Ásós Géza megint megfőzött

Szorongató érzés étteremkritikusként inkognitóban befordulni egy olyan vendéglőbe, ahol ismerősnek mondhatjuk, igaz, rég látottnak a séfet és csapatát. Még nagyobb a drukk, ha rokonszenvezünk a konyhaművészetükkel. Pedig jócskán kilógnánk a világ húsevőinek összetartásáról a tejszínes-garnélás tagliatelléhez és a tabulehsalátához fűződő gyengéd érzéseinkkel, nem beszélve a finn lazaclevesről, ami jó ideje betölti vágyaink mértani közepét. A békési Kira vendéglő ilyesmikkel nem szolgálhat, de nem is férnének meg egy étlapon a füstölt csülkös pacal, a húsos rakott tarhonya és a tejfölös töltött káposzta ígéretével, és persze a cigány szenvedélyben és életigenlésben tobzódó fűszerezéssel.

Szükséges képhibák

Szűcs Attila új kiállításán a valóság és a virtualitás kéz a kézben jár, a képeken egy csókjelenetet és egy énekesnő előadását digitális jelek zavarják meg. A művésznél a képhiba viszont nem pusztán esztétikai elem, hanem az emlékezet mulandóságára és a digitalizáció térhódítására is utal. Szűcs Attilával a szürreális művészetéről és a virtuális világ buktatóiról beszélgettünk.

Heti abszurd: Adventi bicskanyitogató

Nem csupán a Szőlő utcában történt az, amiről mára tudjuk, valóságos Szodoma és Gomora volt. 

Kormányok sora bukik meg a lakhatási válságokon, de Magyarországon a közvélemény szeme se rebben az ingatlanár-emelkedése láttán

De ez sem marad mindig így. Ahogy a tartalékkal nem rendelkező, kormányzati kétségbeesésből olcsó hitelekkel csábított sokaság észrevette az infláció dübörgését, úgy megneszelheti azt is, ha nincs tető a feje fölött. Százmilliós bel-pesti ingatlanok, elnéptelenedő vidék, üresen álló bérlakástömeg. Mi történik az ingatlanpiacon? Milyen hatásai vannak a kormányzati intézkedéseknek, és mit lehetne másképp csinálni? Szociológust és ingatlanost kérdeztünk.

Védjük meg a fiúkat, de a lányokat is

Mostanában mindenki a fiúk válságáról beszél, cikkek, sorozatok, politikusok – döbbenetes, ahogy Rétvári Bence, Gulyás Gergely és más kormánytagok csak elítélt bűnözőként említik Szőlő utcai áldozatokat, akiktől bocsánatot kérni sem kell, mintha még meg is érdemelték volna a könyörtelen bánásmódot. Meg kell tehát védenünk a fiúkat, attól is, hogy elkövetővé váljanak, akikre aztán az áldozathibáztatók mutogathatnak. De miközben egyre hangosabban beszélünk a fiúk válságáról, ki beszél a lányokéról?

Akkuk és cellák a NER államkapitalizmusában

Sokat morgunk a kiemelten kezelt hazai akkumulátorgyártás és annak főként környezetvédelmi és szociális szempontjai miatt. Települések tiltakoznak újabb gyárak létesítése ellen. Kevés szó esik azonban a terület globális gazdasági szerepéről, a mögötte álló állami iparpolitikákról. A Fordulat társadalomelméleti folyóirat nemrég megjelent 34. száma ezekbe a folyamatokba, összefüggésekbe enged betekintést. Akkumulátorgyártás globális perspektívából címe azt is jelzi, a terület működése alapvető gazdasági-politikai változásokat tükröz. A lapszám egyik szerkesztőjével, Nagy Klára szociológussal és egyik szerzőjével, Karas Dávid politikatudóssal beszélgettünk.

Formálni a művészettörténetet

Zsikla Mónika művészettörténész az elmúlt évtizedben számos hazai és külföldi kortárs képzőművészeti kiállítás kurátora és társkurátora volt, például 2022-ben Keresztes Zsófia képzőművész szürreális, üvegmozaikból készült tárlatának az 59. Velencei Képzőművészeti Biennálé magyar pavilonjában. Az esztéta emellett olyan nagy mesterekkel is együtt dolgozik, mint Fehér László, Maurer Dóra és Keserü Ilona, akinek tavaly a modern és kortárs női alkotókat bemutató svájci Muzeum Suschban rendezett kiállítást.

Az emberre gondolnak, amikor a madárról beszélnek – Egyedülálló ezerhektáros kísérlet folyik a Dél-Alföldön

Bizonyos élőhelytípusok, mint például a szikes tavak, csak a Kárpát-medencében találhatók meg. Rendkívül sérülékeny élőhelyek, legtöbbjük menthetetlen. Most mégis megpróbálják a lehetetlent, négy ilyen tavat igyekeznek életre kelteni a Dél-Alföldön. Tévedés azt gondolni, hogy ez csak a természetvédők hóbortja. Most kicsiben kipróbálják, ami akár nagyban is működhetne. Az ezerhektáros kísérlet tulajdonképpen rólunk, emberekről szól.

Kiút az ökologikus civilizációba

Közel kétszáz lelkes időutazó vett részt a budapesti Göllner Mária Regionális Waldorf Gimnáziumban november 15-én tartott Világeleje Ünnep 2075 című rendezvényen. Ez a nap ugyanis nem csupán egy előadás-sorozat volt, hanem utazás 2075-be, abba a jövőbe, ahol az emberiség sikeresen átvészelte az ökológiai válságot, és még jól is jött ki belőle. A program központi kérdése: „Hogyan alakítottuk át a világot, hogy élhetőbb, igazságosabb, regeneratív legyen?” – hogy a folyamatot visszabontva kiderüljön, hogyan kerülhetünk lépésről lépésre közelebb ennek megvalósításához.

„Úgy tudnak ránk nézni, mintha a Marsról jöttünk volna” – Magyarország nem az a hely, ahol egy fogyatékkal élő emberre könnyű létezés vár

És nem csak az „építsünk középosztályt, és a javakból bőven lecsorog a leszakadókhoz” politikája miatt, bár ez a szemlélet sem segíti a nélkülözésben élők vagy a kitettség miatt koldusbotra jutók mindennapjait. A közjó kreatív értelmezése-csatornázása a távoli jövőbe tolta a lecsorgásszisztémának nemcsak a sikerét, de az elviselhetőségét is. Ezekhez mérhető csapás (a szakpolitikától nem függetlenül) a szolidaritást és az érzékenyítést szitokszóvá alacsonyító felfogás is, ami az intézményekben nem egyszer sajtóhírré fajuló állapotokat eredményez, a köztereken pedig megvető pillantásokat emel társadalmilag elfogadott rangra. A „miért nem a négy fal között csinálják a sérültséget?” polgártársi rosszallásaival néhol azért dacolnak. Barcson egy fotókiállítás megy szembe a sztereotípiákkal, látszani engedi ezeket a hétköznapi hős családokat, és nem is akárhogy: a fekete-fehér nagyításokon autista és Down-szindromás gyerekek mókáznak a szüleikkel. A megnyitón vagy másfél százan örültek egymásnak, épek-szépek, könyvári könyvek közt. Az idén 45 éves Szivárvány gyógypedagógiai intézmény telt házas seregszemléjén is párás tekintetek meredtek a színpadra, a „mégsem reménytelen ország” érzését plántálva.

A séta is Lacika napi rutinjának része

Heti abszurd: Ria, ria, Fantazmagória, avagy a Kis Magyar Monomániapoly

Alice Csodaországban hatszázszor megpörgetve a függőleges tengelye körül, áldásos stroboszkópfényben tizenkét feles után több realitásérzékkel rendelkezett volna, mint amennyi megmaradt a valóságból Orbán Viktornak az ő tíz méltóságos körme között. 

Ki alkalmas a kormányzásra? – Rendkívül szórakoztató, ahogy a Fidesz csekkolja a Tisza Párt politikusait

Nyilvánvaló, hogy nem mindegy, milyen emberek milyen képességekkel kerülnek be a nagypolitikába, a parlamentbe. Magyarországon ma a kormányzás azonban aligha működik olyan színvonalon, hogy az új politikusjelöltek elé maximális követelményeket kellene állítani. Ráadásul nem is világos, melyek ezek a követelmények.

Elesik, feláll, újrakezdi, meghal

Az emberi lét az anyaméh sötétségétől a sír sötétségéig tart. Miközben folyamatosan megyünk (sokak hite szerint haladunk) sehonnan sehova, emberfeletti, habár reménytelen erőfeszítéseket teszünk, hogy kapcsolódjunk egymáshoz és a valósághoz. Beckett prózája ennek a megközelítésnek egyik irodalmi végpontja Gálos László Semmi-szövegek című előadásában, melynek bemutatóján jártunk az RS9 Stúdiószínházban.

Mórocz Eszter táncművész Gáos László Semmi-szövegek – Hommage a Samuel Beckett című előadásában

„Cigány, de rendes” – Lehet-e önmagunknak látni magunkat, ha a világ mindig másnak lát?

A békés cigány–magyar együttélés kihagyhatatlan feltétele, hogy megismerjük a másik kultúráját, szokásait. Alighanem a művészet a legjobb módszer ehhez. A Független Színház Magyarország és a Trafó Kortárs Művészetek Háza közös nyílt pályázatán három új, a roma önreprezentáció és a humor kapcsolatát vizsgáló előadói-művészi projekt részesült támogatásban.

Forgács Rudolf, Gerner Csaba, Tallér Edina, Horváth Kristóf - a Stand Up Roma pályázat nyertesei

Heti abszurd: Dupla nullások, csak pozitívan!

El a kezekkel a macskáktól, mert ez most már minden határon túlmegy! 

Egyre hangosabban tiltakoznak a ferihegyi repülőtér harmadik termináljának a megépítése ellen

Kétszeresére növelné a kormány a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalmát a távolabbi jövőben, pedig már a mostani évi 17 millió fő és a vele járó zajterhelés is megpróbálja a környező települések és kerületek lakóinak türelmét. A növekedés nemzetgazdasági szempontból előnyökkel járna ugyan, mert a tervek szerint 3 százalékkal, 18 százalékra javítaná a turizmus hozzájárulását a GDP-hez, ám a lakosság technológiai fejlesztéseket vár cserébe, amivel elviselhetővé mérséklődne a főként éjszaka kellemetlen zajhatás. A környezetvédők szerint a klímát is veszélyeztetik a növekedési tervek.

Közröhejmédia, avagy Márki-Zay Péter leckéje az egyszeri propagandistának

A kampányban a kormányt kell támogatni, akinek pedig ez nem tetszik, adja be a felmondását: ez a mélyen belarusz hangulatú ukáz öt évvel ezelőtt hangzott el a magyar közmédia szerkesztőségi értekezletén. A helyzet jottányit sem változott. Az MTVA szemrebbenés nélkül támogatja a kormányt, és ha alkalomadtán ellenzéki politikust hív a műsorába, akkor azt kizárólag azért teszi, hogy kínosnak szánt kérdésekkel kellemetlenkedjen.

Márki-Zay Péter

Középről a legkönnyebb gólt lőni az Orbán-csapatnak

Unalmas és terméketlen diskurzus, érdemes-e még bal- és jobboldalról beszélni. Ezek a pólusok világértelmezésünkben, társadalmi céljainkban nem tűntek el. Más kérdés, hogy a történelem produkál olyan helyzeteket, amikor hatékony, progresszív politikai cselekvésre a centrumban van lehetőség.

Hallgassuk a Népszavát! – 2025. november 24.

Szalai Kriszta: Mindig is közösséget építettem, hiszen én is arra vágytam

Szalai Krisztának rengeteg kalapja van! Nem az évszak, az időjárás, hanem a fontossági sorrend dönti el, melyiket veszi fel aznap, de a művésznő rugalmas, napközben is képes váltogatni azokat. Lehet, hogy reggel színészként vagy rendezőként indul próbálni, de aztán kalapot vált, és producerként szervez egy filmes vagy színházi produkciót, hogy aztán, ismét szellemi fejfedőt váltva, kiálljon a demokrácia, a kölcsönös és az önszeretet mellett egy tüntetésen, vagy civilként jótékonysági akciót kezdeményezzen. Legyen ez egy gyűjtés egy kilencgyermekes család számára, hogy megmeneküljenek a kilakoltatástól, vagy legújabban egy ösztöndíjprogram megalapítása a fiatal, egyedül küzdő pályakezdő színészek számára.

Tüntetés a Kossuth Lajos téren, a Parlament épülete előtt

Véletlenek nincsenek: Gerlóczy Zsiga esete Frank Zappa mikrofonjával

Az Újlipótvárosban beszéltünk meg egy találkozót. Egyszerre értünk oda a sarki kis teázóhoz a fotós kollégámmal, és egyszerre fordultunk vissza, amikor Zsiga utánunk kiabált. Ugyanis Gerlóczy Zsigmond mellett nem lehet egyszerűen elmenni. Érdemes megjegyeznünk ennek az ifjú zeneszerzőnek a nevét, aki nemrégiben az egyik felvételét Frank Zappa ikonikus mikrofonjával rögzítette, Amerikában. Mindez a véletlen műve is lehetne, de mivel nincsenek véletlenek, ezért ennek így kellett történnie.

Gerlóczy Zsigmond zenész, zongoraművész

A boszorkányok köztünk élnek

Poór Dorottya Földi boszorkányok című kiállításán nem a középkori történetekből ismerős boszorkányok tűnnek fel, hanem olyan nők, akik itt élnek köztünk, segítenek nekünk, vagy éppen más nők segítenek nekik. A nagy méretű, textilre készült tusrajzok mellett a művész egy képregényt is rajzolt, amelyben a „földi boszorkányok” az idősgondozás, a láthatatlan női munkák és a gondoskodás hétköznapi eseményeibe engednek betekintést.

 Poór Dorottya képzőművész a Földi boszorkányok című kiállításán

Vezérvélemény, avagy egy méretes megafon – Nincs szerencsénk, Orbán Viktor van annyira hangos, hogy végképp eltörölje a jövőt

Ha a magyarok jelentős részének az a határozott véleménye, hogy Orbán Viktor a magyar szuverenitás szégyenére Vlagyimir Putyin orosz elnök ölebeként viselkedik, és (egyebek mellett ezért is) jogi pályára állítanák a méltatlan miniszterelnököt legkésőbb 2026 tavaszán, az teljesen rendben van. Ha ugyanezek a magyarok naphosszat az ölebes meggyőződésüket kántálnák bárgyú tekintettel a közmédiában, és teleszemetelnék plakátokkal az országot (ahol a kutyuló kutyuli mellett Putyin merőben pitbull), ott már mélyen sérülne a jó ízlés. Ám ha e pudlipolitikára alapított pudlipropaganda miatt Orbánt nem kiszavaznák egy ügyvédi irodába, hanem beszavaznák egy kényelmetlen kennelbe, akkor a rendszer kérdőjeleződne meg. Mondhatnák ezek után, hogy nincs itt semmi látnivaló, mindenki menjen vissza a termelésbe, mert ezt már a fideszesek is megértik, de nincs ilyen szerencsénk. Orbán meggyőződése, miszerint Ukrajna felelős a mohácsi csatáért, a baloldal az aszályért, és minden Magyar Péterre adott szavazat nyakunkra hozza a harmadik világháborút, van annyira hangos, hogy ne csupán vélemény legyen, s végképp eltörölje a jövőt.

Mert segíteni csak szívből lehet: civil kurázsit mozgósít a MátészalkaLeaks

Az állam papíron ugyan gondoskodik a legrászorultabbakról, valódi segítséget azonban főleg a civil szervezetektől, alapítványoktól kaphat a bajba jutott ember. Az ország északkeleti csücskében, Mátészalkán tíz éve azért állt össze egy önkéntes csapat, hogy ha kell, egy doboz gyógyszerrel,egy fogkefével, de ha arra van szükség, egy jó szóval tegyék könnyebbé valakinek az életét. A MátészalkaLeaks akcióit csak azok nem nézik jó szemmel, akik döntési helyzetben vannak.

A MátészalkaLeaks csigavonat akciója

Heti abszurd: Szemlátomást romlásban

Vajon létezik olyan párhuzamos univerzum, amelyben annyira csapnivalók a Tisza-jelöltek, hogy fogom magam, és a Fideszre szavazok? – ennyi jutott eszembe barátom izgatott kérdésére, miszerint láttam-e a Magyar-párt helyi aspiránsait.

„Ha ezt az agresszív közbeszédet sikerül letekerni, egy-két éven belül nyugalom lesz”

A kormányokat könnyű szívvel szidjuk, és sajnos általában nem alaptalanul. A jó kormányzás azonban sokkal nehezebb feladat, mint gondolnánk. Rendkívül bonyolult rendszereket kell megfelelően kézben tartani, működtetni. Ésik Sándor ügyvéd már évek óta szinte minden lehetséges fórumot felhasznál arra, hogy elsősorban jogi szempontból értelmezzen közéleti történéseket számunkra, rávilágítva fontos alapelvekre, rendszerszintű összefüggésekre. Nemrég jelent meg új könyve, az Intelmek a jövő jó magyar kormányához, amelyben tanulságos megállapításokat tesz a jó kormányzásról, annak feltételeiről.

Ésik Sándor ügyvéd, a Diétás Magyar Múzsa vezérfőszerkesztője

Pleasure: Amikor az öröm-táncelőadás beszippant

Miközben pörgetjük a telefonunkon az egyre nyugtalanítóbb híreket, idegeskedünk a politika vagy a dráguló élet miatt, könnyen megfeledkezünk arról, valójában mi is szerez nekünk örömet. Különösen, ha a testünkről van szó, hiszen korunk embere folyamatosan az elmében van, nehéz ezt kikapcsolni, helyette bekapcsolni az érzékszerveinket, és csak érezni. Erre az útra hív a Willany Leó Improvizációs Táncszínház Pleasure című előadása, melyben Szeri Viktor koreográfus és az alkotó-előadók feltárják, milyen élvezet rejlik a táncban, és ez hogyan válik átélhetővé a nézők számára.

Szeri Viktor, Lábán-díjas kortárs táncos-koreográfus

Öngyógyító üvegöntés

Amikor gyerekként megkérdezték tőle, hogy hol született, mindig azt válaszolta, hogy egy kertben. Nem így volt, de ő így érezte. A mohácsi születésű Koleszár Stella képzőművész színes üvegszobrai és kollázsai ma is egyszerre reagálnak a természet és a lélek rezdüléseire. A művész a mítoszokból és a mesékből inspirálódik, a személyes és univerzális történetek egyaránt érdeklik.

Wekerle Sándor százada: ódon telep korszerű módon

Kevés budapesti városrész mondhatja el magáról, hogy egyszerre múltidéző, közösségformáló és a fenntartható jövő irányába mutató. A Kispest szívében található Wekerletelepen a helyi közösség indította el a környezettudatos átalakulást. A századfordulós gyökereiből táplálkozó, egyedülálló városszövetet egy évszázada élteti a természet, az építészet és az emberi közösség harmóniája, és most új, környezetbarát irányba fejlődik tovább.

„Minden gyerek megérdemli, hogy a saját módján ragyoghasson”

„Olyan szép kislány, de kár érte! Milyen okos, nem is látszik rajta!” Mondatok, amelyek jobbegyenesként csattannak azoknak a szülőknek a szívében, akik az átlagtól eltérő idegrendszerű gyerekeket nevelnek. Zelend Nikoletta kisfia óvodás volt, amikor megkapta a diagnózist. Az egykor a médiában dolgozó édesanya érte is, meg sok ezer másik családért hozta létre az SNI Suli platformot. Szülők, pedagógusok, önmagukról válaszokat kereső felnőttek találnak itt bőséges tudásanyagot és támogató közösséget.

  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang