botrány;interjú;őrizetbe vétel;NKA;Hankó Balázs;

Hankó Balázs: Ha ma valaki fideszes művész, az bűn?

Előrelátó módon, még mentelmi jogának megvonása és a keddi őrizetbe vétele előtt adott exkluzív interjút a HírTV-nek Hankó Balázs egykori kultúráért és innovációért felelős miniszter. A kedd este műsorra tűzött interjú az elhangzott tények tekintetében azoknak szólt, akik lemaradtak az egykori miniszter hétfő délelőtti sajtótájékoztatójáról: túl sok újdonságot ugyanis a vádakra adott válaszaihoz nem tett hozzá az egykori miniszter, csak cifrább megfogalmazásokkal élt.

Kultúrpolitikából büntetőeljárást kreálnak – mondta Hankó Balázs abban a HírTV-nek adott interjúban, amelyet Orbán Viktor is reklámozott saját Facebook-oldalán. Az egykori kultúráért és innovációért felelős miniszter az NKA-botrányt és a hónapok óta zajló nyomozást újfent politikai koncepciós eljárásnak titulálta, valamint hangsúlyozta, hogy az ellene felhozott vádakat mind kész tételesen cáfolni. Hankó Balázs megjegyezte: véleménye szerint „az utca a gyűlölet terepe lett”, ezt – bár ritkán szokott sétálni – nemrég 500 méter megtétele alatt saját bőrén tapasztalta meg, annyi átkozódás érkezett felé. – Ha úgy vádolnak, hogy a tényeket nem ismerik, az hiba – foglalta össze véleményét arra a műsorvezetői felvetésre, hogy az NKA-botrányban őt tekintik első számú felelősnek.

Ahogyan korábban megírtuk, a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség őrizetbe vette és gyanúsítottként hallgatta ki Hankó Balázst azt követően, hogy az Országgyűlés felfüggesztette az egykori kulturális miniszter mentelmi jogát.

Hankó Balázs elmondása szerint azért döntött amellett, hogy az interjúval megelőzi a várható történéseket, mert őrizetben már nem tud a sajtónyilvánossághoz fordulni, miközben a „politikai vádaskodók hangja egyre erősebb”, és emellett az igazságot szeretné megismertetni a közvéleménnyel.

Ennek ellenére a HírTV-ben újdonságokat nem árult el az üggyel kapcsolatban. Véleménye szerint jogszerű volt minden, az egész botránynak pedig két gyújtópontja van: a kultúrpolitikai harc és a politikai leszámolás, amelyek főbb mozgatórugói a szerinte „ultraliberális” szervezet, a Független Előadó-művészeti Szövetség és az NKA-botrány mellett az aranykonvojügyben is érintett Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda. – A kulturális elit üzente meg, hogy nekem a közéletből takarodnom kell – értékelte a helyzetet Hankó Balázs, élesen bírálva Magyar Péter miniszterelnököt is, aki szerinte nem adott lehetőséget számára, hogy az igazságról beszéljen.

Hankó Balázs kitért a botrányt áprilisban kirobbantó Molnár Áronra is: az egykori miniszter szerint a színész állításai nem igazak, elég csak megnézni, „honnan van ez a 17 milliárd forint és mennyire titkos, ami nem titkos”. Hankó Balázs elutasította azokat a vádakat is, amelyek szerint haverok, barátok, ismerősök kaptak volna a forrásokból, kiemelve, hogy a „magát függetlennek nevező média” csak egy tucatot emleget újra és újra az amúgy 1087 támogatott közül, amelyek többsége vidéki, azon belül is rengeteg kistelepülésről van szó. Az egykori kulturális miniszter újfent kitartott azon álláspontja mellett, amely szerint az ügyben a vádlók „tévesen” nem produkciókat, kulturális eseményeket támadnak, hanem egyenesen személyeket, művészeket, példaként hozva Deák Bill Gyulát és az Eddát.

Hozzátette: ha valakinek azzal lenne gondja, hogy bizonyos támogatott eseményeken fideszes politikusok is megjelentek, akkor azoknak egyértelművé teszi, hogy ezeknek mindig is velejárója volt, hogy politikusokat hívnak meg ilyen rendezvényekre. Hankó Balázs elmondása szerint nem érti például, mi a probléma azzal, hogy Mága Zoltán koncertsorozatára több száz millió forint állami támogatást adtak: – Nem tudom, melyikkel van problémájuk, a zenével vagy a cigány származással? – firtatta.

Fásy Ádámot is védelmébe vette a miniszter, mondván, hogy a dokumentumfilm elkészült, több százezres nézettsége van, ez az egész egy „elszámolási vita”. – Az a baj, hogy Fásy Ádám részt vett a békemeneten vagy az, hogy a mulatós zenét a vádlók nem tekintik a magyar kultúra részének? – tette fel a kérdést.

A letartóztatásokat – többek között az NKA egykori alelnöke, Bús Balázs esetét – Hankó Balázs a Lengyelországban történt eseményekhez hasonlította: szerinte egyértelmű, hogy ezzel azt az időszakot másolják, amikor a Tusk-kormányzat átvette az irányítást. Különben is nonszensznek tartja a letartóztatásokat: – Bűnismétlés veszélye miatt tartják őket fogva? Elszökés veszélye? Ugyan” – fogalmazott, hozzátéve, hogy szerinte a politikai koncepciós eljárás tényét bizonyítja az, hogy a támogatások felhasználását senki nem vizsgálta, mielőtt börtönbe küldték volna kollégáit.

A szerinte gerjesztett népharagra az interjú során Hankó Balázs többször kitért, állítása szerint megfenyegették kollégáit, hogy valljanak, különben megbánják. Az egykori miniszter a közhangulatot különösen sérelmezte, hangsúlyozva, hogy „a vádlóknak felelniük kell azért, hogy felgerjesztik a népharagot”. Véleménye szerint Molnár Áron egyenesen társadalmi és politikai nyomásgyakorlást végez az ügyészségen.

Szerinte a visszaadott több mint 3 milliárd forint támogatás oka is a megfélemlítés, a forrása mások mellett Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, aki bűnösöknek nevezi azokat, akik a támogatást elfogadták. Különben is, Hankó Balázs szerint forrásvisszautalások mindig is voltak. A támogatásokról az egykori kulturális miniszter bizalmi alapon döntött minden kollégium esetében, amelyek szigorú eljárásrend szerint döntenek a kiosztott pénzekről.

Hankó Balázs szerint az egész játék arra megy ki, hogy „ezeket a pénzeket a kulturális elitnek megjelölteknek vissza akarják adni”. A kulturális elitre példát is hozott, többek között sérelmezte, hogy Ott Anna, a 444 társműsorvezetője is helyet kapott az NKA-ban, valamint Mattyasovszky-Zsolnay Bence is, aki Pintér Béla társulatánál is dolgozott.

Az athéni Nemzeti Kortárs Művészeti Múzeum, az EMST nyerte el a European Museum Academy 2026-os Art Museum Award kitüntetését. A díj különösen a művészeti múzeumok társadalmi szerepét, a jelen kérdéseire reagáló kurátori munkát értékeli. Az athéni intézmény olyan múzeumokat előzött meg a döntőben, mint az amszterdami Rijksmuseum vagy a rotterdami Fenix.