„Azok beszélnek most a kultúrafinanszírozás reformjáról, akik korábban okozói és kedvezményezettjei voltak a kirívóan igazságtalan forráselosztásnak, kultúrpolitikának” – fogalmaz a Telexnek eljuttatott közleményében a június végén alakult Irodalmi Szakszervezet (IRSZ), reagálva a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Irodalmi Tagozata múlt hétfőn Állami szerepvállalás a kultúrában címmel szervezett konferenciájára. A Vigadóban tartott eseményen szó esett az olvasáskultúráról, a könyvkiadásról, a könyvterjesztésről és a folyóiratok helyzetéről is. A szakszervezet szerint viszont a programban a szervezők feltüntettek olyan, állami pozícióban lévő előadókat is, akik nem is vállalták a megjelenést, ráadásul szakmai szervezeteket meg sem hívtak az eseményre. Az IRSZ szerint a felszólalók jó része nem tekinthető semleges szereplőnek a kérdésben, többen közülük pedig egyenesen felelősek a kialakult kultúrpolitikai helyzetért.
Megalakult az Irodalmi Szakszervezet, harcot ígér a méltóbb körülményekértBírálták többek között Erős Kingát, aki „sok-sok egyéb tisztsége mellett a Magyar Írószövetség regnáló elnöke, a szervezet delegáltjaként a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) kuratóriumának tagja lassan egy évtizede”, valamint L. Simon Lászlót, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) irodalmi tagozatának vezetője is, aki a konferenciát többek között a Libri mihamarabbi privatizációját szorgalmazta. Az IRSZ sajnálatosnak nevezte azt, hogy a nevezett személyek egyike sem tartotta fontosnak, hogy mondjon vagy tegyen bármit is, amíg mások kárára előnyük származott az elmúlt 16 év kultúrpolitikai döntéseiből.
A szakszervezet L. Simon esetében kiemelte azt is, hogy a költő nem mellesleg a Fidesz egyik meghatározó kultúrpolitikusa is volt, idén április óta viszont a kiszámítható és független versenyhelyzet mellett érvel.
A Libri kérdésére a szakszervezet a közleményben külön kitért, mondván: „a Libri újraprivatizációja előtt vagy helyett előbb rendezni kéne azt az aránytalanságot, amelyet a könyvkereskedő cég közel monopolhelyzete jelent a hazai könyvpiacon. Reméljük, hogy a Magyar Péter vezette kormány nem L. Simonnak és a leggazdagabb vállalkozóknak akar megfelelni, felelősen jár el: a kulturális dolgozók és kisvállalkozások érdekeire is tekintettel lesz.”
A közleményben a szakszervezet mind a Nemzeti Kulturális Alap (NKA), mind az MMA szerepének újragondolását sürgeti, utóbbi kérdéssel kapcsolatban hosszan is érveltek:
„Sem a közvélemény, sem az új kormányzat nem felejtheti el, hogy az MMA egy mesterségesen felduzzasztott intézmény. Jelenlegi státuszát a Fidesz politikai akaratának köszönheti, nem pedig korszakalkotó kulturális tevékenységének.
Az MMA mint fideszes politikai intézmény viszont nem azonos számos tagjának kiemelkedő és megkérdőjelezhetetlen alkotói életművével, se nem felelősek a kialakult helyzetért a benne dolgozó kollégák. A helyzetének rendezése épp ezért nem könnyű feladat. Vagyonelemeket hozzárendelni egyetlen orbáni csuklómozdulat volt, ezeket újraosztani/demokratizálni viszont már sokkal bonyolultabb kihívás” – írták.
L. Simon László 2011 októberében lett az NKA vezetője, majd 2012-ben kulturális államtitkárrá nevezte ki az Orbán-kormány. Ettől fogva az NKA operatív vezetésében még egy darabig alelnökként vett részt, de erről 2014 májusában végül lemondott, mondván, országgyűlési képviselőként összeférhetetlen lenne a tisztség megtartása. 2012-ben az NKA kollégiumi rendszerének és több támogatási területének átalakítására került sor és míg L. Simon László azzal érvelt, hogy az intézmény pénzügyileg és szervezetileg is megerősödött, sokan már ekkor a szakmai autonómiát féltették. 2012 és 2013 között volt kultúráért felelős államtitkár, ekkor alakult át a vidéki múzeumi és könyvtári rendszer. L. Simon kultúrpolitikai megszólalásaiból nem egy vehemens „kultúrharcos” karakter bontakozott ki (szemben például Demeter Szilárddal), a 2012-es Mi a magyar? című, a Műcsarnokban rendezett kiállítás kapcsán a Népszabadságban jelent meg egy cikke, amiben a kulturális táborok közötti átjárást és érdemi vitát hangsúlyozza.
Megalázónak tartják az aránytalanságot, a Magyar Írószövetség 13-szor több pénzt kapott az NKA-tól és a Rogán-tárcától a Szépírók TársaságánálAz MMA 2011 utáni erősödésével (mindezt jelentős állami támogatások felszippantásával) L. Simon László a nyilvánosságban is többször kritikát fogalmazott meg az intézmény működésével és a vezetéssel, többek között Fekete Györggyel szemben. (Egy 2013-ban készült interjúban úgy fogalmazott, lehetséges, hogy más az elképzelésük arról, mi a nemzet.) 2013 februárjában távozott a kulturális államtitkári posztról. Balog Zoltán miniszter akkor együttműködési és „habitusbeli” különbségekre utalt, amelyet később egy, a Demokratának adott interjúban Halász János, akkori kultúráért felelős államtitkár is megerősített. Minden belső konfliktustól függetlenül L. Simon László mindvégig az Orbán-kormány egyik legfontosabb kultúrpolitikai véleményvezére maradt.
