Azt tudjuk jól, hogyan néz ki a Disney-rajzfilmekben Pinokkió, a 101 kiskutya vagy a Hófehérke és a hét törpe, de vajon hogyan festenek a rendszerváltás előtti magyar vagy a csehszlovák plakátokon? Mert bizony nagyon máshogy, mint ahogy azt az eredeti posztereken, mesekönyveken vagy videókazettákon megszokhattuk. Ennek oka, hogy 1989 előtt a közép-európai grafikusok maguk rajzolhatták újra az élőszereplős filmek és a rajzfilmek plakátjait is. Utóbbiakból nyílt kiállítás Vigyázz, kész, rajz! címen az Újbuda Galériában, ahol Tóth Levente plakátgyűjtő kollekciójából nézhetünk meg hazai és csehszlovák plakátokat, és döbbenhetünk rá, hogy kedvelt figuráink kelet-európai átértelmezésben hogyan festenek.
Vegyük példának a nemrég a negyvenedik születésnapját ünneplő Macskafogót, melyről három plakátot is láthatunk a tárlaton. Az első a klasszikus magyar plakát, mely akárcsak a film, grandiózus hatást kelt, akár egy hollywoodi akciófilm posztere: középen látjuk Nick Grabowski egérügynököt, mellette a bájos egérnőt, Csino-szant, mögöttük felhőkarcolókat, búvárhajót és a többi szereplőt, a gonosz Fritz Teufelt, a hű és ügyetlen beosztottját, Safraneket, a négy patkánygengsztert és a mexikói vámpírdenevéreket a kövér Lusta Dickkel. A két csehszlovák plakát ennél visszafogottabb: egy kis méretűn Grabowski tűnik fel piros színű térben, a másikon meg Safranek macskakislánya, Cathy látható egy négyzetrácsos háttér előtt.
Ma negyven éve mutatták be a magyar kultúra egyik legnagyobb alkotását, a Macskafogót– A rendszerváltás előtt ritka olyan plakátot találni, amelyiken egy az egyben a rajzfilmben látható figurák láthatók, a többségen a karaktereket újrarajzolták – mondta lapunknak Tóth Levente, aki szerint erre a legjobb példa az 1973-as János vitézé, melyet Bakos István plakáttervező készített, és amely teljesen más vizuális világot nyújt, mint Jankovics Marcell rendezőé. Ezen ugyanis a Bakos által újrafestett Jancsi, Iluska és a sárkány szerepel, melyek egy nagy rózsából bukkannak elő.
Emellett vannak olyan plakátok, melyeken már a szereplők is teljesen megváltoztak: a 101 kiskutya magyar poszterén a fekete pöttyös, fehér dalmaták helyett piros, sárga és barna kutyákat látunk, míg a Dumbo csehszlovák posztere esetében absztrakt formákból felépülő elefántokat, ami igencsak eltér a Disney-mese figuráitól. Noha a grafikus lehet, hogy ezzel Dumbo pszichedelikus álomjelenetére utalt, melyben a színes elefántok folyton változtatják az alakjukat.
Ebben a korszakban azért lehetett eltérni az eredeti képi világtól, mert a rendszerváltás előtti évtizedekben nem vették olyan szigorúan, hogy el kell adni a filmet. Ha valami izgalmas alkotásnak tűnt, arra úgyis beültek az emberek.
Sőt, vannak olyan plakátok, akár élőszereplősek is, melyeken a főszereplő sincs rajta. Ma már ez elképzelhetetlen lenne – mondja Tóth Levente, aki a kiállításra hozott példának 1989 utáni plakátokat is, melyek egy az egyben az eredetiek, mint az 1994-es Az oroszlánkirály és a 2005-ös Madagaszkár.
A tárlaton kuriózumokat is találunk, például európai mesékből készített japán rajzfilmek plakátjait is, melyeket hazánkban is vetítettek: ilyen az 1969-es Csizmás Kandúr, az 1977-es A vadhattyúk, az 1978-as Hüvelyk Panna és 1981-es A hattyúk tava. Emellett kakukktojások is vannak a kiállításon: élőszereplős filmek plakátjai, mint az 1981-es A szeleburdi családé, melyben animációs betét sincsen, a plakátra viszont Sajdik Ferenc rajzolta jellegzetes, humoros figuráit.
Infó: Vigyázz, kész rajz! Kitalált világsztárok, mesés plakátok. Kurátor: Kollányi Julianna. Újbuda Galéria. Megtekinthető 2027. január 7-ig hivatali időben
