Markó Béla: Civil kurázsi

Néhány nap választ el minket az 1989-es romániai rendszerváltás évfordulójától. Több mint három és fél évtized múltán sem jutottunk el addig, hogy legalább az akkori véres fordulatot ugyanúgy nevezzük mindannyian. 

Meddig él a költészet? – 150 éve született Rainer Maria Rilke

Nincs talán még egy költő a világirodalomban, akit annyi vak áhítat, sőt, értetlenség fűtötte idegenkedés és általában, a hozzáférésnek annyi mítosza övezne, mint Rainer Maria Rilkét. 

Lengyel László: Senki sem különálló sziget

Orbán Viktornak igaza van: a magyar választás európai választás. Igen, ma élet-halál harc folyik.

Liszka József: Töredékek a bársonyosról

A kulcscsörgetés, ami a szlovák ellenállás hagyománya lett és a mostani „gyengéd krétaforradalom” (ahogy az egyik aszfaltfelirat emlékeztet) jó alkalom arra, hogy újragondoljuk annak a bizonyos bársonyosnak a hagyatékát.

KGB újratöltve, avagy a hatalom magyarországi birtokosai politikai együttműködést folytatnak az orosz titkosszolgálatokkal

A ránk ömlő információtengerben egyre nehezebb különbséget tenni a valódi és hamis információk között. 

Végel László: Szerbia vagy-vagy helyzetben

Az immár több mint egy éve tartó tüntetések arról tanúskodnak, hogy voltaképpen nem napi politikai, nem is egyszerű kormánydöntésről, nem kibékíthetetlen pártközi konfliktusokról van szó, hanem arról, hogy Szerbia kénytelen elszámolni az elmúlt harminc évvel és megküzdeni azokkal a traumákkal, amelyek több mint három évtizeden át meghatározták a társadalmat. 

Romsics Ignác: Identitás és történelmi emlékezet

A külső vagy belső okokból újra és újra nagy megrázkódtatásokkal szembesülő társadalmakban elkerülhetetlenül identitásválságok lépnek fel. A magyar társadalom is ebbe a csoportba tartozik. 

Kína a saját útján – Lengyel László és Krajczár Gyula beszélgetése

Lengyel László: Tűnődve forgatni a lét ezerarcú kristályát – Felmászni a Krasznahorkai Hegyre

Igaz, a Krasznahorkai Hegyre mászás Sziszüphosz abszurd cselekvéséhez fogható, akit az istenek arra ítéltek, hogy fölvigye a követ a hegyre, ahonnan az kegyetlen könyörtelenséggel legördül a mélybe, ez bizony velünk is megtörténhet, mert nem értjük a szóbokrokat, nem tudunk átvágni a mondatbozótokon, nincs kapaszkodónk a síkos köveken.

Markó Béla: Etelköztől az Európai Unióig

Nem szégyen nemzetstratégiát tanulni a románoktól.

Hazugság. Igazság. Hiába. Valóság

Valahányszor tudásom határait feszegetem, megkörnyékez a szorongás: ha majd látható létemen és számolható éveimen túl valaki érdeklődne hódításaimról, még arról sem tudnék pontosan számot adni, mi adott részleges bizonyosságot itt a Földön.

Lengyel László: Más hatalom lett a sors

A 2026-os választást, az Orbán-rendszer sorsát végső soron a lelkekben az fogja eldönteni, hogy az államfüggő és/vagy állam-kihasználó orbáni ember – a homo orbanicus – mikor érzékeli, hogy az állam immár Magyar Péter, s hogy vége az „állam én vagyok” orbáni rendnek. 

A (nemzet)NERbiztonsági helyzet fokozódik

Az Orbán-kormány 2010 után a saját hatalma védelmére nemzetbiztonságiból fokozatosan NERbiztonságivá alakította a titkosszolgálatokat. 2022 óta rohamtempóban folyik további erősítésük és központosításuk.

Új világrend vagy régi reflexek?

Látványosan átrendeződik a világpolitika 2025-ben. A Nyugat egykor megkérdőjelezhetetlennek tűnő vezető szerepe mára megingott: az Egyesült Államok belpolitikai bizonytalansága, az európai egység törékenysége és a nemzetközi intézmények hitelvesztése új teret nyitott rivális hatalmaknak.

Liszka József: Töredékek a kirekesztésről

Nyakában széles, trikolór szalagon lógó, csaknem arasznyi csontkereszttel Magyar Nemzetet olvas bőszen. Rám néz, ahogy a 168 Órát lapozom, s arcán szétterül a gyűlölet.

Lengyel László: Utolsó nyár

Az Orbán-rendszer, a rendszerváltó- és az Orbán-kor pártszerkezetének utolsó nyara. A centrális erőtér, a hagyományos ellenzék vége. Elindultunk egy új politikai rendszer és szerkezet felé. 

Végel László: Terrorizmus vagy népfelkelés?

Immár kilenc hónapja tartanak Szerbiában a zavargások. Az elemzők feltételezték, hogy a nyári szabadságok miatt a tüntetések csillapodnak, de ez csak részben történt meg. Igaz, csökkent a részvevők száma, de ezzel párhuzamosan mindkét fél keményebben lép fel.

A CIA mint az USA kulturális külügyminisztériuma

A II. világháború lezárultával az Egyesült Államok azzal szembesült, hogy a hidegháború kulturális területen is fellángolt. Nemcsak az erőteljes szovjet törekvések (elsősorban a „békemozgalom”) okoztak fejfájást. Hanem elsősorban az, hogy a nyugat-európai értelmiség jelentős része nem volt Amerika-barát, emellett igencsak lenézte az amerikai kultúrát – ha egyáltalán annak tartotta.

Az Orbán-kormánynak a rendszer tizenhat éves gazdasági zsákutcájáról kell elszámolnia

Gazdasági zsákutca, mélyülő növekedési válság.

Liszka József: Töredékek kegyetlenkedéseinkről

A nemzeti sztereotípiáknak ugyanannyira nincs alapjuk, amennyire mégis rájár a nyelvünk: a vendégszerető magyarok, a pontos németek.

Kínai-amerikai párviadal – Lengyel László és Krajczár Gyula beszélgetése

Érzékeny mutatvány lesz, politikailag hogyan jövünk ki abból, hogy a „barátaink” utálják egymást.

Újabb határvonal a klímapolitikában – Az EU 2040-es kibocsátáscsökkentési céljai és politikai dilemmái

Miközben a politikai alkuk a következő hónapokban zajlanak majd, egy dolog világos: a 2040-es célszám nem pusztán technikai számítás, hanem az európai projekt egyik identitás-központú vitája. Arról szól, hogy a kontinens hajlandó-e továbbra is éghajlat-politikai éllovasként fellépni – vagy a választói elégedetlenség, a gazdasági félelmek és a geopolitikai bizonytalanságok hatására visszavesz a tempóból.

Válaszúton (Lengyel László, Sz. Bíró Zoltán és Szenes Zoltán beszélgetése az orosz-ukrán háborúról)

Báthori Csaba: Istenmérgezés

Közép-Európa egyik baljós körzetében, Budapest belvárosában egy vaskalapácsos férfi fényes nappal fejbe vág egy valamikori minisztert, akinek a fia jó ideje nyilvánosan azt harsogja: apja a Sátán küldötte, és ádáz ellenlábasa a jelenlegi kormányzat összes gyönyörű igyekezetének.

Lengyel László: Ki gépen száll fölébe...

... annak térkép e táj. Orbán Viktor általment a keskeny pallón s elrepült.

A vereség napja, avagy kémügyből belpolitikai homokozó

Miközben Moszkvában május 9-én a „győzelem napját” tartották, a magyar vezetés számára ez a vereség napja lett. Az Orbán-rendszer katonai titkosszolgálatának művelete aznap lepleződött le Ukrajnában. 

Merre tovább, Románia és romániai magyarok?

Lengyel László és Markó Béla beszélgetése.

Liszka József: Töredékek a kompország(ok)ról

Amikor felkent vezetőinket kárhoztatjuk hintapolitikáik miatt, megfeledkezünk arról, hogy népeink vérében (kultúrájában) hosszú évszázadok alatt, kínkeserves, kénytelen-kelletlen tanulások árán belevésődve, a fennmaradás érdekében ott van ez a kettősség. Az más kérdés, hogy a politika mindezt oly szerencsés kézzel bírta kamatoztatni, hogy amikor döntéshelyzetbe került, rendre a rossz, s nem elég, hogy nagyon gonosz, hanem ráadásul még a nagyon vesztes oldalára is sikerült állnia.

Lengyel László: Hunniában valami készül

A Tisza lázadását, szabadságharcát három, eltérő hátterű és érdekű, bizonytalan körvonalú csoport táplálja. Ezen a tavaszon áttörték az Orbán-rendszer évtizedes falát. Már nincs olyan hely az országban, ahol ne intéznének kihívást a rendszerrel szemben.

Elindultunk a belarusz úton

A miniszterelnök március 15-i „ünnepi” beszédével kezdődött „nagytakarítási ámokfutás” nyomán joggal vetődik fel a kérdés: Magyarországot a rezsim a belaruszizáció útjára löki?