A nagy csend festője

Mintegy kétszáz műtárggyal mutatja Tihanyi Lajos életművét a Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása. A magyar expresszionizmus és avantgárd művészet mesterének legutóbb 1973-ban rendezett tárlatot a galéria.

Öngyógyító üvegöntés

Amikor gyerekként megkérdezték tőle, hogy hol született, mindig azt válaszolta, hogy egy kertben. Nem így volt, de ő így érezte. A mohácsi születésű Koleszár Stella képzőművész színes üvegszobrai és kollázsai ma is egyszerre reagálnak a természet és a lélek rezdüléseire. A művész a mítoszokból és a mesékből inspirálódik, a személyes és univerzális történetek egyaránt érdeklik.

Festék a motorháztetőn – Hulladék autóalkatrészekre festi önarcképeit és lírai üzeneteit Selma Selman

A boszniai képző- és performanszművész exkluzív interjút adott a Népszavának a budapesti acb Galériában nyílt kiállítása apropóján.

Selma Selman egyes műveit egy fiktív személyhez, Omerhez címezi

A hiány esztétikája

Kabinetkiállítással ünnepelték meg szerda éjszaka a nyolcvannyolc éves Tót Endre képzőművész születésnapját a Magyar Nemzeti Galériában. A megnyitó után az alkotó exkluzív interjút adott a lapunknak.

Tót Endre a Magyar Nemzeti Galéria kabinetkiállításának megnyitóján

Művészet ostrom alatt – Törökországban a kultúra a politikai nyomás ellenére is képes ellenállni

A 2025-ös kortárs művészeti biennálé azt bizonyítja, hogy az ottani kultúra a politikai nyomás ellenére is képes ellenállni.

A palesztin Sohail Salem rajzai a gázai háború borzalmait idézik fel

Vásárra viszik a műveket

Új helyszínen, az MTK Sportpark nemrégiben átadott tizenegyezer négyzetméteres alapterületű rendezvénycsarnokában és parkjában várja a látogatókat az Art Market Budapest, Közép- és Kelet-Európa legnagyobb nemzetközi képzőművészeti vására. 

A vásár új helyszíne az MTK Sportpark rendezvénycsarnoka

Gép és ember közös alkotása

Az elidegenedés és a magány érzése talán soha nem volt ennyire általános.

Az X nevű interaktív installáció a látogatók testi adataira is reagál

Énkeresés kollázsokban

Szeptember elején jelent meg Péntek Orsolya legújabb regénye, az Itt is istenek vannak. Csavargókönyvéhez kapcsolódik az író-képzőművész most megnyílt kiállítása, az Úton Cascaisba.

Péntek Orsolya sorozata egy szubjektív európai körkép;A színek és formák kavalkádja az adott helyszín érzetét akarja átadni

Pasarét vonzásában

A híres festőházaspár, Soós Nóra és Győri Márton hosszú idő után újra együtt állít ki, ezúttal a pasaréti Villa11-ben.

Győri Márton és Soós Nóra világa jócskán eltér egymástól, de a meleg színek a képek között is harmóniát teremtenek

A fekete mint tükör

Tölg-Molnár Zoltán művei a művészet mibenlétével és az emberi léttel is szembesítenek.

Schneller János művészettörténész rámutatott arra is, hogy a művész egyes festményeit domborművé alakította

Három absztrakt festőművész hasonló, de mégis különböző világa találkozik a Hiány és Jelenlét című kiállításon

Sokatmondó gesztusok.

Szentgróti Dávid, Bánki Ákos és Baráth Áron – a háttérben Szentgróti művével

Pőrén ábrázolt, valóságos emberek

A szép férfi vagy női testek ábrázolásánál bonyolultabb témává nőtte ki magát a test bemutatása a művészettörténetben.

Czene Márta: Bentről (2015) – részlet

Meg kell tanulnunk látni

Mindössze nyolcvan példányban jelent meg Günther Uecker német képzőművész Vom Licht című művészkönyve. Egyet a New York-i Modern Művészeti Múzeum őriz, egy pedig a békásmegyeri evangélikus templomban látható augusztus 31-ig, a tárlat kurátora, Marghescuné Hunor Mária műgyűjtő jóvoltából.

„Egy portugál közmondás szerint »Isten egyenesen ír görbe vonalakon«. Ez sokszor beigazolódott az életem során”

Hús, szilikon, önarckép

A LOKART csendes, de vonzó esemény, nem a botrányra építünk – mondja Fekete Valéria esztéta, a ZsÖK Vizuális Művészeti Centrum vezetője, a LOKART alapítója. Az idei rendezvény „Az én testem, az én váram” mottóval olyan kérdéseket tesz fel, mint hogy hol ér véget az én és hol kezdődik a test.

A test ábrázolásának eltérő rétegei kerülnek előtérbe

Víziók a Hegyvidéken

A Hegyvidéki Nemzetközi Művésztelep a főváros legrégebb óta, folyamatosan működő művésztelepe.

 A kiállítás két kurátora, Szabó Annamária esztéta és Kallós Judit művészettörténész

Míves műalkotások, és még jobban is tanulnak

Ha belegondolunk abba, milyen típusú felnőtteket szeretnénk látni a nem is oly távoli jövőben, akkor olyanokra gondolunk, akik felemelik és dinamikusan, felelősséggel mozgatják a társadalmunkat, akik képesek az együttműködésre, akik tudnak kapcsolódni egymáshoz, akik magas érzelmi intelligenciával felelősen, perspektivikusan gondolkodnak. Ezek a kompetenciák vezérlik a MUS-E (Musique-Europe) Művészet az iskolában összművészeti nevelési programot, amely harmincadik éve elérhető a magyar iskolák s benne a 6–11 éves nehéz sorsú, beilleszkedési, viselkedési és tanulási zavarral küzdő, sajátos nevelést igénylő gyermekek számára is.

Nagyszabású kiállításra készül Barabási Albert-László, aki nemrég bemutatta a legújabb, számokból felépülő festményeit

Számsorként létezni.

A számokkal teli művek ezért „portrék”, méghozzá magáról a művészről

Háttérbe szorított mester

Vincent van Gogh közel hatvan éve van hatással Anselm Kiefer művészetére. Ennek ellenére első közös londoni kiállításukon Van Gogh képei eltörpülnek a német festő monumentális vásznai mellett.

Vincent van Gogh: Mező íriszekkel Arles közelében (1888)

Szárnyalás és nehézkedés

Kőszegen július 20-ig tart a Köz-játék Fesztivál, színházi bemutatókkal, gyerek- és zenei programokkal, kiállítással várják azokat, akik a művészetben kifejezhető közjátékokra is kíváncsiak.

A Felső szomszédokban mélyebb lelki rétegekbe is eljutnak a szereplők

Modem-idők: a kortárs felkarolása

Négy éve vezeti Vizi Katalin a debreceni Modem Modern és Kortárs Művészeti Központot, amely Magyarország egyik legfontosabb kortárs képzőművészeti színtere. Az ügyvezető igazgatót arról kérdeztük, melyek az erősségeik, mi a helyzet a vidéki múzeumokkal, és hogyan működnek együtt a helyi önkormányzattal.

Ami nem látható, de megtapasztalható – Nádler István évtizedek óta keresi a transzcendenst a festészetben

 Rezonancia címmel nyílt meg új kiállítása a balatonfüredi Vaszary Galériában.

Nádler István és felesége, Molnár Veronika. A festmény címe a Ragyogás könyvéből származik: „egy fordul minden irányba, így minden eggyé lesz”

Közösségben működve, hangyaszorgalommal

A Józsefvárosban, a Baross utca 32. alatt működő ArtEnto Ökocentrum hangyatematikájú kiállítással és programsorozattal ünnepli a második születésnapját. Az eseményen a látogatók több hangyafajjal is megismerkedhetnek, illetve kiderül az is, hogy mi, emberek mit tanulhatunk tőlük.

Dusnoki Anna kurátor, ArtEnto Ökocentrum

A gyermekrajzok világa és a régmúlt komputergrafikája elevenedik meg Szabó Lobot Balázs 8-BIT című kiállításán

Felszabadult játék a vásznon.

Egyik képén Agamemnón halotti maszkja jelenik meg (bal oldalt)

Varázslat egy japán pavilonban

A kánikula sem tántorított el attól, hogy megnézzem Siraisi Juko Brief Encounter – Gazebo című kiállítását a Molnár Ani Galéria am projects terében. A japán képzőművésznő installációja mellett néhány festményét is láthatjuk a galéria Finom gesztusok, erős struktúrák cím csoportos tárlatán.

A pavilon rendszerint egy kertben áll, ahol körbetekintve befogadható a táj látványa – egy tér és idő által kimetszett pillanat képe

Nem minden szuperhős rovar

Én meglévő dolgokat szedek szét, aztán másképp rakom azokat össze. A művészetem lényegében erről szól. Bármit is csinálok, ezt a módszert alkalmazom – vallja Szöllősi Géza, akit a képzőművészet iránt érdeklődők az eltorzított állatpreparátumairól és a rovarokból összeállított szobrairól ismerhetnek.

„Ez egy békés hely, az emberek jó kedélyűek és nyugisak meg totál konstruktívak”

Ferencz Dániel festőművész 2016-ban, 28 évesen költözött Berlinbe, ahol azóta új életet él. Nemcsak a város multikulti környezete nyűgözi le, de a számos kiállításmegnyitó és művészeknek szóló megannyi lehetőség. Az alkotó a berlini tapasztalatairól és saját életútjáról mesélt.

Kísérletezés és közösségépítés

Független művészek szervezték, közösségi adománygyűjtésből: június 14–15-én újra megrendezik az Under500 fesztivált, amely a nyitottságot, a formai átjárhatóságot és az önkifejezés teljes szabadságát képviseli. A fesztivál az elmúlt öt évben a műfaji határokon átívelő produkciók fontos platformjává vált, a hangsúly az idén is a kísérletezésen és a közösségépítésen van.

Úszkálnak a rajzokban

Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepli a Halisten Stúdió nevű grafikai műhely, melynek öt tagjától számos illusztrációt, plakátot és arculattervet nézhetünk meg a budapesti Telep Galériában.

A Halisten Stúdió számos stílusban és műfajban alkot – középen Bernát Barbara illusztrációja

„Amit akart, megszerezte magának” – Interjú a dédunokával Tamara de Lempickáról, akinek a hamvait sem tudták szétszórni dráma nélkül

A Népszavának nyilatkozott Marisa de Lempicka, az art deco stílusáról ismert Tamara de Lempicka dédunokája, aki a náci fenyegetés elől menekült, hogy aztán a képzőművészet csúcsaira jusson. Nemrég a túlélés művészete címmel vetítettek dokumentumfilmet az Uránia Nemzeti Filmszínházban.

Marisa de Lempicka dédunokaként sokat tud Tamara de Lempicka életéről

Szeme a trendeken

Petrányi Zsolt művészettörténész pályája és a kortárs magyar képzőművészet számos ponton kapcsolódik egymáshoz. A szakember a karrierje során több intézmény vezető pozícióját töltötte be, volt már a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézet igazgatója, a Műcsarnok főigazgatója, jelenleg pedig a Magyar Nemzeti Galéria jelenkori gyűjteményének osztályvezetője. A kortárs képzőművészet szakavatott ismerőjeként szemmel tartja a nemzetközi trendeket is, korábban pedig DJ is volt.

  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang