Magyarországon 2014 óta a hetedik osztályos lányok, 2020 óta pedig a fiúk is térítésmentesen kaphatják meg a HPV elleni oltást az iskolai programban. Az NNGYK frissebb adatai szerint a 2025/2026-os tanévben a jogosult lányok 80,2, a fiúk 71,9 százaléka élt a lehetőséggel. Ez azt jelenti, hogy tíz lányból körülbelül kettő, tíz fiúból pedig csaknem három kimaradt az oltásból.
Az oltás nem kötelező, ezért a szülők az igényléssel döntenek arról, kérik-e ezt a fajta védelmet térítésmentesen a gyermeküknek. Aki a kampányoltási időszakon kívül szeretné beoltatni gyermekét, annak az oltóanyagot általában gyógyszertárban, receptre és térítés ellenében kell beszereznie. Ezért fontos, hogy a szülő a szeptember 15-i határidő előtt tájékozódjon, és visszajuttassa a nyilatkozatot.
A HPV-vírus csak a hámsejtekben képes szaporodni, elváltozásokat a bőrön, illetve a nemi szervek nyálkahártyáján okozhat. Előbbit például a kézfejen vagy a talpakon, utóbbit a nemi szerveken (például a szeméremajkakon, a méhszájon, méhnyakon, hüvelyen, húgycsövön, végbélnyíláson). Ezek többnyire jóindulatú szemölcsök, ám a méhnyakon az elváltozás már rákmegelőző állapotnak is tekinthető. A vírusfertőzés nyomán kialakulhat továbbá száj- és garatrák is. Ez a leggyakoribb szexuális úton terjedő kórokozó, a világ lakosságának a 80 százaléka életében legalább egyszer megfertőződik vele. Sokaknál ez szinte észrevétlen, gyakran egy-két hét alatt legyőzi az immunrendszer, és a fertőzés magától elmúlik. A tünetmentes HPV-fertőzést csak szűrővizsgálattal lehet diagnosztizálni. A vírus átadásához nincs szükség konkrét aktusra, az intim bőrkontaktus (szexuális előjáték, orális szex, petting) is elegendő. A vírus a szexuális partnereiket gyakran váltogatókra, az óvszer nélkül szeretkezőkre jelent erős kockázatot. Talán kevesen számolnak azzal is, hogy az óvszer sem nyújt teljes biztonságot a vírus ellen, hiszen azokon a testfelületeken, amelyeket az óvszer nem fed, ugyancsak átvihető a kórokozó. Gyakran tünetmentes férfiak fertőzik meg a nőket.
Ezért a megelőzés legbiztosabb módja a védőoltás. Magyarországon a már 11 éve zajló oltási kampánnyal mintegy félmillió gyerek kapott a humánpapilloma-vírus 9 típusa ellen védővakcinát.
Az oltás nem véd valamennyi magas kockázatú HPV-típus ellen, és ezért nem helyettesíti a későbbi méhnyakrákszűrést. A kettő együtt adja a legerősebb védelmet: a vakcina csökkenti a fertőzés és az abból kialakuló betegségek kockázatát, a szűréssel pedig időben felismerhetők az esetleges elváltozások. A humán papillomavírussal (HPV) az emberek többsége élete során legalább egyszer találkozik. A fertőzés rendszerint tünetmentes, és az immunrendszer többnyire magától legyőzi. Ha azonban valamelyik magas kockázatú vírustípus tartósan a szervezetben marad, évek alatt rákmegelőző állapotot, majd rosszindulatú daganatot okozhat.
A HPV elleni oltás ezt a folyamatot igyekszik már a fertőződés előtt megakadályozni.
A fiúkat is közvetlenül védi
A HPV-t sokáig elsősorban a méhnyakrákkal azonosították, ezért a korábbi oltási programok is főként a lányokra összpontosítottak. A vírus azonban nem válogat nemek szerint. A fiúknál és a férfiaknál is okozhat nemi szervi szemölcsöket, hímvessző-, végbéltáji és szájgarati daganatokat. A fiúk oltása ezért nem pusztán a későbbi partnereik védelmét szolgálja: saját magukat is védi a HPV-hez köthető betegségek egy részétől.
Kilenc vírustípus ellen alakít ki védelmet
A magyar iskolai programban a Gardasil 9 vakcinát alkalmazzák. Az oltóanyag kilenc HPV-típus – a 6-os, 11-es, 16-os, 18-as, 31-es, 33-as, 45-ös, 52-es és 58-as – ellen alakít ki immunválaszt. Ezek közül hét magas kockázatú, daganatkeltő típus, kettő pedig elsősorban nemi szervi szemölcsöket okoz. A vakcina nem tartalmaz élő vírust, és nincs benne a HPV örökítőanyaga sem. Olyan vírusszerű részecskéket tartalmaz, amelyek a vírus külső fehérjeburkát utánozzák. Ezek segítségével az immunrendszer megtanulja felismerni a HPV-t, maguk a részecskék azonban nem képesek fertőzést okozni.
Az oltás a már fennálló HPV-fertőzést, rákmegelőző állapotot vagy daganatot nem gyógyítja meg. A későbbi fertőződés és az abból kialakuló betegségek kockázatát csökkenti.
Miért most kell beadni?
A vakcina akkor képes a legerősebb védelmet kialakítani, ha a gyermek még nem találkozott az oltóanyagban szereplő HPV-típusokkal. Ez az oka annak, hogy az oltást már 12-13 éves korban felajánlják. A szülőnek tehát nem azt kell mérlegelnie, hogy gyermeke jelenleg él-e szexuális életet. A kérdés az, hogy szeretné-e, ha a védelem már a későbbi fertőződés lehetősége előtt kialakulna. Az életkor az oltási sorozat hosszát is meghatározza. Ha az oltást a gyermek 15. születésnapja előtt kezdik meg, két adag szükséges. A második oltást az első után 5-13 hónappal kell beadni. A 15 éves korban vagy később megkezdett sorozat három adagból áll. Ezt azonban receptre és térítés ellenében lehet beszerezni. Egy adag vakcina 50 ezer forint. Későbbi életkorban is lehet értelme az oltásnak, erről azonban már egyéni mérlegelés alapján érdemes orvossal egyeztetni.
A vakcina hatásos
A HPV elleni oltások eredményességét ma már nem csak laboratóriumi vizsgálatok vagy a fertőzések számának változása mutatja. Azokban az országokban, ahol korán bevezették a széles körű oltási programot, már a rákmegelőző elváltozások és a méhnyakrákos esetek száma is csökkent. Egy angliai, országos egészségügyi nyilvántartásokra épülő vizsgálat szerint azoknál, akiknek 12-13 éves korukban ajánlották fel az oltást, 87 százalékkal alacsonyabb volt a méhnyakrák előfordulása, mint azokban a korábbi korosztályokban, amelyek még nem vehettek részt az oltási programban. A súlyos méhnyaki rákmegelőző elváltozás 97 százalékkal ritkábban fordult elő.
Ausztráliában 2007-ben kezdték el a lányok, 2013-ban pedig a fiúk országos oltását. Egy vizsgálat szerint a vakcina által megcélzott HPV-típusok előfordulása 92 százalékkal csökkent a fiatal nők körében. Az oltott korosztályokban mintegy felére esett vissza a súlyos méhnyaki rákmegelőző elváltozások gyakorisága, a 21 év alattiaknál pedig körülbelül 90 százalékkal ritkábbá váltak a nemi szervi szemölcsök.
Az európai járványügyi adatok ugyancsak azt mutatják, hogy az oltási programok bevezetése után visszaszorultak a vakcinában szereplő HPV-típusok, a nemi szervi szemölcsök és a méhnyaki rákmegelőző elváltozások. A beoltott korosztályokban már a méhnyakrák csökkenésének első jelei is érzékelhetők.
Tíz lányból nyolc, tíz fiúból hét kapja meg
Az NNGYK adatai szerint a 2025/2026-os tanévben a jogosult hetedikes lányok 80,2 százaléka, a fiúknak pedig 71,9 százaléka vette igénybe az iskolai HPV-oltást. A lányok körében az oltási arány öt tanéven keresztül 80 százalék körül alakult. A fiúknál a 2021/2022-es tanévben mért 66,2 százalékról 71,9 százalékra emelkedett az igénybevétel. A különbség tehát csökkent, de továbbra is kevesebb fiút oltanak be.
A nemzetközi összehasonlítás más mutatót használ: azt méri, hogy a fiatalok közül hányan kapták meg 15 éves korukig a teljes oltási sorozatot. Eszerint 2024-ben Magyarországon a lányok 75 százaléka volt teljesen oltott, míg az uniós és európai gazdasági térségi országok középértéke 69 százalék volt. A fiúknál a magyarországi arány 61, az európai középérték 51 százalékot tett ki.
Magyarország tehát mindkét nem esetében az európai középérték fölött áll. Az Egészségügyi Világszervezet 2030-ra kitűzött céljától azonban még elmarad: a WHO azt szeretné elérni, hogy a lányok legalább 90 százaléka 15 éves koráig megkapja a teljes, HPV elleni oltási sort.
Mit lehet tudni a mellékhatásokról?
A HPV elleni vakcinákat 2006 óta alkalmazzák világszerte. Biztonságosságukat a forgalomba hozatalt megelőző klinikai vizsgálatokban ellenőrizték, és az oltások beadása óta is folyamatosan figyelik. A leggyakoribb mellékhatás az oltás helyén jelentkező fájdalom, bőrpír vagy duzzanat, valamint a fejfájás. Ezek a tünetek többnyire enyhék vagy közepesen erősek, és rövid idő alatt elmúlnak. Serdülőknél bármely oltás vagy más tűszúrással járó beavatkozás után előfordulhat szédülés, ritkábban ájulás. Ez sokszor az oltási helyzettel járó feszültségre adott reakció, ezért a gyermeket a beadás után rövid ideig megfigyelik. Súlyos allergiás reakció nagyon ritkán fordul elő. Ha a gyermek egy korábbi adag után súlyos allergiás reakciót tapasztalt, a következő oltás beadása előtt orvosi mérlegelés szükséges. Magas lázzal járó heveny betegség esetén az oltást elhalasztják, az enyhe nátha vagy hőemelkedés azonban önmagában általában nem kizáró ok.
Szülői nyilatkozatokra várnak a HPV oltás beadásáhozHogyan kérhető az ingyenes iskolai oltás?
Nyilatkozat: A tanév első napjaiban az iskola eljuttatja a hetedikesek családjaihoz az igénylő és beleegyező nyilatkozatot. Ha a gyermek nem kapja meg, a szülő az osztályfőnöknél vagy az iskolavédőnőnél érdeklődhet.
Kitöltés: Meg kell adni a gyermek és a törvényes képviselő kért adatait, majd egyértelműen jelezni kell, hogy kérik-e az oltást.
Aláírás: A keltezés és a szülő vagy törvényes képviselő aláírása nélkül a hozzájárulás nem érvényes.
Leadási határidő: A kitöltött nyilatkozatot 2026. szeptember 15-ig kell visszajuttatni az iskolába. A nyomtatványt akkor is vissza kell adni, ha a szülő nem kéri az oltást.
Az oltás: Az első adagot várhatóan októberben adja be az iskolaorvos. A 15 éves kor előtt megkezdett sorozat két oltásból áll.
Ha a gyermek hiányzik: Betegség vagy más távollét esetén az iskolavédőnőnél vagy az iskolaorvosnál kell érdeklődni a pótlás helyéről és időpontjáról.
Mi van, ha valaki lekési a határidőt?
A szülő mielőbb keresse meg az iskolavédőnőt. Ő tud tájékoztatást adni arról, hogy pótlólagosan rögzíthető-e az igény, rendelhető-e még ingyenes oltóanyag, és mikor adható be a vakcina. Nem célszerű abból kiindulni, hogy a térítésmentesség a határidő után automatikusan megmarad.
Egyéni munkarend esetén: A gyermek iskolájához tartozó iskola-egészségügyi szolgálattal kell egyeztetni.
Ha bizonytalan a szülő: Az iskolaorvos, a házi gyermekorvos, a védőnő vagy az Egészségvonal 1812-es telefonszáma adhat szakmai tájékoztatást.
