Putyin megbízottja szerint a háborús sínekre helyezett gazdaság „fékevesztetté” válhat

Az orosz gazdaság „fékevesztett” állapotba kerülhet, ha teljes mértékben a katonai-ipari komplexum igényeire állítják át, idézte az orosz sajtó Vlagyimir Putyin elnök nemzetközi fejlesztési megbízottjának figyelmeztetését.

Vége az orbáni szélcsendnek, 2027 végén újraindulhatnak a szélenergia-beruházások Magyarországon

A szélerőművek optimális kiegészítői lehetnének a jelenleg napenergia-túlsúlyos magyar energiatermelésnek – állítja Munkácsy Béla, az ELTE Természettudományi Kara környezet- és tájföldrajzi tanszékének vezetője, a terület nemzetközileg elismert szakértője. Szerinte mindez megfelelő szabályozás mellett állami ráfordítások nélkül, a befektetők saját tőkéjéből is megtörténhet. Interjú.

A kórházszövetség sem kapott érdemi magyarázatot az igazgatóváltásokra

Tóth Gábort, a Magyar Kórházszövetség elnökét kérdeztük az elmúlt időszak személycseréiről.

Amit Oroszország elpusztított, abból festette meg Ukrajnát Piers Secunda

Egy lebombázott harkivi kormányépületből származó faszénnel festette meg ukrán csendéleteit Piers Secunda. A brit képzőművész három éven át kutatta azokat az embereket és hatalmi struktúrákat, amelyeket az ukrán kultúra elpusztításával hoz összefüggésbe. A Népszavának adott exkluzív interjújában Kirill pátriárkáról, Hilarion metropolitáról, az elhurcolt ukrán gyerekekről és arról is beszél, mi történik egy nemzettel, ha megpróbálják eltörölni a múltját.

Mohács 500 – Huszonhétezres magyar sereg nézett szembe a többszörös török túlerővel, a magyar elit egyharmada elesett

Magyarország, a magyar állam, a magyar nép egyik legfontosabb történelmi fordulópontja a mohácsi csata, amelynek idén augusztus 29-én van az 500. évfordulója. A tragikus történelmi esemény körülményeit ötrészes interjúsorozattal idézzük fel. Ezúttal a közvetlen előzményekről és magáról az ütközetről esik szó. Harmadik rész.

Svéd Tamás: Jelen pillanatban még nemes verseny zajlik aközött, hogy a fejünkre omlik-e a rendszer, vagy meg tudjuk állítani az összedőlését

„Már az is eredmény lesz, ha sikerül a repülőt kihúzni a dugóhúzóból” – vélte Svéd Tamás, az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkára lapunknak adott interjújában. 

Nádas Péter: Azért lettem író, hogy világosan lássam, a reális dolgokról miért látszat szerint beszélnek szívesebben az emberek

Egy olyan élet, amely nem lát jövőt, maga a veszedelem. Egy olyan élet, amely az univerzálist kidobja a léghajóból, maga a pusztulás – mondta Nádas Péter a 2017-ben a Népszavának adott interjújában. Állítása szerint olyan korban született, amikor több utópiát is felmorzsolt a történelem, mégsem tud elképzelni olyan pragmatikus társadalmat, amely jövőkép nélkül él. A következő generáció biztosan meg fogja találni a megoldást, mert ha nem, akkor belefullad a szemétbe. A beszélgetés újraközlésével a ma elhunyt világhírű magyar író emléke előtt tisztelgünk.

„Hordaállatok vagyunk” – Utolsó interjúnk Nádas Péterrel

A Kossuth- és József Attila-díjas író augusztus 26-án reggel 8 órakor hunyt el. Nyolcvanhárom éves volt. Utolsó interjúnk 2018-ban készült vele, még azután, hogy megkapta az Aegon Művészeti Díjat Világló részletek – Emléklapok egy elbeszélő életéből című memoárjáért. Újraközlésével hajtunk fejet a világhírű magyar író emléke előtt.

„Egy normális világban mindenki zöld lenne, amikor a nagymamánk nyáron befőttet rakott el, hogy legyen gyümölcs télre, az maga a fenntarthatóság”

Negyed évszázada csöppent a zöldmozgalomba Csillag Gábor, aki az ELTE-n tanított kulturális antropológiát, amikor egy hallgatója a kezébe nyomott egy szórólapot, hogy a Zöld Fiatalok tiltakoznak, mert Tarlós István be akarja tiltani a melegsátrat a Szigeten. A tüntetésen döbbent rá, hogy „a zöldség nem csak környezetvédelem”, majd miután Berlinben találkozott Daniel Cohn-Bendittel és más veterán forradalmárokkal, megismerte a zöldgondolkodás legtágabb társadalmi-politikai szemléletét, amibe az emberi és kisebbségi jogoktól a szociálpolitikáig minden beletartozik. Ez annyira beszippantotta, hogy fokozatosan kilépett az akadémiai életből, és belépett a zöldaktivizmusba, részt vett az első hazai zöldpárt megalapításában is. Ma is ezt az átfogó szemléletet képviseli, amikor rendszerkritikus és szemléletformáló elemzéseket, tartalmakat publikál olyan felületeken, mint az Új Egyenlőség vagy a Zöld Hang.

„Nem állíthatjuk, hogy az európai országok teljesen cserben hagyták volna a magyar uralkodót, kérdéses, hogy II. Lajos mit csinálhatott volna jobban”

Magyarország, a magyar állam, a magyar nép egyik legfontosabb történelmi fordulópontja a mohácsi csata, amelynek idén augusztus 29-én van az 500. évfordulója. Akárhonnan nézzük is, nem voltunk egy súlycsoportban az Oszmán Birodalommal. A történelmi esemény körülményeit ötrészes interjúsorozattal idézzük fel, ezúttal a Mátyástól Mohácsig (1491–1526) tartó időszakra kerítve sort. Második rész.

Cserhalmi György a Népszavának: A nevetést ne tiltsuk be! Minden, ami nevetségessé válik, előbb-utóbb a kukában landol

Ünnepnek érezte a ceremóniát Cserhalmi György színész, aki jelentős állami kitüntetést, a Magyar Érdemrend nagykeresztjét vehette át augusztus 20-án. Az elmúlt két év szerinte 1989 óta a legfelkavaróbb időszak volt, most pedig mindenki egyet akar, de teljesen máshogy. A Kossuth-díjas művészt, a nemzet színészét a kitüntetése apropóján kérdeztük közéleti és szakmai ügyekről. Interjú.

„A színháznak néha útnak kell indulnia”

Christophe Rauck rendező és pedagógus a francia színészképzés meghatározó alakja. Tanítványaitól nem szerepek hibátlan eljátszását várja: olyan mesterségbeli eszközöket akar adni nekik, amelyek birtokában önálló alkotókká válhatnak. A tehetség mítoszáról, az utazás mint képzési módszer erejéről, a maszk tanításáról és a színházi hierarchiák lebontásáról beszélgettünk vele Párizsban.

„Mátyás király tökéletesen felismerte a helyzetet, nem akarta magára húzni a török szultánt, II. Mehmedet”

Magyarország, a magyar állam, a magyar nép egyik legfontosabb történelmi fordulópontja a mohácsi csata, amelynek idén augusztus 29-én van az 500. évfordulója. A történelmi esemény körülményeit hatrészes interjúsorozattal idézzük fel. Első rész.

„Ha egyszer vállalja, meghal a csapatért” – Interjú Selmeci Attilával, Milák Kristóf korábbi edzőjével

Az Európa-bajnokság talán legnagyobb történetét Milák Kristóf írta: 100 pillangón három századdal maradt el a világcsúcstól, 100 gyorson országos csúccsal lett bronzérmes, majd a 4×100-as gyorsváltó döntőjében az utolsó emberként 46,29-es repülőrajtos részidővel hozta be az első helyre a magyar csapatot. Korábbi edzője, a vele olimpiai aranyat nyert Selmeci Attila szerint a fordulat nem véletlen: Milák önbizalma visszatért, és szakmailag is új útra lépett. A Magyar Úszó Szövetség szakmai vezetőjét arról kérdeztük, meddig juthat még a magyar klasszis.

„Úgy kell tekintenünk a minket körülvevő világra, hogy azon keresztül Isten új utakra hívhatja az egyházat”

Mit taníthat egy másfél ezer éves regula a mesterséges intelligencia korában? A pannonhalmi Arcus Temporum idei témája az iskola, de Dejcsics Konrád bencés szerzetessel folytatott beszélgetésünk messze túlmutat a fesztiválon: emberi méltóságról, kultúráról, hitről és a közös gondolkodás lehetőségéről beszélgettünk.

Vidéki prókátor: Baka Andrásnál jobb államfőt most nem is találhattak volna

Baka András jelölése is hitelesíti a Tisza választási ígéreteit a Vidéki prókátor néven ismertté vált ügyvéd, Fülöp Botond szerint, aki a Népszavának adott interjújában azt is elmondta: neki kezdettől fogva ő volt az első számú jelöltje. Az új alkotmány elkészítésében szívesen vállalna szerepet, azon pedig csodálkozna, ha a kegyelmi üggyel kapcsolatban még bármilyen lényeges új információt megtudnánk. Eleve csodaként él meg mindent, ami a botrány kitörése óta történt. Interjú. 

„Az élet végén senki sem ad összefoglalót arról, mit csináltál jól és mit rosszul”

Kane Parsons, művésznevén Kane Pixels minden idők legjövedelmezőbb horrorfilmjének a rendezője lett húszévesen Backrooms című alkotásával, egyben Hollywood történetének legfiatalabb filmes alkotója e szerepben. Zoomon beszélgettünk vele.

Névtelenül a világ végén – Krasznahorkai-könyvet is színpadra vinne a magyar származású francia színész

Mathias Zakhar francia színész az École du Nord növendékeként indult el a Duna forrásától a folyó nulladik kilométere felé. Az utazásból született Danube, au kilomètre zéro (Duna, a nulladik kilométernél) című egyszemélyes előadását az Avignoni Fesztiválon, a Jardins du Carmel kolostorkertjében láttuk. A szlovákiai magyar családi örökségről, apja elvesztéséről és a történetek megőrzésének szükségességéről beszélgettünk vele.

Rick Astley a Népszavának: Szerencsés voltam, olyan pillanatban tűntem fel, amikor a zene az emberek életének a részét képezte

Rick Astley exkluzív interjút adott a Népszavának a Paloznaki Jazzpikniken játszott koncertje után, ahol a Never Gonna Give You Up és más slágerei mellett az AC/DC-től a Highway to Hellt is eldobolta.

Rendszerváltás után hátradőlés: ha ez így megy tovább, az emberekben nem fog kialakulni az érzés, hogy itt tényleg demokrácia van

Diákönkormányzat, lakásszövetkezet, szülői munkaközösség, szakszervezet, szakmai szövetség. Talán mindnek tagja voltunk, vagyunk, de általában nem élünk lehetőségeikkel. Mayer Lili Georgina politológus saját tapasztalata alapján is meggyőzően érvel amellett, hogy bár érthető, mégis helytelen ez a passzivitás, mert ezek a kisközösségek a demokrácia iskolái.

„Az NVVH-nál is lehet minimalizálni az önkény veszélyét”

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló törvény társadalmi egyeztetése során a Magyar Helsinki Bizottság több módosító javaslatot is benyújtott, amelyeket el is fogadott a jogalkotó. Léderer András, a szervezet főmunkatársa arról beszélt, milyen garanciális elemeket tartottak fontosnak és mi változott általuk. Interjú.

Karinthy Vera: Minden találkozás két kérdéssel kezdődik, a név egyszerre áldás és teher

Karinthy Vera a tanítás mellett ír, szabadidejében pedig egy zenés-irodalmi esttel ápolja családja életművét. A múlt megőrzésének lehetőségeiről, az elvárások terheiről és a saját út építéséről is kérdeztük. Interjú.

„Freddie Mercury egy dologban teljesen különbözött minden más előadótól, akit valaha fotóztam”

Egyszerűbb listát írni azokról az ikonikus zenészekről, akiket Denis O’Regan nem fotózott karrierje során. Negyven éve, 1986. július 27-én adott koncertet Budapesten a Queen, ennek alkalmából a legendás koncertfotóssal Freddie Mercury zsenialitása mellett lustaságról és mesterlövészekről is beszélgettünk Budapesten. Interjú.

„A magyar fiatalok mintha vérszemet kaptak volna, hogy ők képesek leváltani egy kormányt”

Egy új, demokratikusabb rendszer fontos lépése lehet a választói jog 16 évre való leszállítása, ami nem kerül semmibe, és még csak nem is biztos, hogy a Tisza hatalmát betonozná be hosszú távon – mondta a Népszavának Nagy Ádám ifjúságkutató és Szalóki Viktor politológus, ifjúsági szakértő. Egy Magyarországon élő 16-17 éves életére sokkal inkább hatással lenne a saját szavazata, mint például egy határon túlira az ő voksa, az pedig borzasztó érvelés, hogy a 16 évesek még befolyásolható gyerekek, akiknek nincs önálló véleményük. Páros interjú.

Nyíltan beszél törvénysértő toborzásról az ukrán emberi jogi ombudsman, a legtöbb panaszt Kárpátaljáról kapja

Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztos tud hadkötelesek erőszakos üldözéséről, a katonai szolgálat alól vesztegetéssel történő kibújásról és más súlyos visszaélésekről is. 

Lánczi Tamás élete nagy hibáját követte el, de most egy másikat

Hankó Balázs: Kormánydöntés volt, végre kellett hajtanom

A volt kulturális és innovációs miniszter politikai koncepciós eljárást emleget, áldozatnak tartja magát. Állítása szerint nem is érti, hogy a részben fideszes celebekre szórt 17 milliárdos pénzesőből miért lett botrány. 

Tóka Gábor: Orbán Viktor politikai jövője ma sokkal inkább jogi, mint közvélemény-kutatási kérdés

Magyar Péternél most olyan dolgokat vett észre egy nagyon széles közönség, amit eddig nem, de szerintem inkább csak nem néztek oda vagy elfordították a fejüket – mondta a Népszavának Tóka Gábor az államfőjelölés kapcsán. A Vox Populi választási blog szerzője nagyon hosszú Tisza-kormányzásra számít, Orbán Viktornak pedig nem jósol fényes jövőt. Interjú.

„A bántalmazó intézet azt tanítja, hogy nem a jog, hanem az erő dönt”

Az a kijelentés, hogy „ők nem gyermekek, hanem bűnözők”, szakmailag és emberileg is elfogadhatatlan szembeállítás, a bűnelkövetői státusz nem írja felül a gyermeki státuszt. Erről is beszélt lapunknak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának tanszékvezetője, Hegedűs Judit, miután megszüntették a Szőlő utcai bántalmazás két gyanúsítottjának letartóztatását. Interjú.

„Nincs olyan hatalom, amely ne szorulna korlátozásra és ellenőrzésre”

Nem kellett sokat várni, hogy az idén 30 éves Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kritizálja az új kormány működését. Szabó Máté szakmai vezető nemcsak azt mondta el, miért más most a kritikai munka értelme, mint az elmúlt 16 évben, hanem hogy milyen érzés, amikor az eddig őket támadó Magyar Nemzet nekik ad igazat. Interjú.