Új jelenségnek nevezte Mikecz Dániel, hogy Magyar Péter a saját támogatói körében érzékelhető ellenállás hatására lépett vissza Polgár Judit jelölésétől a köztársasági elnöki tisztségre.
A politológus a Népszava Törésvonal című műsorában arról beszélt, hogy a közösségi médiában megjelenő reakciók ugyan nem általánosíthatók a Tisza valamennyi aktivistájára, mégis azt jelezték: a párt elkötelezett hívei nem követik feltétlenül mindenben a vezető döntéseit.
A szakértő szerint a kulturális és politikai elit egy része inkább támogatta Polgár Judit jelölését, miközben több tiszás aktivista azt kifogásolta, hogy elmaradt a korábban meghirdetett társadalmi részvétel. Vita alakult ki arról is, milyen közéleti múlttal és tapasztalattal kellene rendelkeznie egy köztársasági elnöknek.
A magyarok relatív többsége ellenezné Polgár Judit felkérését államfőnek, mert sakkozóként nincs politikai tapasztalata, Novák Katalin most valószínűleg kér egy kávétMagyar Péter sajnálja, hogy Polgár Judit kénytelen volt elutasítani az államfői jelöléstA politológus úgy értékelte, Magyar Péter politikai imázsa akkor nem sérül, ha a Tisza a későbbiekben valóban számol a részvételi igényekkel. Ehhez arra lenne szükség, hogy a párt a következő fontos döntéseknél, például az alkotmányozás vagy az új államfő kiválasztása során valóban megnyissa a folyamatot a társadalmi részvétel előtt. Ha ismét véleményeket kérnek, majd ezek érdemben nem befolyásolják a döntést, megkophat az az imázs, hogy a párt változtatni akar a magyar politika működésén.
A Polgár Judit körüli történetben két politikai üzenet kapcsolódott össze. Az egyik maga a részvételi döntéshozatal ígérete volt, a másik a sakkozó személye. Mikecz Dániel szerint Magyar Péter számára Polgár Judit függetlensége lehetett vonzó: sikereihez nem kellett a magyar államra támaszkodnia, pártpolitikai szerepet pedig korábban nem vállalt.
Rétvári Bence: Magyar Péter jön egy személyes bocsánatkéréssel Polgár JuditnakPolgár Judit: A felkérésnek nem tudok eleget tenniA politikai előélet hiánya azonban nem jelent automatikus elfogadottságot. A közösségi médiában megjelenő bírálatokból az látszott, hogy sokan olyan államfőt szeretnének, akinek van közéleti, társadalompolitikai vagy államigazgatási tapasztalata, és akiről tudható, milyen országképet képvisel. Felmerült az az elvárás is, hogy a köztársasági elnök ne csupán aláírja a kormány döntéseit, hanem annak tényleges intézményi ellensúlya legyen.
Mikecz Dániel szerint a jelölési folyamatból hiányzott annak előzetes tisztázása, hogy egy politikai és alkotmányos átmenetben milyen szerepet szánna a Tisza az államfőnek. Magyar Péter a Sulyok Tamással szembeni kritikáival megemelte a tisztség politikai jelentőségét, de nem maradt idő szélesebb vitára arról, milyen végzettség, tapasztalat vagy közéleti karakter tehet valakit alkalmassá a posztra.
A politológus azt is méltatlannak nevezte, hogy Polgár Judit más témájú Facebook-bejegyzései alatt egyes hozzászólók már a még hivatalosan át sem adott felkérés elfogadásáról vagy visszautasításáról próbálták meggyőzni. Ugyanakkor szerinte a vita azt bizonyította, hogy a Tisza közösségi médiában aktív támogatói jelentős autonómiával rendelkeznek, és Magyar Péterrel is hajlandók szembemenni. Ebben az ügyben így éppen a kormányfő saját támogatói töltötték be az ellensúly szerepét.
Garri Kaszparov: Polgár Judit ideális jelölt lenne Havasi Bertalan Polgár Judit államfői jelöléséről: Mindegy a személy, önkényuralom vanA beszélgetésben kitértünk a Fidesznek önkényről és az alkotmányos rend megszűnéséről szóló kommunikációjára is. Mikecz Dániel szerint előrelátható volt, hogy a párt joggal való visszaélésként mutatja majd be „az orbáni mélyállam és a fideszes politikai gépezet” lebontását. Ez a keretezés összetarthatja a megmaradt fideszes tábort, az ingadozó vagy a politikához lazábban kapcsolódó választók meggyőzésére azonban szerinte kevésbé lehet alkalmas.
A politológus különbséget tett az egyéni korrupciós ügyek és az állami erőforrások elosztását meghatározó, rendszerszintű működés között. Úgy vélte, utóbbi feldolgozása a korábbi döntéshozók felelősségét is felvetheti. Egy folyamatban lévő nyomozásban végrehajtott szerver- vagy adathordozó-lefoglalás önmagában akkor is indokolt lehet, ha végül nem vezet vádemeléshez. Ha azonban végül nem kerül sor vádemelésre, az igazolhatja a Fidesz önkényről szóló narratíváját.
