Rumena Buzsarovszka: Nem megyek én sehova (részlet)

Vegyes házasságban élő nők, akik hazavágynak Macedóniába, származásukat titkoló vagy épp a beilleszkedéssel küzdő macedón házaspárok, balkániak az USA-ban – Buzsarovszka történeteinek szereplői igyekeznek otthon lenni a világban, mégis legtöbbször idegennek érzik magukat. A kötet hét novellája alapján a világuk sokban emlékeztet saját kelet-európai valóságunkra: politikai és gazdasági válság, kivándorlás, identitáskeresés, kilátástalan hétköznapok. A Nem megyek én sehova az Európa Könyvkiadó gondozásában jelent meg. A közölt részlet A medúza című novellából való.

Kátai Letti: Forgószínpad

Kakuk Móni: Szó sem lehet róla (Részlet a kisregényből)

Sebes Lotti újságíró Mélyerdőn, melyet ugyan a térképen sehol nem találunk, de mégis valahol a jelen vidéki Magyarországán kell keresnünk. A fiatal nő a helyi újság szerkesztőségében dolgozik, s napi tapasztalata a vélemények központi szabályozása, a hatalom nyomása, a lapot olvasók és a munkaadója elvárásainak ellentéte, az öncenzúra, a kishitűség és a nagyravágyóság paradoxonjai. Amikor a sarkára áll, és oknyomozni kezd a három ember halálát és tucatnyi lakos sérülését okozó szerencsétlenség felelősei után, szinte mindenki elfordul tőle, magára marad az igazságával. Kakuk Móni kisregénye magánkiadásban jelenik meg március végén.

Gänszler Beáta: Felfázott indiánok

Rémisztő érzés, milyen könnyű gonosznak lenni – Böszörményi Mártonnal a félelem eredetéről

„Ez nem traumairodalom, hanem traumamegelőző irodalom” – szögezi le Böszörményi Márton legújabb, Fenevad című, igazán szokatlan, párbeszédre és vitára invitáló témát választó könyve kapcsán. A megrázó hatású regény betekintést enged ugyanis egy iskolai konyhán dolgozó, szürke, jellegtelen, mégis torzult lelkű, pedofil ember elméjének működésébe, és tizenhárom hosszú mondatban meséli el, hogyan lesz az áldozatból elkövető, a kiszolgáltatottból szadista zsarnok. Hogyan nézhetünk szembe a félelmeinkkel íróként? Miért olvassunk szörnyűségekről? Az elszenvedett traumák vagy a döntések fontosabbak az elkövetett gonoszságok megítélésekor? Mindezekről a szerzővel beszélgettünk.

Nincsenek csodák – Optimizmusról és gumicsontokról Krusovszky Dénessel

Eltávolodva Magyarországtól térben, eltávolodva a pártpolitikai propagandanyelvtől. Krusovszky Dénes már jó ideje Oszakában él, a héten megjelent, A másik mozaik című elbeszéléskötete pedig, bár sötétebb tónusú a korábbiaknál, a nyelvi artikuláció tétjét is emeli. Emlékezetről és felejtésről, generációs ellentétről éppúgy beszélgettünk vele, mint a közéleti-politikai témák kényszerpályáiról.

Benkő Imola Orsolya: Nem kerül felszínre már

Petres Kincső: Becsukom az ajtót

Murányi Zita versei

magamutogatás; csipke; ufó

Patak Márta: Nem megyek Guatemalába

Tatár Sándor: Lejárt...

Kánaán? Majd, majd… Legelőbb kapjunk már egy kis levegőt!

Az idő felemészti a világot (Salvej Balle: A térfogatszámításról I–II.)

Thomas Pynchon: Ellenfényben (részlet)

Thomas Pynchon 2006-os regénye seregnyi szereplőt felvonultatva a XX. század fordulójának évtizedeiben játszódik. Országról országra, szárazföldről a tengerre kalauzol, az űrből a Föld közepébe, miközben egész panorámáját adja a filozófiai eszméknek, politikai törekvéseknek, vallási meggyőződéseknek és tudományos elméleteknek, amelyek meghatározzák világunkat. Erőteljes kritikát fogalmaz meg a kapitalizmussal szemben, valamint olyan örökké aktuális témákat jár körül nagy alapossággal, sötét humorral és zabolázhatatlan fantáziával, mint az identitás, szexualitás, társadalmi egyenlőtlenség vagy a technológiai fejlődés. Az ezer oldalas regény március 10-én jelenik meg magyarul a Jelenkor Kiadó gondozásában.

Odze György: A Kra–Szpré duó

Spányik Miklós versei

Jobb sors; Makulátlanul

Wintsche Gergely: AIDA

Tim Mariann: Vetésforgó

Nem kívánt törlendő? – Mesterséges és emberi fantáziákról Lipcsey Emőkével

„Minél többet tudunk a világról, annál kevésbé értjük” – mondja Lipcsey Emőke, akit új, a héten megjelent, tizenkét novellát tartalmazó, Cancel című kötete kapcsán kérdeztünk szimulált és virtuális világokról, a mesterséges intelligencia hasznáról és veszélyeiről, és arról, mit keres Nick Cave augusztus 20-án a Mesterségek Ünnepén a budai várban.

Soós Viktória: Csajos appok

Háy Jánosnak ajánlva

A szabadság neme – Életerőről, értékekről és emlékezetről Petőcz Andrással

„A hermafroditizmus önmagában is figyelemre méltó” – mondja Petőcz András, akinek legutóbbi regénye külső és belső utazások sorozatából áll össze az emberi viszonyok és az emberi test körül, egy öreg művész és fiatal, nem mindennapi modelljének kapcsolatából kibontva. Az androgün szerető szerzőjével Erószról és Thanatoszról, szerelemről és halálról, valamint a túlzottan kíváncsiskodókról is szót ejtettünk.

Tatár Sándor versei

Langyulatjelentés; Sejtkonzílium

Lárai Eszter: Egy anorexiás naplójából

Fekete-fehér; Hajcsár és a szolga; Lépcsők

Zámbó Tamás: Sárga ég

Győri-Simon Dóra versei

[az ember]; hóhömb

Ayhan Gökhan: Hódolatom

Rachel Kushner: A teremtés tava (részlet)

A modern élet problémáitól való szabaduláshoz forradalom vagy az ősidőkig történő visszatérés vezet? Legyen bármelyik idea is célravezető, egy amerikai titkos ügynök mindenesetre beépül egy franciaországi radikális ökoközösségbe, hogy feltérképezze annak működését, politikai ambícióit. Rachel Kushner politikai thrillerje olyan világba vezet, ahol a szerelem is fegyver, a múlt fikció, az igazság pedig csak egy újabb fedőtörténet. A teremtés tava március 3-án jelenik meg magyarul a Magnólia Kiadó gondozásában.

A nemzeti megváltó szerepe – Milbacher Róberttel a legendás múlt játszóterein

Petőfi mégsem halt meg Segesvárnál? Sőt, orosz kém volt? Arany Vörös Rébékje pedig a valóságban is élt? Milbacher Róbert két kisregényében az igazságkeresést, a kutatást szinte krimiszerűen tálalja. Ám rafináltan keveri a lapokat – irodalomtudósként, íróként egyaránt. Rajtunk, olvasókon áll, melyik igazságverzió felé hajlunk. A Variációk a múltra című kötet szerzőjével legendákról, kollektív emlékezetről, a múlt sokféle arcáról is beszélgettünk.