„Egy hüllő sosem lesz olyan, mint egy kutya” – Felelős állattartásból példát mutatnak a hüllőtenyésztők

Hüllőtenyésztéssel foglalkozik az RMA Reptiles Maniac nevű csapat, amelynek az is célja, hogy bemutassa az érdeklődőknek, hogyan kell hüllőt gondozni, vagyis együtt élni velük. Mi is ellátogattunk a bemutatóhelyükre, hogy utánajárjunk, mire kell ügyelni, ha varánuszt, kaméleont vagy szakállas agámát szeretnénk tartani. Persze, a választék ennél jóval nagyobb.

Válság van, de lakni márpedig kell valahol, erőn felül, áron alul

Milliók küzdenek a lakhatási szegénységgel és az egekbe szökő ingatlanárakkal Magyarországon, ahol a saját otthon mára luxusnak számít. Miközben a bérlés és a vásárlás szinte elérhetetlenné vált a fiatalok számára, egyre többen keresnének alternatív utakat a zártkertektől a mobilházakig – csakhogy a szabályozások és a lakcímkártya megszerzése komoly akadályokat gördít a túlélés útjába.

Egyszerűen csak jogokat kell adni a fáknak – Végveszélybe sodorja a budapesti zöldfelületeket az aszály

Budapest utcáin fogyatkoznak a fák, egyre több helyen találkozunk kivágott fatörzsekkel. A következő 10–15 évben a fővárosi felnőtt faállomány legalább harmada elveszhet – erről beszélt augusztus elején a FŐKERT vezetése. A klímaváltozás és az aszály sokkos állapotba hozta a fővárosi zöldfelületeket. A megoldást már nem a politikai célú faültetési hullámok jelentik, hanem a meglévő, haldokló fák radikális életben tartása – miközben a groteszk jogi környezetben a betonnak és a közműveknek még mindig több joga van, mint az élő környezetnek.

A turul és a közpénz: balatoni árakon lehet kutatni a türk eredetet a Kurultájon

Bugacon a büféár a Balatont idézi, a zászlók és szimbólumok a türk eredetet kutatják, a közönségben pedig a családostul érkező kíváncsiskodóktól a kackiás bajszú sörözőkön át a politikai üzenetet hordozó pólókig mindenki képviselteti magát. A rekordösszegű állami milliókkal kitömött, a fideszes kormányzati felső vezetés által is felkarolt Kurultáj mára nemcsak a keleti hagyományőrzés, hanem a NER-konform kultúrpolitika egyik leglátványosabb seregszemléjévé vált – ahol a turul és a közpénz összefonódása rég eldöntött kérdés.

Heti abszurd: Viszlát, János, és köszi a halakat!

Lázár János, a parlamenti padsorok legdrágább szelleme, aki még azért is behúzta – méghozzá büntetésként – a havi minimálbért, hogy főállásban lógott a melóból, az államalapítás ünnepén úgy döntött, a legnagyobb ajándékot adja a hazának: a távozását. 

A bárányok hallgatnak technót Inotán

Bárányok foglalták el az inotai hőerőmű környékét és az épület fontos tereit Weiler Péter Készenlét című kiállításán, amelyet stílszerűen a komplexum irodaházában rendezett meg az elektronikus zenét játszó INOTA Fesztivál keretében.

Türelmetlenség szüli a bukást: mit takar az áprilisi kétharmad, és mit akar vele a hatalom?

Bizonyára rászolgált már az új kormány komolyabb kritikai észrevételekre. De az ország politikai működése még formálódik, alkotmányozás előtt állunk. Nem biztos, hogy eljött már az ideje a rendszerszintű értékeléseknek.

„Egy normális világban mindenki zöld lenne, amikor a nagymamánk nyáron befőttet rakott el, hogy legyen gyümölcs télre, az maga a fenntarthatóság”

Negyed évszázada csöppent a zöldmozgalomba Csillag Gábor, aki az ELTE-n tanított kulturális antropológiát, amikor egy hallgatója a kezébe nyomott egy szórólapot, hogy a Zöld Fiatalok tiltakoznak, mert Tarlós István be akarja tiltani a melegsátrat a Szigeten. A tüntetésen döbbent rá, hogy „a zöldség nem csak környezetvédelem”, majd miután Berlinben találkozott Daniel Cohn-Bendittel és más veterán forradalmárokkal, megismerte a zöldgondolkodás legtágabb társadalmi-politikai szemléletét, amibe az emberi és kisebbségi jogoktól a szociálpolitikáig minden beletartozik. Ez annyira beszippantotta, hogy fokozatosan kilépett az akadémiai életből, és belépett a zöldaktivizmusba, részt vett az első hazai zöldpárt megalapításában is. Ma is ezt az átfogó szemléletet képviseli, amikor rendszerkritikus és szemléletformáló elemzéseket, tartalmakat publikál olyan felületeken, mint az Új Egyenlőség vagy a Zöld Hang.

A megfoghatatlan megragadása érzelmekkel: az időt öntik képekbe a FŰZ art group fiatal alkotói

Az időt mint témát számos oldalról meg lehet világítani, elvégre egy megfoghatatlan, sokak szerint nem is létező dologról van szó. Az öt fiatal művészből álló FŰZ art group most kísérletet tett arra, hogy képzőművészeti alkotásokkal ragadja meg az időt, pontosabban adja át annak érzetét a Mindent a maga idejében című kamarakiállításukon a Hungarian Art & Business (HAB) épületében.

Abszolút pimpszínház: Facebook-kormányzással vádol az Orbánra négymilliárdot elkaminskizó Fidesz, ettől függetlenül Magyarnak sem ártana féket szerelni a kommentelő kezére

Magyar Péter valóban Facebook-kormányoz? Van olyan egyáltalán? Miért nincs igaza a Fidesznek, amikor ezt a vádat fűzi be a totális pimpszínházába? És milyen hibákat követett el a miniszterelnök? Mert azt azért nem hinnénk, hogy minden rendben van.

A munkamegosztás pornográfiája

Lehet tapsikolni, ha van biztos havi fizetés, lehet belőle enni, ruházkodni, lakni, mekizni, és még egy külföldi útra is futja. Csak az is kérdés, mit kell érte tenni napi nyolc órában, milyen lapokat dobott, milyen pályára rakott a munka szuperhatékony megosztása.

Telt ház előtt tért vissza a tetthelyre a martfűi rém a Mozizug különleges kertmozivetítésén

Időutazás, nosztalgia és a múlt borzalmai találkoztak a martfűi cipőgyár elhagyatott falai között. Tíz évvel a kultikus, A martfűi rém című thriller bemutatója után az alkotók és a helyiek egy rendhagyó, telt házas kertmozivetítésen emlékeztek vissza a forgatásra és az egykori gyár mindennapjaira. A szervezők kitettek magukért, a program tele volt izgalommal és múltidézéssel; az Itt forgatták filmtúra visszahozta a moziélményt oda, ahol a megrázó események egykor valóban megtörténtek.

Heti abszurd: vízen járások minisztériuma, tűzijátékos törpepárt és a nagy levegőfoglaló

A paksi helyzethez képest megnyugvás, hogy végre hírt adott magáról a KDNP, és ez a hír nem Rétvári Bence frakcióvezető hagyományos parlamenti üvöltözése volt. Hanem a döbbenet. 

„A betegségemnek köszönhetem, hogy visszakerültem az életbe” – Egy magyar édesapa szívós talpra állása a sorsfordító diagnózis után

Sokunknak természetes, hogy a nap a megszokott kerékvágásban indul: csörög az ébresztő – amit szenvedések közepette nyomunk ki –, felkelünk, elintézzük az alapvető higiéniai dolgainkat, reggelizünk, és munkába vagy iskolába indulunk. Egy neurodegeneratív tartós betegségnél azonban egészen más a helyzet. Szegi Ignác a sclerosis multiplexszel együtt élve tanulta meg újraértelmezni az egészség és az élet fogalmát.

Heti abszurd: Hajsza a Sándor-palota szőnyegétől a strandtörülközőig

Az, hogy egy kétszavas kommentet napokig próbál megfejteni a teljes magyar nyilvánosság, valóban azt mutatja, hogy hajlamosak vagyunk az ördögöt a falra festeni.

Túlélési kézikönyv hormonviharhoz: a menopauza tabusítása nemzetgazdasági kárt okoz

Nem hiszti, nem megjátszás: a menopauza egy természetes testi változás a középkorú nők körében. Akkor is létezik, ha nem beszélünk róla, akkor is, ha kitárgyaljuk – akkor már nem jobb mégis inkább az utóbbi megoldást választani?  Mi zajlik ilyenkor az agyban? Milyen nemzetgazdasági hatása van, ha a szőnyeg alá söpörjük a jelenséget? Mit mond a téma hazai szakértője?

Jó embert keresünk, fesztiválon a helyünk: összművészeti világjobbítás gyalogszerrel és rétszagban

Ahogy egy család, egy cég vagy bármilyen közösség teszi, úgy egy országnak is a kooperációra volna érdemes építenie, egyéb (elvileg kézenfekvő) kohéziós tényezők mellett. Már a gondolattól is fényévekre járunk, mi magyarok. A legkiválóbb terep az együttműködés-gyakorlatra bármely összművészeti fesztivál. Kapolcs, Ördögkatlan, vagy a számos kistestvér.

De ki szabályozza a Tiszát?

Magyar Péter kormányának az elköteleződése a társadalmi egyeztetés mellett szép szó marad, ha nem izzadjuk ki közösen rendszerszintű, intézményes formáját.

Rick Astley a Népszavának: Szerencsés voltam, olyan pillanatban tűntem fel, amikor a zene az emberek életének a részét képezte

Rick Astley exkluzív interjút adott a Népszavának a Paloznaki Jazzpikniken játszott koncertje után, ahol a Never Gonna Give You Up és más slágerei mellett az AC/DC-től a Highway to Hellt is eldobolta.

Heti abszurd: dinnyék, dinkák és Darwin-díjasok

Példátlan aszály, klíma- és energia-vészhelyzet rúgta ránk az ajtót a napokban, rekordkánikulával, visszaszámlálással a történelmi paksi leállásig. A hétvégi Balaton-átúszáson egyetlen résztvevő tudta egy órán belül átúszni a tavat – a többiek a mederben futva teljesítették a távot. A kiszáradt Tiszában mamutfogakra és atlantiszi űrhajóroncsokra bukkantak, a felbőszült gazdák elérték, hogy több megyében le kelljen állítani a JÉGER-t. Mindez megmutatta, hogy az ország számottevő részében áramszünet nélkül is teljes a sötétség, és remény is alig a felvilágosodásra, amíg ilyen kitartó értetlenkedésben vagyunk.

Tesz-vesz város kimaxolva: Labrosse Dániel pszichedelikus punk rock művészete Edinburghon és New Yorkon át Kaliforniáig elért

Labrosse Dániel festményei olyan hatást keltenek, mintha rajzfilmet néznénk: a figurákkal teli városképek minden pontján történik valami, akárcsak a Tesz-Vesz város utcáin. Mindez nem véletlen: a művész édesanyja egy animációs stúdióban dolgozott, munka után pedig hazavitte a rajzfilmeket videókazettán, a fiú pedig arról álmodozott, hogy egy nap rajzfilmrendező lesz.

Rendszerváltás után hátradőlés: ha ez így megy tovább, az emberekben nem fog kialakulni az érzés, hogy itt tényleg demokrácia van

Diákönkormányzat, lakásszövetkezet, szülői munkaközösség, szakszervezet, szakmai szövetség. Talán mindnek tagja voltunk, vagyunk, de általában nem élünk lehetőségeikkel. Mayer Lili Georgina politológus saját tapasztalata alapján is meggyőzően érvel amellett, hogy bár érthető, mégis helytelen ez a passzivitás, mert ezek a kisközösségek a demokrácia iskolái.

Az erdő nem díszlet, hanem társ: a természetkapcsolat sokkal több, mint egy túra vagy mezítláb járkálni a fűben

A Börzsönyben a múlt hétvégén nem egy hagyományos túrához gyülekeztek az idelátogatók. Nem kilométereket akartak gyűjteni vagy csúcsokat meghódítani, hanem azt a kapcsolódást erősíteni magukban, amely napjainkban mind inkább háttérbe szorul. A természetkapcsolat azonban több, mint önmagában egy túrázás vagy mezítláb járkálás a fűben. Olyan tudás, amely alapvetően ott él bennünk, csak fel kell elevenítenünk.

Százéves halhagyomány: a hideg víz és a türelem pisztrángot terem Lillafüreden

Máig cseng a fülemben Schubert: A pisztráng című dala, amelyet gimnáziumban annyira kedveltünk, hogy még az iskolafolyosón is énekeltük. De aki egyszer megérezte a frissen sült pisztráng illatát a Garadna-patak partján, annak Lillafüred örökre egyet jelent majd ezzel az egyszerű, mégis utánozhatatlan fogással, és nemcsak a hűs bükkerdők vagy a barlangok miatt fog visszajárni a vidékre. A lillafüredi pisztráng története azonban jóval többről szól, mint egy népszerű kirándulóhely büféjéről. Ember és a természet együttműködését, a több mint egy évszázados haltenyésztési hagyományt jelenti, és azt, hogyan válhat egy egyszerű sült hal egy egész vidék gasztronómiai jelképévé.

Hangsávok a lenvásznon – Elektronikus zenei aláfestés inspirálja Dukai István alkotásait

Dukai István festményein az analóg és a digitális, a régmúlt és a jelen találkozik: kézzel szőtt lenvászonra viszi fel a számítógéppel tervezett geometrikus formáit, melyeket elektronikus zenére tervez meg.

Heti abszurd: Tudni kellene bedobni, avagy amíg Orbán Viktor vitorlázik, a hátország hánykolódik

Kisebb villanyszámla, kisebb ökológiai lábnyom: két nógrádi falu megmutatja, hogyan kell zöldre váltani

Magyarországon a vidékfejlesztési potenciál rendkívül kiaknázatlan, és van benne rengeteg lehetőség, de a közösségekben rejlik az igazi erő. Mint a két cserháti faluban – a területileg elkülönülő, közigazgatásilag összetartozó Szanda és Szandaváralja közösségében, s a csupán három kilométerre fekvő Terényben –, amely együtt akarja megalapítani a balassagyarmati járás első energiaközösségét. A szakértők hozzák a tudást pályázati és jogi keretekről, energiahatékonyságról és közösségi energiafelhasználásról, az önkormányzat és a civilek adják az intézményes hátteret, s minden helybéli részt vehet az ötletelésben, tervezésben, kivitelezésben. Az uniós pályázatnyertes innovációs műhely nem csak a villanyszámlát és az ökológiai lábnyomot faraghatja le, mintaként szolgálhat a közösségi alapú településfejlesztésnek is.

Orbáni végletország, orbitális vég – A magyarok többsége torkig van a megosztás bullshitelő technológusaival, és egyelőre mederben tartja a Tiszát is

Az államfőjelölés akár faraghatná is a Tisza bázisát, de a Fidesz gondoskodik arról, hogy ez ne történjen meg. Végletes világuknak, úgy tetszik, végleg leáldozott.

Fűre lépni lehetetlen: nagy ára lesz a mindent lekövező növényfóbiának

A globális és a lokális felmelegedés sem elég sokaknak, hogy kiirtsanak minden fát, bokrot, cserjét és fűszálat az udvaraikon azért, hogy elférjen sok kavics, térkő, és a forróság miatt jóval több villamos energiával lehessen klímázni a házban. Adó és bírság kell? Vagy elég a pozitív minta?

„Az előző tizenhat év az indoklása annak, ami most történik Magyarországon”

A jog nem önmagába zárt, hanem nagyon is e világi, a valósággal kapcsolatot tartó terület. Forradalmi helyzet kezelésére is alkalmas, elfogadott eszköz, ha bátran, céltudatosan mernek élni vele. Interjú Bencze Mátyás jogszociológussal.