„Orosz művészet, ukrán vér”

Színes virágokba borult fák láthatók az orosz pavilon belsejében, miközben Oroszország különböző régióiból, illetve Argentínából, Brazíliából, Maliból és Mexikóból jött zenészek játszottak a 61. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennálén. Mindez azonban csak négy napon át tartott, az orosz pavilon ugyanis csupán május 5. és 8. közti sajtónapokra nyitott ki, a továbbiakban, a biennálé utolsó napjáig, november 22-ig zárva marad.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy a Velencei Biennálé teljes zsűrije lemondott kilenc nappal a rangos művészeti esemény megnyitása előtt, miközben egyre fokozódnak a feszültségek Oroszország visszatérése miatt, amely az Ukrajna elleni teljes körű inváziója óta először vesz részt a rendezvényen – írta meg a BBC hírportál. 2022-ben, miután Oroszország háborút indított Ukrajna ellen, az orosz pavilon kurátora és a benne részt vevő művészek tiltakozásul visszaléptek, így a pavilon üresen maradt, majd a 2024-es biennálén kölcsönadták azt Bolíviának. Idén az orosz pavilonban viszont – ha csak négy napra is, de – megnyílt a The Tree is Rooted in the Sky (A fa az égben gyökerezik) című tárlat, melynek szervezői azt akarják, hogy a látogató merüljön el a zenében, hisz lehet valamelyik kiállításon hallott hang emlékké, „szuvenírré” válik.

Ehhez képest az első napon nem volt nyugalom: egy órával a nyitás után megjelentek a pavilon előtt a Pussy Riot nevű orosz feminista, punk művészkollektíva rózsaszín símaszkos és fekete ruhás aktivistái, akik a „Dicsőség Ukrajnának” és az „Engedetlenkedj!” jelmondatokat skandálták, majd füstgyertyákat tartottak fel, miután a Femen nevű radikális csoport nőtagjai a meztelen felsőtestüket mutatták, melyre az volt írva, hogy „A vér az orosz művészet”, és „Orosz művészet, ukrán vér”.

A tüntetés után a tárlatra betérve egy természeti világ fogadott minket: a már említett burjánzó növényeket láthattuk a földszinten és az emeleten is. Ezek kapcsán a kiállítás filozófiai állításokat fogalmaz meg, például, hogy amikor egy fára tekintünk, akkor az nemcsak vizuális tárgyként, objektként szép, hanem az illata, a textúrája és a leveleinek hangja alkotja meg magát a fát. A másik fő gondolat, hogy a növények egyik legszembetűnőbb jellemzője az elkerülhetetlen változásuk és az időbeliségük.

A tárlat hanginstallációját egy Burjátföldön tett utazás ihlette. Az egyik művész, Tatjana Khalbaeva – aki maga is burját származású –, az útja során látott elhagyott falvakat és más helyeket, ahol már nem élnek emberek. Az alkotó ezeken a helyszíneken hangfelvételeket készített, amelyek a befogadókat arra késztetik, hogy koncentráljanak az apró változásokra. A művész emellett videókat is rögzített Burjátföld havas tájairól.

Az orosz pavilon kinyitása idén pénzügyi következménnyel is járt: április elején az Európai Unió bejelentette, hogy visszavonja a kétmillió eurós támogatását a biennálétól, mert Oroszország visszatér a rendezvényre, amelyet „erkölcsileg helytelennek” tartanak, mivel Moszkva az inváziója részeként „az ukrán kultúra eltörlésére törekszik” – írta meg a BBC. A Biennálé korábban hangsúlyozta, hogy mindenki számára nyitott, és „elutasít mindenféle kizárást vagy cenzúrát”, azzal érvelve, hogy semmiképpen sem tilthatja meg Oroszország részvételét, mivel az ország a pavilon tulajdonosa.