állami támogatás;Magyar Írószövetség;Szépírók Társasága;

L. Simon László, a Magyar Írószövetség elnökségi tagja  2026. augusztus 10-én az 54. Tokaji Írótábor megnyitóján

Megalázónak tartják az aránytalanságot, a Magyar Írószövetség 13-szor több pénzt kapott az NKA-tól és a Rogán-tárcától a Szépírók Társaságánál

Csaknem 200 millióval több támogatás jutott a Magyar Írószövetségnek, mint a Szépírók Társaságának az elmúlt öt év alatt – derült ki a Miniszterelnökség által közzétett térképről. A hírre a szakma egy része úgy reagált, érdemes és tanulságos böngészni a nyilvánosságra került támogatások összegei közötti aránytalanságot.

„Csak a Nemzeti Kulturális Alaptól és a Miniszterelnöki Kabinetirodától tizenháromszor több pénzt intézett, szavazott meg magának az Írószövetség, mint ami a Szépíróknak jutott” – írta közösségi média oldalán Balogh Endre író egy nyilvános bejegyzésben.

A Prae Kiadó vezetője arra a Miniszterelnökség által a napokban megosztott interaktív térképre hivatkozva tette közzé az adatokat, amelyen követni lehet, kik és mekkora összegekhez jutottak a központi költségvetésből vagy az állami alapokból az elmúlt öt évben. Ennek alapján látszik, hogy a Magyar Írószövetség 213 700 000 forinthoz, míg a Szépírók Társasága 16 500 000 forintot kapott. Balogh Endre megalázónak nevezte az aránytalanságot, hozzátéve, hogy olyan nevek tudhatták magukat a Szépírók Társasága tagjai között, mint Esterházy Péter, Kertész Imre, Petri György, valamint Bodor Ádám, Kornis Mihály, Nádas Péter, Visky András. „Nem minősítem ezzel az Írószövetséget, de jelzem azt, hogy nem egy gittegyletet nulláztak le szinte teljesen” – fogalmaz Balogh Endre, állításával ellentétben élesen bírálva az Írószövetséget, amely szerinte most jó eséllyel az „egyenlő elbírálás, az összefogás, a politikától való távolmaradás elve mellett kardoskodik, kipellengérezve mindazokat, akik szerint a korábbi gyakorlat nagyon nem volt helyénvaló, mert nem volt szolidáris azokkal, akiket már az L. Simon féle 2011-es átalakításkor kizártak a döntéshozatalból, ráadásnak az L. Simon-adóval (nevezési díjjal) sújtották őket”.

A Szépírók Társasága is reagált a napokban a nyilvánosságra került támogatások pontos összegére: „Ezért beszélünk minden lehetséges fórumon arról, hogy a magyarországi kultúrafinanszírozási rendszer és a szakmai kurátorok delegálási folyamatának teljes újragondolására van szükség” – fogalmaz az erről szóló közlemény, amely mindenkinek ajánlja, hogy fussa át a közzétett listát.

A Magyar Írószövetség a nyilvánosságban nem reagált a hírre. Legutóbb Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszteri kinevezése kapcsán Erős Kinga elnök az Indexnek úgy fogalmazott, károsnak tartaná, ha politikai szempontok alapján ítélnének meg szakmai forrásokat. Erős annak hírére reagált így, hogy Magyar Péter miniszterelnök hangsúlyozta, Tarr Zoltán feladata lesz a kultúra és azon belül a különböző művészeti ágak megszabadítása a politikai befolyástól.

A Magyar Írószövetséget nem először bírálja élesen az irodalmi szakma egy része. Az elmúlt években többször is kritika érte például azzal kapcsolatban, hogy sokak szerint nem lépett fel kellő eréllyel az írókat érintő szakmai és finanszírozási kérdésekben, valamint többször felmerült az összeférhetetlenség gyanúja is a működéssel kapcsolatban. Utóbbinak egyik leglátványosabb esete az volt, mikor idén márciusban széleskörű szakmai és közéleti vitát váltott ki, hogy Lacki János költő, író úgy nyerte el a Kossuth-díjat, hogy édesanyja, Mezey Katalin a díj jelölőbizottságának tagja volt. (Később az Írószövetség határozottan tagadta az összeférhetetlenség vádját, valamint mind az író, mind pedig édesanyja úgy nyilatkozott, a kérdéses szavazáson Mezey Katalin nem volt jelen.)

Ünnepnek érezte a ceremóniát Cserhalmi György színész, aki jelentős állami kitüntetést, a Magyar Érdemrend nagykeresztjét vehette át augusztus 20-án. Az elmúlt két év szerinte 1989 óta a legfelkavaróbb időszak volt, most pedig mindenki egyet akar, de teljesen máshogy. A Kossuth-díjas művészt, a nemzet színészét a kitüntetése apropóján kérdeztük közéleti és szakmai ügyekről. Interjú.