„Kicsit poros, kicsit kínai, de most már nem a mienk” – forgatta már a kezében a falról lecsavarozott kamerát Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter. Bár a szimbolikus eseményt korábban a tárca vezetője Semmelweis napra ígérte, a Dél-pesti Centrumkórház Nagyvárad téri kapualjában áthaladó látogató szerint, jól van ez így, most is. Csütörtök kora reggel van, emberek jönnek-mennek, kerülgetik a miniszter kíséretét, nemigen értik, mi történik. Valaki meg is kérdi: csak nem beállt portásnak is a miniszter? Közben Hegedűs Zsolt lendületesen beszél arról, hogy az, ami most lekerült innen, azt majd máshová felszerelik, oda, ahol majd védheti a biztonságot. A kórházi kamerák dolgozói ellenőrzésre használt funkcióit kikapcsolták.
Hegedűs Zsolt a leszerelt kórházi arcfelismerőkről: Kicsit poros, kicsit kínai, de most már nem a mienk – Videó!„A kamera a bizalmatlanság jele, mi meg azt szeretnénk üzenni, hogy bízunk az egészségügyi dolgozókban”
– fogalmazott. A beléptetés a jövőben kártyás rendszerrel történik kamera nélkül, ugyanakkor a miniszter szerint nem is a kártyás ellenőrzés a kulcsa annak, hogy a szakdolgozók és orvosok hatékonyan dolgozzanak – ehelyett egy más irányítási és bizalmi modellt szeretne váltani, amely szerinte fejlettebb egészségügyi rendszerekben és jó munkahelyi gyakorlatokban már létezik.
Július 1-jén, Semmelweis napon járt le az a határidő, amelyet Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter még áprilisban tűzött ki: az állami kórházak dolgozóit ellenőrző arcfelismerő kamerarendszerek kikapcsolására. A Népszava kérdésére, hogy mi történik a kamerákkal, szorítanak-e esetleg helyet a lélegeztető gépek mellett, Hegedűs Zsolt azt válaszolta, hogy egyelőre nem szerelik le valamennyit, utánanéznek, hogy hol lehet jobban hasznosítani ezeket. Hozzátette:
megvizsgálják azt is, pontosan hogyan zajlottak a beszerzések, kinek az érdekeltségében történtek, és kiket gazdagítottak a kamerák megvásárlása és felszerelése.
A dolgozók irányítására és munkavégzésük hatékonyságának mérésére a miniszter szerint más eszközt vezetnek be: minden kórházban klinikai irányítótestületet állítanak fel, ez a folyamat ősztől indul. Beszélt arról is, hogy a kamerák felvételei korábban élő megfigyelés nélkül egy szerverszobába, egy IVSS nevű kamerarögzítő rendszerbe futottak be. Az arcfelismerő funkció csak a beléptető terminálokban működött volna – ezt azonban a projekt során teljes körűen nem is aktiválták. Hozzátette azt is, hogy egyes helyszíneken – például a Nagyvárad téri, egykori István kórház bejáratánál is marad kép rögzítésére alkalmas eszköz, de ez az adott intézmény saját, a leszerelt rendszertől független, kizárólag biztonsági célú kameráját jelenti.
A kórházi kamerás beléptetőrendszer alkalmazását a 2024 nyarán elfogadott, úgynevezett salátatörvényben írták elő az állami fenntartású egészségügyi intézményekben. A cél az volt, hogy ellenőrizzék az alkalmazottak munkaidejének betartását és az intézménybe történő be- és kilépésüket. A rendszer kiépítéséhez a dolgozókról kötelező arcképfotózást is végeztek, amit az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) az adatvédelmi előírások betartásával indokolt.
2025 áprilisában már több budapesti kórházban – köztük a Kútvölgyiben, a Korányiban, a Bajcsy-Zsilinszkyben és a Péterfyben – felszerelték az arcfelismerő kamerákat és kártyaleolvasókat. A bevezetést kezdettől erős szakmai és jogvédő kritika kísérte. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke már a törvénymódosítás előkészítésekor jelezte, hogy a tervezet ellentétes az Alaptörvénnyel és az Alkotmánybíróság gyakorlatával, mivel a munkáltatói ellenőrzés önmagában nem alkotmányos cél, a munkáltató pedig biometrikus adatot nem kezelhet. A Magyar Orvosi Kamara levélben kérte a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a törvényt, mondván, az három ponton is hátrányos az egészségügyi ellátórendszer működésére.
MOK-titkár: Átgondolom, hajlandó vagyok-e a továbbiakban háziorvosként dolgozni vagy más szakmát keresek2025 júniusában a rendszert végül csak tesztüzemben indították el, miután a kórházvezetők előbb a kapuk kötelező használatáról kaptak tájékoztatást, majd egy nappal később az OKFŐ már arról küldött körlevelet, hogy egyelőre csak próbaüzemről van szó, aminek nincs munkajogi következménye. Novemberre kiderült (erről lapunk elsőként számolt be), hogy a tervezett ütemezéshez képest jelentős csúszás történt: mindössze három intézményben – az Észak-pesti Centrumkórház-Honvédkórházban, a Dél-pesti Centrumkórházban és a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban – működött élesben a kamerás arcfelismerés, több más kórházban felszerelték ugyan a kapukat, de csak mágneskártyás azonosítás zajlott, illetve sok helyen még az eszközök megérkezésére is vártak.
Nem kapkodják el az arcfelismerő rendszer bevezetését, élesben csak három kórház területén működikA beszerzés: négymilliárd forint, három cég, kapcsolódások a NER-hez
2025 júliusában a 24.hu arról számolt be, hogy az OKFŐ honlapján közzétett adatok szerint január 28-án nettó 4 milliárd forint értékben kötöttek szerződést a kamerarendszer telepítésére három szereplővel: a metALCOM Távközlési és Rendszerintegrációs Zrt.-vel mint teljesítővel, valamint a Civil Rendszertechnika Kft.-vel és a GVSX Kft.-vel mint közös ajánlattevőkkel
A Válasz Online decemberi cikkéből derült ki, hogy a három cég mindegyike ismert szereplő a hazai biztonságtechnikai és megfigyelési piacon. A Metalcom Zrt. korábban a déli határkerítés telepítésében és üzemeltetésében is részt vett, tulajdonos-vezérigazgatója Bozó Zoltán, egykori fideszes polgármesterjelölt. A Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. Pintér Sándor egykori cége volt, amelyet 2025 nyarán Nyerges Zsolt cégcsoportja szerzett meg. A GVSX Szolgáltató Kft.-ben pedig Csányi Sándor szerzett tavaly tulajdonrészt; a cég a fővárosi térfigyelő rendszereket összekapcsoló, úgynevezett Szitakötő-rendszer szerzői jogainak és forráskódjának is tulajdonosa, amelynek adatai a rendőrség, a terrorelhárítás és a nemzetbiztonsági szolgálatok számára is kereshetők.
A 24.hu arra is felhívta a figyelmet, hogy a kórházakba telepített kamerák kínai gyártmányú Dahua és Hikvision eszközök voltak – ugyanolyan típusúak, amelyeket több nyugati ország biztonsági aggályok miatt tiltólistára tett, és amelyeket a magyar rendőrség és határőrség is használ. Az újságírói kérdésekre adott, az OKFŐ akkori, 2025 júliusi hivatalos válasza szerint „a kamerák minden esetben jogszerű közbeszerzési eljárás részeként, a nemzetközi szabályozások szem előtt tartásával és figyelembevételével kerültek beszerzésre, valamint üzemeltetésre”, és állításuk szerint a berendezések nem rögzítenek hangot, kizárólag a dolgozói beléptetésre szolgálnak, hangot nem vesznek fel, és nem alkalmazzák őket személyek megfigyelésére. A pontos beszerzési összeg kapcsán az OKFŐ akkor annyit közölt, hogy az „a darabszámtól, a telepítéstől, az üzemeltetéstől és az épület méretétől is függhet”.
A Tiborcz Istvánhoz közeli FaceKomnak is leesett néhány állami milliárd a DÁP-os arcfelismerő rendszerértÖrülnek a kommentelők a kamerák leszerelésének, de jelzik azt is, hogy az ellátás problémáinak megoldására várnak
A Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter közösség oldalán a kamera leszerelésről szóló bejegyzés alatt néhány óra alatt több száz hozzászólás érkezett. Sokan örülnek az arcfelismerő rendszer megszüntetésének, a kommentelők többsége szerint azonban ez csak egy jelképes lépés, hiszen eközben az egészségügy legégetőbb problémái továbbra is maradtak: így például a hosszú várólisták. Többen arról számoltak be, hogy hónapokat, esetenként csaknem egy évet kell várniuk szakrendelésre, diagnosztikai vizsgálatokra vagy műtétekre. Volt, aki azt írta: miközben kötelező fizetni a társadalombiztosítási járulékot, a betegek gyakran csak magánellátásban jutnak időben orvoshoz. Mások a rehabilitáció, a gyógytorna vagy éppen a reumatológiai ellátás nehéz elérhetőségét emelték ki.
Sok hozzászóló szerint a következő intézkedéseknek már a szakdolgozói bérek rendezéséről, a létszámhiány csökkentéséről és a munkakörülmények javításáról kellene szólniuk. Többen az azonnali béremelést, a létszámstop feloldását, valamint az egészségügyi szolgálati jogviszony egyes szabályainak felülvizsgálatát sürgették. Az egészségügyi dolgozók közül többen azt is felvetették, hogy a munkaidő-nyilvántartás jelenlegi rendszere méltatlan, miközben a túlórák elszámolása sok helyen továbbra is problémát jelent.
A kamerák megszüntetésének megítélése sem volt egyöntetű. Számos egészségügyi dolgozó a bizalmatlanság jelképének nevezte az arcfelismerő rendszert, és üdvözölte annak megszüntetését. Mások ugyanakkor úgy vélték, hogy valamilyen ellenőrzésre továbbra is szükség lenne, különösen azért, mert szerintük előfordul, hogy egyes orvosok munkaidőben magánrendelést végeznek. Több nővér arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben őket szigorúan ellenőrzik, az orvosokra nem minden esetben ugyanazok a szabályok vonatkoznak.
Szinte külön vitává nőtte ki magát a kártyás beléptető rendszer kérdése. A hozzászólók közül sokan azt szeretnék tudni, hogy az arcfelismerés kikapcsolása után megmarad-e a jelenlegi elektronikus munkaidő-nyilvántartás. Mások szerint a beléptető rendszer önmagában nem jelent problémát, hiszen a versenyszférában is általánosan alkalmazzák, míg többen annak teljes megszüntetését sürgették.
A kommentekben többször előkerült a négymilliárd forintos kamerarendszer beszerzése is. Több hozzászóló azt várja, hogy nyilvánosságra kerüljön, kik részesültek a beruházásból, és miért erre költöttek jelentős közpénzt, miközben a kórházakban számos helyen a légkondicionálás, az infrastruktúra vagy a betegellátás alapfeltételei is hiányoznak.
