Forma 1-es versenyzők, asztronauták és egymásba gabalyodó női testek láthatok Ludmil Siskov (1936–2024) bolgár festőművész Pop pulzus című kiállításán a budai Nemes Galériában. A tárlat nemcsak sokszínű, de hiánypótló is, hisz az alkotótól eddig kevés művet láthatott a magyar közönség, noha Siskov tagja volt az 1968 és 1969 között működő, legendás Iparterv-csoportnak, melynek tizenegy fiatal művésze között olyan nagy nevek szerepeltek, mint Bak Imre, Keserü Ilona, Lakner László, Nádler István és Tót Endre. – Az Iparterv-csoportnak fontos tagja volt, ám 1969-ben elhagyta az országot, így a magyar közönségnek talán kevésbé ismert a munkássága. A kiállítással az a célunk, hogy a nemzetközi hírű művész munkásságának egy hangsúlyos periódusát, az emblematikus pop-art művészeti irányzatra reflektáló műveit bemutassuk – mondta lapunknak Makra Laura kurátor.
A tárlaton Siskov 1968 és 1976 közti munkáit három szekcióra bontva láthatjuk. Az egyik terem a mindennapi valóságból és a kiemelkedő teljesítményekből indul ki. A vásznakon feltűnnek rögbizők, egy autóversenyző, egy jazz zenész és egy háttal ugró alak a Flop felirattal, utóbbi Dick Fosbury magasugróra utal – a sportoló az 1968-as mexikói olimpián háttal ugrott át a léc felett, mely technika később a Fosbury Flop elnevezést kapta. – Ezeken a képeken Siskov a fogyasztói társadalommal foglalkozó amerikai és brit pop-artra reflektált, de kelet-európai szemszögből. Az alakjait festékszórópisztollyal vitte a vászonra, ami akkoriban Magyarországon egyáltalán nem volt megszokott – mondta a kurátor, hozzátéve, Siskov restaurátorként is dolgozott, ami a bravúros technikai jártasságát erősítette.
A következő egység az intimitásról és az erotikáról szól. A színpompás képeken fej nélküli, stilizált emberi testeket, vagy azok részleteit láthatjuk, melyek összegabalyodnak vagy olvadnak egymással, ezt a hatást Siskov szintén a festékszóró használatával érte el. Az utolsó szekcióban a szürrealitás mezejére kerülünk: részben ember, részben robot, drótvezetékkel teli transzhumán alakok tűnnek fel, ami arra is utal, hogy az egyén – vagy tágabb értelemben a társadalom – hogyan gépiesedik el.
A bolgár arisztokrata családból származó Siskov élete és művészete fordulatokban gazdag volt.
A pályafutását a szófiai Képzőművészeti Főiskolán kezdte, 1958-ban mint zenész érkezett Magyarországra. A Képzőművészeti Főiskolán Bernáth Aurél tanítványaként festő, majd restaurátori szakon folytatta tanulmányait. Ez idő alatt jazz-zongoristaként dolgozott egy zenekarban. Majd a Szépművészeti Múzeumban restaurátor lett, többek között Hieronymus Bosch A gyönyörök kertjének másolatának helyreállítását is rábízták. Aztán a magyar képzőművészeti életbe is belevetette magát: tagja lett a legendás Iparterv-csoportnak, amely a magyar neoavantgárd művészet egyik meghatározó köre volt, illetve ki is állított az 1968-ban megrendezett Iparterv I., majd egy évvel később az Iparterv II. című kiállításon. Ekkor készítette a szkafanderes alakokat ábrázoló Asztronauták című festményét, amely bekerült a Magyar Nemzeti Galéria Jelenkori Gyűjteményébe – a mostani tárlaton annak a párdarabja tekinthető meg. Siskov 1969-ben Bécsbe költözött feleségével, és három európai galériának köszönhetően a nemzetközi műtárgypiacon is jelen volt.
A magyar közönség a munkáit a budapesti Ludwig Múzeum 2015-ös Ludwig Goes Pop + The East Side Story című kiállításon és a 2019-es IPARTERV 50+ című tárlaton láthatta, illetve a Párizsi Magyar Intézet 2010-es Iparterv tárlatán is.
Infó: Ludmil Siskov: Pop pulzus. Kurátor: Makra Laura. Nemes Galéria (Budapest II., Szilágyi Erzsébet fasor 3.) Megtekinthető 2026. február 27-ig
