Heti abszurd: MásikVisszhang és a negatív befolyás

Lebuktunk, Béláim! Még Orbán Viktor is megosztotta a Parlamenti Szalon eseményén, hogy létezik egy Magyar Péterhez köthető online hálózat, amelyet Visszhangnak neveznek, és „úgy működik, mint a komcsik suttogó propagandája”. Hamarosan itt kopogtatnak majd nálunk a Harcosok Klubja verőemberei, hogy mi kommenteltünk-e vicceseket Lázár János falára, amikor épp leállt a MÁV!?

Trump és Musk: nárciszok háborúja a technofeudalizmus előkertjében

Donald Trump és Elon Musk nagy nyilvánosság előtt zajló, látványos és csúnya szakítása, melynek során két hét alatt az űrrakétáktól az Epstein-aktákig mindent is egymáshoz vagdostak – tovább eszkalálja az amúgy is feszült, a káosz határán billegő világpolitikai erőtereket. Több amerikai elemző felvetette, hogy Musk akár J. D. Vance alelnökkel szövetkezve, a techelit háttértámogatásával, a Republikánus Pártot mintegy átfordítva, megbuktatni készül Trumpot, kihasználva botrányait, öregedését, kontrollálhatatlanságát. Trump ettől kvázi béna kacsává (lame duck) válna a ciklusa közepén, de arra mérget vehetünk, hogy ezt az elnök nem tűrné némán, ahogy arra is, hogy Musk egyhamar nem adja fel világuralmi ambícióit. Oldalt kell választani Orbán Viktornak is, aki most már nem lehet egyszerre mindkettőjük barátja és üzletfele.

Kísérletezés és közösségépítés

Független művészek szervezték, közösségi adománygyűjtésből: június 14–15-én újra megrendezik az Under500 fesztivált, amely a nyitottságot, a formai átjárhatóságot és az önkifejezés teljes szabadságát képviseli. A fesztivál az elmúlt öt évben a műfaji határokon átívelő produkciók fontos platformjává vált, a hangsúly az idén is a kísérletezésen és a közösségépítésen van.

Marabu: És tessék! A magyarországi változások lassan lekörözik a fantasyvilág elrugaszkodott kitalációit!

Marabuval, a PINKK oldal állandó karikaturistájával Vácott találkoztunk, hogy beszélgessünk az Ünnepi Könyvhétre megjelenő Animátum – Balvégzettől nem véd varázs című új regényéről (melynek szereplői kitalált alakok, hasonlóságuk a valósággal csupán a véletlen műve), de szóba kerültek a humor határai régen és most, az egyre mérgezőbb honi közélet és egy kis váci helytörténet is az egykori könyvtáros kutatásaiból.

Heti abszurd: Égi megbízatásból kínai kapcsolat

Hamarosan sötétbe borulhat Budapest, leállhat a közlekedés, a kultúra, a szociális ellátás és a szolgáltatások, a közrendészettől a kátyúzásig. Adekvát válasz lenne a kormány kezének inkasszójára, amivel a fővárost kísértetiesen hasonló eszközökkel fojtogatja most, akár Iványi Gáborékat.

Csinosítom magamat, avagy miért nem ciki a magyar identitás?

Mit adhat a ma emberének a népi kultúra, a népművészet, a hagyományőrzés? Amit már óvodai szinten kötelezően átadnának, a felsőoktatásban viszont egyelőre nincs helye. Borbás Kata népművésztanár a nagyapja, Bodrogi Sándor kézműves emlékét és a Rákosmenti Népművészeti és Kézműves Egyesület alkotásait bemutató kiállításon arról is beszélt, miért fontos megélni a magyar (vagy bármilyen nemzetiségi) identitásunkat, és miért nincs egyetlen másik nyelven sem olyan szó, mint magyarul a „magyarkodás”.

A nők a rendszerváltozás dúlái, és egyre többen érzik az erejüket

Nyolcvan éve, 1945-ben vezették be az általános, titkos és egyenlő választójogot, innentől kezdve mondhatjuk, hogy nekünk, nőknek ugyanolyan jogunk van beleszólni a politikába, mint a férfiaknak – törvényi szinten legalábbis. A gyakorlatban azonban még sokan gondolják, hogy a politika férfidolog, vagy miért is foglalkoznánk vele, amikor aligha képviselik az ország lakosságának kicsit több mint a felét kitevő nők érdekeit. (Főként a saját magukét képviselik, még azt sem mondhatnánk biztosra, hogy a férfiakét, a családokét, vagy hogy a magyarokét.) Idézhetnénk Orbán Viktor viccesnek szánt kijelentését is: „Nőügyekkel nem foglalkozom!”, holott nincsenek pusztán nőügyek, a megélhetési és a lakhatási válság, a társadalmi felzárkóztatás hiánya, a diszkrimináció vagy a családon belüli erőszak nem válogat, mindannyiunkat érint, csak épp egyeseket (inkább sokakat) fájdalmasabban. A jövő évi választásokon (de már azelőtt is) különösen fontos lesz a nők, köztük az idősebb hölgyek szerepe, amit a politikusok már felismertek. Lehetnek-e ezúttal ők a „királycsinálók”, a változás katalizátorai és a stabilitás megtartói, ha itt jövőre minden borul?

NER-otranszmitterek működésben

Közélet és közérzet egymásra hatását, a politika hormonális befolyásolási módjait vizsgálja Juhász Kata legújabb élőzenés előadásában, amely a kortárs tánc és a stand-up elemeit vegyíti. Nem kizárólag a művészet eszközeit alkalmazza a problémák diagnosztizálásában, gyakorló háziorvosként kezeli is őket, miközben a mozdulatok nyelvén kimondja a józan megfontolások mentén kimondhatatlant. Szerény javaslat című alkotásának kiindulópontja az évente megjelenő World Happiness Report: a hazai egészségügyet belülről ismerő előadóművész a színpadon határozott koncepcióval áll elő a regionális összevetésben sem túl vidám hazai közhangulat javítására.

Heti abszurd: Orbán Viktor a legjobb dolog és az obszcenitás ismérvei

Vajon késő lenne átképeznem magam új-zélandi birkapásztornak? Mert néztem a neten, ez a világ utolsó biztonságos helye, ahová még mehetnék, amikor itthon disztópikus orosz akció-valóságshow-t forgatnak.

Én nem akarom túlélni az apokalipszist!

Ha áram van, minden van. Most épp London metróhálózatát siklatta ki átmenetileg egy áramszünet, mindössze néhány héttel azután, hogy Spanyolország és Portugália jelentős részén egy példátlan hálózati összeomlás megbénította a közlekedést, leállította a kórházak működését, ellehetetlenítette a kommunikációt, és mindez együtt súlyos gazdasági következményekkel járt. Kényelmes, modern életünkben az energiaellátás biztonsága kulcsfontosságú, de mire intenek bennünket ezek a váratlan események?

Horgolással hívják fel a figyelmet a fák védelmére

Heti abszurd: Csóri ukránok meg a szegzvideó, ami nem igazi

Átfogó reform és érzelmi támogatás nélkül téboly még több gyermeket vállalni ebben a pusztuló világban, ráadásul létezik toxikus feminitás is

A konzervatív jobboldal egyik vesszőparipája a népesség-csökkenés megállítása, minden ösztönzést és támogatást megadnának, hogy a nők kötelességüknek érezzék a teherbe esést, legalább kétévente (lásd még: Trump 5000 dolláros bébibónusza). Csakhogy a családtámogatások, a munkavégzés, az oktatási és szociális intézményrendszerek reformja nélkül őrültségnek tűnhet még több gyereket vállalni egy egyre pusztuló, az erőforrásai végét égető, gazdaságilag instabillá váló világba. Az érzelmi támogatás hiányáról nem is szólva, hiszen egy nőnek az egész élete, a teste és a lelke is megváltozik az anyaság által, és amit előtte nem tudott megélni, idővel borítékolhatóan hiánnyá és frusztrációvá alakul benne. Anyák napja kapcsán a toxikus feminitásról is szót ejtünk, avagy miért nem működik a női szolidaritás a turbóanyákat és a mártíranyákat tömörítő tömbök között?

Akinek nem ügye

Fonóhangulat és a fordított színezés varázsa

Az Interaktív Folt-Firkantó projekt egy inverz színező, azaz adott az alap, a színes foltok, melyeket mi tölthetünk, egészíthetünk ki a kreativitásunkkal. A Föld napján egy különleges workshoppal nyílt meg Bogó Krisztina grafikus, művésztanár kiállítása a budai KORNÉL Galéria, Bolt és Kávézóban: az alkalomra az alkotó nagy formátumú Föld Folt Firkantókat készített, melyeknek növény-, állat-, gomba- és egyéb formáit a vendégek közösen színezhették, alakíthatták a falakon.

Távoltartás papíron

A szülés is lehet eksztatikus gyönyör, csak ezt a kapkodás, a félelem, a szükségtelen beavatkozások sok esetben megakadályozzák

A szülés sok nő számára a legmeghatározóbb testi és lelki élmény, olyan beavatás, amiből életre szólóan meríthet erőt a nehézségek leküzdéséhez. Azonban a kapkodás, a félelem, a szükségtelen beavatkozások sok esetben megakadályozzák, hogy átélhesse a meghittséget, tudatosságot, háborítatlanságot, akár magát az eksztatikus gyönyört. Anyák napjához közeledve Dézsi Rékával és Gara Mária Mirával beszélgettünk, akik a Magyar Dúlakör Egyesületben az orgazmikus szülés gyakorlatba ültetésén munkálkodnak, júniusban tartandó képzésükön ezt a tudást és szemléletet szeretnék átadni a szakembereknek, érintetteknek, és mindenkinek, aki az életben akar gyönyört találni.

Heti abszurd: Luximaxik és a drága Klementina

Hatalmas megkönnyebbülést hozhatott e héten a magyar kormánynak, hogy végre-valahára törölték Rogán Antalt az OFAC szankciós listájáról. A külpolitikai érdekekkel (lárifárival) indokolt döntésről maga Marco Rubio amerikai külügyminiszter tájékoztatta telefonon magyar kollégáját, Szijjártó Pétert, aki mindjárt elmorzsolt két rózsafüzért.

Heti abszurd: Viszontvámot, és köszi a halakat!

Ha a klímaválság vagy egy újabb pandémia esetleg nem tudná elpusztítani a kapitalizmust és kiirtani a fél civilizációt, még mindig bízhatunk a Trump-tornádóban. 

Alig négy hete van a magyar családnak, hogy gyűjtsön 1,2 millió dollárt a leukémiás kisfiú életmentő amerikai kezelésére

A tíz hónapos Tóth-Helli Ágoston a leukémia egy ritka és potenciálisan halálos fajtájával küzd, amire az Egyesült ban egy új immunterápiás kezelés akár életre szóló gyógyulást adhatna. A szülők fél éve jóformán a kórházban élnek gyermekükkel, és most alig négy hetük van összeszedni az 1,2 millió dollárt a kórházi számlákra (a kezelést ingyen megkapnák egy kinti alapítványtól), különben a kisfiuknak talán az első születésnapja lehet az utolsó. Többször feltettük már a kérdést, vajon mennyit ér ma Magyarországon egy élet, amikor sok milliós, sőt, már milliárdos életmentő kezelésekre szorul valaki, többnyire egy ártatlan kisgyermek, és csak a jó szándékú, kispénzű emberek, szociálisan érzékeny cégek, nagyvonalúbb vállalkozók tudják erre a pénzt összeadni, míg az összegszinten jelentős közös befizetéseinket kezelő társadalombiztosítás széttárja kezeit. Pedig az évi egy-két kivételes esetben, köztük Ágostonéban is megtehetné, hogy átvállalja a költségeket.

Vadregényes erdőben, csillagos ég alatt

Hajnal József Zoltán fotográfus a budai Kamaraerdőn nőtt fel, ott minden bokrot, fát ismer, négy éve pedig Pest túloldalán járja a határt, Üllő, Monor és Vasad között, hogy őzeket, szarvasokat, rókát, borzot, sakált, mindenféle erdei vadat, madarat figyeljen meg és képeket készítsen róluk a lehető legközelebbről. Egy kora tavaszi délután, picit szemerkélő esőben elkísértük őt egy hosszú erdei sétára, közben Bambikat is láttunk, és az állatok is figyeltek bennünket. Jó előre jelezték egymásnak a jöttünket, így szétspricceltek, mielőtt még a fotós lencsevégre kaphatta volna őket. Sebaj, egy különleges fotót elkészíteni olykor két hétbe is beletelik, a természetfotós legfőbb erénye a csaknem hangtalan léptek mellett a végtelen türelem.

„A fáradtan hazainduló munkás közelebb van Istenhez, mint gondolnánk”

Asztalosműhely a Buda környéki Törökbálint egyik ipari övezetében. Óriás gépek, szerszámok precíz geometriában a falra helyezve, mint oltár a dolgos férfiak szentélyében. Konyhabútor fiókja készül, a kész munkadarabok már jenga módjára feltornyozva. A rend itt nem csupán munkavédelmi előírás, hanem a belső világ kivetülése. A befelé (és az izgő-mozgó végtagokra) figyelés a meditatívan surrogó körfűrész mellett a legerősebb. Polgár Tibor informatikus a szakmáját cserélte le előbb recepciósra, hogy emberek között legyen, majd asztalosra, hogy az önismeret és az önfelfedezés útját válassza „a középszerűség pokla” helyett. Hibázni is megtanult, már nem hajtja a tökéletesség keresése, de hiába is a szekrény tökéletes derékszöge, ha a fal, amelyhez illeszteni kell, sosem egyenes. A testi-lelki rugalmasság sokat segít egy életközépi karrierváltásban is.

Heti abszurd: A nem nem elég, elő az egerekkel

„A tagadás, a nemet mondás lehet a kezdete egy változtatásnak, de ha csak el akarunk valahonnan menekülni, ha csak ki akarunk szabadulni egy adott mintából vagy helyzetből, de nincs, amire igent tudunk vagy akarunk mondani, akkor a választások és döntések végül kudarcba fognak fulladni, és a helyzetek megismétlődnek.” Ez a Popper Péter-idézet jött velem szembe a minap, amikor a virtuális közéleti terekben arról folyt a diskurzus, legyünk-e poloskák, vagy azzal megadjuk magunkat Orbán Viktor dehumanizáló hajlamainak (avagy legújabb politikai marketingtrükkjének), illetve kell-e Magyar Péternek kiállni nemcsak a betiltott Pride mellett, hanem a magyar szabadságért, amelyet éppen annak ünnepén tiport világraszóló aljassággal (újra) sárba a kormányhatalom, méghozzá a gyermekvédelem címén, a kegyelmi botrány és az államilag kitüntetett pedofil elkövetők országában. 

Heti abszurd: A dinasztia diszkrét illata

Lassan tényleg csurig víz alá kerülnek a Maldív-szigetek, annyi pereputty nyaralgat a télben rajtuk. De hát nekik is jár a pihenés, hogy Szijjártó Pétert idézzük, a családi vakáció a magánélet része.

Jöhetnének végre a nők!

„Itt az idő átadni az irányítást a nőknek! A férfiaknak megvolt az esélyük, és lám, hová jutottunk” – idézzük bármelyik Fidesz–KDNP-s politikus helyett az Lenny Kravitz 2019 óta sokszor hivatkozott kijelentését. A nők azóta sem kapták meg és nem is vették át az irányítást, miközben a kevésbé optimista becslések szerint (és Donald Trump szerint, aki már csak tudja) itt állhatunk a III. világháború küszöbén, amit persze nem Volodimir Zelenszkij rovására írhatunk. Nőnapi írásunkban a változás lehetőségéről gondolkodunk, női szemmel, de azokat a férfiakat is megszólítva, akiknek már sok lett a politikában tomboló, sokszor a tehetetlenséget leplező toxikus maszkulinitás, bullying és „férfihiszti”.

Szülőség és alkotás: a fenntartás koreográfiája

Hogyan lehet összeegyeztetni a szülőséget és az alkotást? Miként lehet szabadúszó, független művészként vagy kulturális dolgozóként megtalálni az egyensúlyt a gyermeknevelés és a kreatív munka között? Ezek a kérdések álltak a Simkó Beatrix Trisha táncművész-koreográfus, édesanya által életre hívott Szülőség és alkotás: a fenntartás koreográfiája című közösségépítő kezdeményezés középpontjában, mely egy hosszabb önszerveződési folyamat első fontos lépése lehet. Már amiatt is, hogy nemcsak érintettek vettek részt az egynapos programon, hanem olyanok is, akik már túl vannak a kisgyermeknevelés kihívásokkal teli időszakán, és olyanok is, akik még előtte állnak, de tudatosan készülnek erre.

Heti abszurd: Hajnali intelmek sötét időkben

Lázár János jó tanácsa beragyogta borús hetünket: „Mindennap meg kell azért küzdeni, hogy az ember a valóságérzékelési képességét megtartsa.” Ő már csak tudja, 22 évnyi politizálással a kilométerórájában. 

„Úgy kell élni, hogyha kell, tudjunk kosarat fonni, kenyeret sütni”

Van, aki beleszületik a hagyományőrzésbe, más felnőttként jut el oda, hogy szeretné mélyebben megismerni, átélni a régi idők életmódját, kultúráját, vagy akár az életébe beilleszteni olyan szokásokat, melyek által kapcsolódhat az őseihez, a gyökereihez, a természetközelibb létezéshez. Lehet ez lázadás a globalizáció, a digitalizáció ellen, noha nem szükségképpen mond egymásnak ellent e kettő: egy népművészeti egyesületnek is lehet Facebook-oldala, és fűthetünk kályhával egy modern otthonban. Persze ehhez fát is kell vágni, de pillanatok alatt meleget csinál, és az élő tűznek egészen más a hatása, főleg ha az ember kicsit spirituális. Sokan tartják furcsa hóbortnak, magyarkodásnak a hagyományőrzést, és e kétkedést talán úgy lehet eloszlatni, ha megismerünk olyan embereket, akik ezt hitelesen képviselik, őszintén megélik. Mint Borbás Kata, aki péceli otthonában tárta ki előttünk mágikus világát, melyben a népművészet mellett megfér a közösségépítés, a tanítás és a fantasy-regényírás is.

„Aki nem sportol, nem érti, minek a rokiknak maratonra menni, vannak ennél fontosabb problémák”

Az ország egyetlen akadálymentes, integratív szemléletű edzőtermében, a budapesti Tátra utca 6.-ban találkoztunk Gusztos Péterrel, volt SZDSZ-es országgyűlési képviselővel (2002–2010), aki immár másfél évtizede lecserélte a politikát a civil munkára. Korábbi párjával, Kovács Patrícia színésznővel együtt alapították 2010-ben a Suhanj! Alapítványt, amely fogyatékkal élőknek és épeknek nyújt közös sportolási lehetőséget, mozgásos programokat, társaságot. Tavaly novemberben a Suhanj! Alapítvány megkapta az Aktív Magyarországért díjat is, amelyet az alapítvány vezetője Révész Máriusztól vett át.

Heti abszurd: Trump-tornádó, álávjú!

Nehéz év volt ez a január, és politikai szempontból a február sem ígérkezik verőfényesnek. Donald Trump három hete bontja légkalapáccsal a felvilágosult(abb) világ jogi, gazdasági, szociális, természeti és emberi szövetét.