„Olyan családokat láttam, amelyek az utolsó pénzüket gyűjtötték össze a magánorvosra”

Az állami rendszerben hónapokat kell várnia a vizsgálatokra, a magánban néhány napon belül fogadják – ha ki tudja fizetni. De valóban ugyanazt az ellátást kapja? Mi történik, ha a magánban gyorsan elkészül a lelet, a kezeléshez azonban már állami kórház kell? A Szike új adásában Vizi András gyermeksebész, aki a magánpraxisát feladva tért vissza az állami gyermektraumatológiára, valamint Kirschner András, a Swiss Medical alapítója vitatja meg: mit nyer és mit veszít a beteg attól, hogy Magyarországon ugyanaz az orvosi tudás két, nagyon eltérően hozzáférhető rendszerben működik.

A magánegészségügy valódi határai: mire elég a pénz, ha valaki beteg lesz?

A Szike új adásában arról is vitáznak, mikor jelent valódi segítséget a magánellátás, hol ér véget az ellátó felelőssége, és hogyan kerülhet át a beteg egyik rendszerből a másikba anélkül, hogy eltévedne közöttük.

Tízből nyolc lányt oltatnak be HPV ellen, a fiúknál még mindig alacsonyabb az arány

Szeptember 15-ig dönthetnek a hetedikesek szülei arról, kérik-e gyermeküknek a HPV elleni ingyenes védőoltást – emlékezteti közleményben az érintetteket a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK). A döntés annak is tesztje, hogy a szülő valóban jól látja-e, mit nyerhet vagy veszthet gyermeke, ha él a térítésmentes oltás lehetőségével. 

Szinte intézményenként másképp fizetik a szakdolgozókat, új bérrendszert ígér a kormány

A 2027-re tervezett 500 milliárd forintos egészségügyi többletforrás felét fordítanák a korábban megígért szakdolgozói béremelésre. Közben a kórházakból nemcsak bérpanaszok érkeznek: van, ahol a műszakok kiállítása, máshol a tiszta ágynemű biztosítása okozott gondot – derült ki a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara XIII. országos tudományos kongresszusának első napján.

Nagy változásokat tervez az új OEP-főigazgató, több pénzt kapna, aki jobban gyógyít

Nem azt fizetnék meg, hogy a beteg kapott-e kezelést, hanem azt is néznék, jobban lett-e tőle. Kaló Zoltán, az egészségbiztosító új vezetője keményebb gyógyszeráralkut, rövidebb várólistákat és a jobb ellátást nyújtó kórházaknak több pénzt ígér.

Álmos Péter MOK-elnök a szegedi kuratóriumi kinevezéséről: Nem kértem, és Hegedűs Zsolt nem ígérte, hogy közbenjár értem

A túlárazott beszerzéseket is vizsgálná a Szegedi Tudományegyetem új kuratóriuma. Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke – egyben az új kuratórium tagja – szerint a korábbi működés a betegellátás károsodásához vezetett, ezért teljes átvilágítást és transzparenciát ígér. Interjú.

A kórházszövetség sem kapott érdemi magyarázatot az igazgatóváltásokra

Tóth Gábort, a Magyar Kórházszövetség elnökét kérdeztük az elmúlt időszak személycseréiről.

Svéd Tamás: Jelen pillanatban még nemes verseny zajlik aközött, hogy a fejünkre omlik-e a rendszer, vagy meg tudjuk állítani az összedőlését

„Már az is eredmény lesz, ha sikerül a repülőt kihúzni a dugóhúzóból” – vélte Svéd Tamás, az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkára lapunknak adott interjújában. 

Készülhet a Tisza-kormány, a fogorvosoké lehet az első szakmai tiltakozó demonstráció Magyar Péter kabinetjének a történetében

Nem politikai akcióról, hanem segélykiáltásról van szó – állítják a kezdeményezők.

Ficzere Andreát menedzser társai az egyik legimpulzívabb vezetőként emlegetik, az Uzsoki Utcai Kórház éléről most indoklás nélkül mozdították el

A menesztett kórházigazgató motorja és kritikusa is volt a rendszernek.

Kiderült, mennyit kell várni a mentőkre: a legsúlyosabb esetek tizedében 26,4 percnél is később érkezik a segítség

Ha valaki eszméletlenség, súlyos légzészavar vagy más közvetlen életveszély miatt hív mentőt, tízből egy esetben 26,4 percnél is tovább vár a segítségre. Az OMSZ mostantól havonta megmutatja, mennyi idő telik el a 112 tárcsázásától a mentő megérkezéséig – és azt is, hogy hol lehetne ebből az időből lefaragni.

Hiába lett népszerűbb az orvosi pálya, a most felvett hallgatók csak a következő évtizedben enyhíthetik az orvoshiányt

Ráadásul az egyetemek szerint a létszám érdemi növelése infrastruktúra-fejlesztés nélkül már veszélyeztethetné a képzés minőségét és a betegbiztonságot. A jelenleg dolgozó több mint 42 ezer orvos közül csaknem 8800-an már betöltötték a 65. életévüket.

A MOK az intézményvezetők cseréjének felgyorsítását sürgeti

A köztestület szerint több intézményvezetővel elképzelhetetlen az új egészségügyi rendszer felépítése, írják az új kormány első száz napjának értékelésében.

Szifilisz miatt haltak meg magzatok és újszülöttek, átírták a várandósok szűrésének szabályait

Egyetlen korai szűrés helyett júliustól kétszer tesztelik szifiliszre a várandósokat, és szeptembertől a gondozásukban, orvosi ellátásukban részt vevő szakemberek az érintett korábbi tiltása ellenére is hozzáférhetnek a fertőzésre vonatkozó EESZT-adatokhoz. Azaz a változás részlegesen felülírja az egészségügyi adatok feletti önrendelkezést – és maga a jogalkotó is számol azzal, hogy ez megbélyegzéshez és az ellátórendszerbe vetett bizalom elvesztéséhez vezethet.

„Ki fognak dőlni a csontvázak a szekrényből” – Átvizsgálják a kórházi beszerzéseket is

Tótth Árpád új országos kórházi főigazgató átvizsgáltatná a korábbi beszerzéseket, az alapellátás megerősítésével csökkentené a sürgősségi osztályok zsúfoltságát, és újra megpályáztatná a kórházak igazgatói és gazdasági vezetői posztjait. Tótth Árpád szerint mindeközben több pénzre és a jelenlegi ellátórendszer átszervezésére is szükség van.

Sinkó Eszter: A magyar egészségügy ma túl sok beteget hagy magára

Nehezen jutnak a betegek közellátáshoz, miközben a magánszolgáltatások egyre többek számára megfizethetetlenné válnak – erről beszélt Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász az InfoRádió Aréna című műsorában. A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának a programigazgatója szerint a közellátásban sok beteg „félúton marad”: nem kap időben megfelelő kezelést, a rendszerben való eligazodás nehéz, a betegutak kiszámíthatatlanok, az infrastruktúra leromlott, s továbbra is súlyos az orvos-, ápoló- és szakdolgozóhiány.

Kórházi fertőzések: az országos tiszti főorvos szerint göröngyös lesz a szembesülés

Húsz év adatgyűjtés és nyolc év pereskedés után szeptember 1-jétől bárki megnézheti az interneten, hogy melyik magyar kórházban hány egészségügyi ellátással összefüggő fertőzést jelentettek. Az adatközlő hatóság, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ háttérbeszélgetésén Oroszi Beatrix országos tiszti főorvos hangsúlyozta: amit közzétesznek, az nem kórházrangsor, és a magasabb szám sem feltétlenül rosszabb ellátást takar. De akkor mire jó, és mit kezdhet vele egy beteg?

Gyógyszeráfa: sietősre kapcsolt a kormány

Eltérve a házszabálytól a kormány a vényköteles gyógyszerek áfamentességéről szóló javaslatot kedden rendkívüli eljárásrendben fogadtatta el a képviselőkkel.

Nyomozók jelentek meg az Országos Mentőszolgálatnál, a mentőautók beszerzésének és javításának iratait foglalhatták le

Információink szerint nyomozók jelentek meg kedden az Országos Mentőszolgálat két budapesti telephelyén, ahol a mentőautók beszerzésével és javításával kapcsolatos iratokat, számlákat és adathordozókat foglaltak le. Az OMSZ-nél nemrég átfogó átvilágítás kezdődött, a nyilvános adatok szerint az elmúlt évek többmilliárdos mentőautó-tenderén alig volt verseny.

Átvilágítja a Tisza-kormány a rákszűrések rendszerét, a dohánycégek működését is szigorúbban szabályozná

Egyelőre nem változik semmi a betegek számára. 

Elszámíthatta magát a Tisza-kormány, kétséges, hogy szeptember elsejével valóban sikerül bevezetni a gyógyszeráfa-csökkentést

Még ha gyorsan el is fogadják a gyógyszeráfa csökkentéséről szóló  jogszabálytervezetet, egyáltalán nem biztos, hogy a patikák is szeptember 1-ig át tudják vezetni rendszerükön a változtatásokat. Ráadásul az sem teljesen világos, pontosan mire, mekkora gyógyszerkörre vonatkozik az áfacsökkentési szándék.

„Ami itt történt, az nem rendszerhiba, hanem ilyen ma a rendszer”

A történetükben szereplő 82 éves férfit egyszer csak nem találta elég együttműködőnek a magyar egészségügy és a szerencséje cserben hagyta.

Van beutaló, még sincs időpont – Így működik a láthatatlan várólista a magyar egészségügyben

Aki ügyes és kitartó, bejut – aki nem, az lemorzsolódik.

Naponta 140 magyar család veszíti el valamelyik tagját, a rendszer pedig cserben hagyja őket

Az emberek többsége otthon szeretne meghalni. A magyarországi valóság mégis az, hogy a betegek nagy része kórházban fejezi be az életét – az idén megjelent OECD-értékelés szerint rosszabb arányban, mint a vizsgált harminc ország bármelyikében.

Kétféle választ adott ugyanarra az ügyre az NNGYK, a minisztérium most pontosított

Az egészségügyi tárca szerint a dunakeszi gyógyszertár ügyében nem hatósági eljárás, hanem panaszkezelési eljárás zajlott. Egyúttal azt is kimondta: közforgalmú patika világnézeti okból nem tagadhatja meg a jogszerűen rendelt fogamzásgátlók kiadását.

Sürgősségi ellátás, pszichiátria, várólisták – Három válságterület élére nevezett ki miniszteri biztosokat Hegedűs Zsolt

A három kinevezés alapján úgy tűnik, hogy a tárca elsőként azokon a területeken kíván változtatni, ahol a szakemberhiány, a kapacitáshiány és a növekvő betegforgalom egyszerre okoz kínzó működési nehézségeket az egészségügyi ellátórendszerben.

Behívták epehólyagműtétre a lányt, csak ágyat nem tudtak adni neki, a Szent Imre Kórház szerint rendszerszintű okok állnak a háttérben

Egy előre tervezett epehólyagműtét körül kialakult szervezési nehézségek ismét ráirányították a figyelmet arra, mennyire megnehezíti a betegek sorsát a kórházi kapacitáshiány. A Szent Imre Egyetemi Oktatókórház a Népszava kérdésére elismerte: előfordulhat olyan helyzet, amikor a sürgősségi betegek ellátása miatt egy tervezett műtétet át kell ütemezni, de a műtéten átesett betegek biztonságos elhelyezése és megfigyelése minden esetben biztosított.

Késik a gyógyszerészi vényírás, az e-beutaló szankcióit is elhalasztják

A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke, Hankó Zoltán a Népszavának megerősítette: a kamara tudomásul vette és szakmailag is indokoltnak tartja a halasztást.

A Tisza-kormány eltörli a támogatott gyógyszerek ötszázalékos áfáját, kár, hogy ez inkább csak gesztus, nem valódi rendszerszintű reform

Ígéretteljesítésnek 100 százalék, költségcsökkentésnek csak jelképes a támogatott gyógyszerek 5 százalékos áfájának szeptembertől tervezett eltörlése. E lépés az érintett háztartásoknak legfeljebb havi néhány száz forint könnyebbséget jelent, míg a költségvetés bevételeit évente mintegy hétmilliárd forinttal csökkenti.

Magyar július: az utcán az azbeszt öl, a kórházban meg a hőség

Mit árulnak el ezek az ügyek a magyar egészségügy állapotáról, miért ismétlődnek újra és újra ugyanazok a kudarcok? Podcast.