Már nem egyszerűen generációs problémáról, hanem válságról van szó az alapellátásban – erről Porpáczy Krisztina egészségügyi államtitkár beszélt a Háziorvosok Online Szervezetének (HAOSZ) konferenciáján.
A háziorvosok több mint fele 60 év feletti, miközben a 40 év alattiak aránya mindössze hét százalék körüli.
Egyes hátrányos helyzetű térségekben, például Nógrád és Heves megyében a háziorvoshiány elérheti a 30 százalékot. Az államtitkár adatai szerint 1025 betöltetlen háziorvosi körzet van, számuk 2019 márciusa óta 2,4-szeresére nőtt. Mintegy 1,4 millió ember él olyan körzetben, ahol helyettesítéssel biztosítják az ellátást.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy sok háziorvos egyszerre legalább két, esetenként három praxist visz. Porpáczy Krisztina szerint a kormány 2027-re olyan intézkedéscsomagot készít, amelynek elsődleges célja a háziorvosi rendszer további fogyásának megállítása. Hangsúlyozta: ez még nem a teljes alapellátási reform, hanem egy stabilizáló csomag első lépése.
A konkrét összegeket egyelőre nem közölte. Mint mondta, október 15-éig nem zárul le a költségvetés, ezért addig nem tudja megmondani, hány százalékkal és hány milliárd forinttal emelkedik az alapellátás finanszírozása.
MOK-titkár: Átgondolom, hajlandó vagyok-e a továbbiakban háziorvosként dolgozni vagy más szakmát keresekA tervek között ugyanakkor szerepel az alapfinanszírozás – az előadás összefoglalójában fejkvóta – emelése, az ügyeleti óradíj növelése, valamint a pályájuk első tíz évében járó orvosok magasabb bértámogatása. Emelnék az alapellátásban dolgozó szakdolgozók bérét is, de nem egyforma mértékben: a támogatás nagysága a szakképzettségtől függne. A praxisok számára anyagilag is ösztönöznék további szakdolgozók és szakorvosok alkalmazását.
„Nincs az az isten, aki az alapellátást megmenti”Tízből kilenc magyar betegnek nincs szüksége sürgős ellátásra, mégis az ügyelethez fordul, eközben van olyan budapesti ügyelet, amelyre óránként egy beteg sem jutAz államtitkár szerint a jelenlegi finanszírozás több ponton éppen az ellenkezőjére ösztönöz, mint amire az egészségügynek szüksége lenne: anyagilag nem feltétlenül éri meg több beteget ellátni, hosszabb ideig rendelni, több vizsgálatot végezni vagy képzettebb szakdolgozót foglalkoztatni.
Több ellátás kerülhetne át a háziorvosokhoz
Első lépésként lehetővé tennék, hogy a belgyógyász szakvizsgával, illetve diabetológiai licenccel is rendelkező háziorvosok ezeket a kompetenciáikat saját praxisukban is használhassák, és ezért többletfinanszírozást kapjanak. Porpáczy Krisztina szerint ezzel számos vizsgálatot és kezelést helyben lehetne elvégezni, ami a szakellátási várakozást is csökkenthetné.
Ez összecseng azzal, amiről Kőrösi László, az újraalakuló Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezetője beszélt ugyanazon a konferencián. A finanszírozást fokozatosan úgy alakítanák át, hogy ne pusztán azt vegyék figyelembe, hány vizsgálatot vagy beavatkozást végez egy szolgáltató, hanem azt is, milyen eredménnyel kezeli a betegeit. A háziorvosi ellátás terhelése már most jelentősen nőtt. Kőrösi László adatai szerint a 2010 körüli évi mintegy 65 millió orvos-beteg találkozás a Covid idején 62 millióra csökkent, most viszont már 71 millió körül alakul. Eközben az aktív fekvőbeteg-ellátás betegszáma 8–10 százalékkal, a járóbeteg-szakellátásé 6–7 százalékkal, a krónikus fekvőbeteg-ellátásé mintegy 25 százalékkal esett. Kőrösi László szerint az adatokból az látszik, hogy az ellátás jelentős része az alapellátás felé terelődött, amiben szerepet játszhat a járóbeteg-szakellátás nehéz hozzáférhetősége is.
Elszánta magát az Orbán-kormány a háziorvosok jogosítványainak bővítéséreÁtnézik az ügyeleti rendszert is
Porpáczy Krisztina szerint felülvizsgálják az alapellátási ügyeleti pontokat is. Az Országos Mentőszolgálattal azt vizsgálják, megfelelő helyen vannak-e a jelenlegi pontok, hogyan használják őket a betegek, és hol lenne szükség más kapacitásokra.
Országos kórházi főigazgató az új ügyeleti rendszerről: voltak nehéz, álmatlan éjszakák, de most már minden rendben zajlikAz államtitkár azt mondta, az új alapellátási ügyeleti rendszer bevezetése óta – különösen Budapesten – több mint 20 százalékkal nőtt a sürgősségi osztályok forgalma. Ennek egyik oka szerinte az, hogy a betegek egy része az ügyeleti pont helyett közvetlenül a sürgősségi osztályt keresi fel. A budapesti rendszer ezért teljes átgondolásra szorul, de – mint hangsúlyozta – nem akarnak elhamarkodott döntést hozni.
Az új alapellátási ügyeleti rendszer bevezetése óta – különösen Budapesten – több mint 20 százalékkal nőtt
a sürgősségi osztályok forgalma.
Új alapellátási központ és 164 térségi centrum jönne létre
A kormány tervei között szerepel egy Országos Alapellátási Központ létrehozása is. Ez szakmailag irányítaná az alapellátást, országos módszertanokat és protokollokat dolgozna ki, monitoring- és fejlesztési feladatokat látna el. A bázisát az Országos Kórházi Főigazgatóság jelenlegi Alapellátási Igazgatósága adná.
Ehhez kapcsolódnának az úgynevezett integrált egészségügyi és szociális centrumok. A tervek szerint 50–70 ezer ember ellátását koordinálnák, országosan 164 területen. Egy-egy ilyen centrumban egészségügyi koordinátor, részmunkaidős háziorvos és szociális munkás dolgozna. Elsőként azt mérnék fel, milyen egészségügyi és szociális ellátásra van szükség az adott térségben.
Nem az ideális orvosi létszámmal, de mától Budapesten elindul az új ügyeleti rendszer a mentőszolgálat irányításávalPorpáczy Krisztina külön hangsúlyozta, hogy emiatt nem kívánják megszüntetni vagy államosítani a praxisjogot.
„A praxisjoghoz egyáltalán nem szeretnék hozzányúlni. Mindenkinek a praxisjoga az övé” - fogalmazott.
Nemcsak több pénzt, más ösztönzőket is terveznek
Átalakítanák a jelenlegi indikátorrendszert is. A cél az lenne, hogy az valóban azt mérje, milyen munkát végez a háziorvos, és nagyobb súlyt kapjon, hogy sikerül-e például egy krónikus beteg állapotát meghatározott célértékig javítani. A lehetséges mutatók között az államtitkár említette a kardiovaszkuláris kockázat felmérését, a cukorbetegek gondozását, a dohányzási szokások felmérését és a racionális antibiotikum-használatot. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezekről még tárgyalnak a Magyar Orvosi Kamarával, a rendszer részletei nem véglegesek. A rezsitámogatást praxis-alapdíjjá alakítanák, amely jobban követné a működési költségeket és a rendelési időt: aki több órát rendel, magasabb alapdíjat kaphatna. A helyi iparűzési adó eltörléséről is tárgyalnak, erről azonban még nincs döntés.
Oroszi Beatrix: az erősebb alapellátásra népegészségügyi feladatokat is lehet építeni
Hogy az alapellátás megerősítése miért nem pusztán finanszírozási kérdés, azt Oroszi Beatrix országos tisztifőorvos előadása demonstrálta. A 2025 májusában és júniusában, 1500 fős reprezentatív felnőtt mintán végzett kutatás szerint a lakosság 69 százaléka a háziorvosban bízik leginkább, amikor védőoltásokról van szó. Oroszi Beatrix ezt olyan bizalmi tőkének nevezte, amelyre a népegészségügyi programokban építeni lehet. A kutatás szerint a Covid elleni védőoltás célcsoportjának mindössze 6 százaléka kapott oltást, további 30 százalék azonban elfogadta volna, ha azt háziorvosa felajánlja. Az influenza elleni oltást a célcsoport 19 százaléka kapta meg.
"Kérem önöket, hogy ajánlják fel a védőoltásokat pácienseiknek" – fordult Oroszi Beatrix a háziorvosokhoz. Az országos tisztifőorvos szerint nem elsősorban a meggyőződéses oltáselleneseket kell megpróbálni meggyőzni, hanem az oltásban bizonytalan embereket kell elérni. Ehhez szerinte az egészségügyi kommunikációnak is változnia kell. Oroszi Beatrix a népegészségügyi programok működésében is szemléletváltást sürgetett. A korábbi, időben behatárolt programok helyett „tanuló rendszereket” szeretne, amelyekben az eredményeket folyamatosan mérik, az adatokat visszacsatolják az ellátóknak, és a tapasztalatok alapján változtatnak a működésen.
Kétféle Covid-vakcina érkezik az idei szezonra, a tiszti főorvos az oltások patikai beadását is támogatnáTízből nyolc lányt oltatnak be HPV ellen, a fiúknál még mindig alacsonyabb az arányAz időjárás enyhülésével ráerősített az influenzajárvány, különösen az óvodások között terjed a vírus