„Úgy hiányzik oda a kereszt, mint szoftverfrissítés a prezentáció közepén (…) Nem kell több kereszt!!!! Virág és szemet gyönyörködtető évelő zöld növényzet! (…) Legyen óriási napóra vagy egy mini egri vár, vagy sziklakert – szökőkút virágokkal, vagy szimplán csak egy rendben tartott gyep, csak ne kereszt!”.
Íme néhány azok közül az internetes megnyilvánulások közül, amelyekkel az egriek jó része fogadta az ötletet, hogy egy fából faragott, három méteres kettős keresztet helyezzenek el a város egyik forgalmas bevezető útjának terelőszigetén. A kezdeményezés egy civil közösségtől érkezett: a hagyományőrzéssel foglalkozó Egri Fertálymesteri Testület fordult a fideszes városvezetéshez azzal, hogy „örökbe fogadnák” a forgalmas csomópontot, rendbe tennék, virágokkal ültetnék be, plusz, egy méretes kettős keresztet állítanának a közepébe. Ilyenből egyébként már van egy a városba másik bevezető útjánál lévő körforgalomban.
– Az egri Fidesz egy újabb, háromméteres kettős kereszt kihelyezését fogja megszavazni, amely Eger egyik forgalmas pontján, a Kisasszony–Baktai csomópontban lesz látható. Az alkotót ismerem, munkáját tisztelem. A hagyományt is. Nem is ez a kérdés,
hanem az, hogy hogyan döntünk közös ügyeinkről. Kevés szó esik a város identitáspolitikájáról, talán nem véletlenül, hiszen az egri Fidesz úgy gondolja, a város identitása nagyjából kimerül az érsek akaratában. Csak hát április 12-e azért megmutatta, hogy ebből elég volt, és sokan nagyobb beleszólást, több párbeszédet várnának a közös ügyekben – fogalmazott a javaslatról Domán Dániel volt kutyapárti önkormányzati képviselő, aki azt is felvetette: talán meg kellene kérdezni az egrieket is arról, akarnak-e egy ilyen jelképet a városban.
– Nem gondolom, hogy tovább kellene erősíteni ezt a fajta szimbolikus térfoglalást. Amúgy is már van egy ilyen kettős kereszt a K2 körforgalomnál.
Szerintem inkább itt lenne az ideje egyet hátralépni. Számos példa van rá, hogy egy csomópont hogyan lehetne szebb és vonzóbb. Inkább azt lenne érdemes átgondolni, hogy ezekben a kérdésekben hogyan jelenhetne meg jobban a városlakók véleménye. A kettős kereszt a fertálymesteri közösség felajánlása, így legalább nem kerül pénzbe. De igazából ennek a csomópontnak városkapu funkciója van, így város történetére utaló elemekkel sokkal több ember számára tudna kapcsolódási pontot jelenteni. A fertálymesterek a zöldfelület gondozását is vállalják, szóval talán érdemes lenne ezt a kezdeményezést ebbe az irányba továbbgondolni. Lehetne közös, és nem önös – tette hozzá egy másik bejegyzésében a helyi politikus.
Több, a csomópont környékén élő helyit is faggattunk a készülő alkotásról. Volt, aki szerint sokkal kreatívabb ötlettel kellene „feldobni” a település bejáratát. Egerről egyébként is él egyfajta konzervatív, magába forduló, kevésbé pezsgő és nem túl modern „kép” az emberekben, ami kissé unalmassá is teszi, főként a fiatalabb generáció tagjainak körében.
Meg kell nézni a szomszédos megyében lévő Kazincbarcikát: semmijük sem volt, egy unalmas, szürke iparváros, amit a Colorcity programmal, színes és látványos köztéri szobrokkal dobtak fel
– mondta egy egri mérnök. Egy nyugdíjas tanár pedig arról beszélt, hogy régebben csak zsűrizett és egy tervtanács által is elfogadott köztéri szobrokat lehetett kihelyezni a városban, ma pedig úgy tűnik, szinte bárki bármit, bárhová felállíthat.
Az egri városházán megtudtuk: nem szükséges önkormányzati döntés a kettős kereszt felállítása ügyében. Két bizottság tárgyalta az ügyet, a kulturális és idegenforgalmi, valamint az urbanisztikai, s mindkettő támogatta. A fertálymesteri testülettel kötendő megállapodás még aláírás alatt van a hivatalban, azt követően kezdhetik a munkát. Az előterjesztés szerint egyébként amennyiben a jövőben a területet érintő közlekedési vagy városfejlesztési beruházások valósulnának meg, akkor a javaslat tevői együttműködnek az önkormányzattal a szükséges változtatások végrehajtásában.
Egyébként a kis tér átalakítását és a kereszt felállítását „városi emlékjel létrehozásaként” említik a dokumentumok. Az emlékjel eszerint egy három méter magas, tölgyfából faragott kettős kereszt lesz, amelynek főhomlokzati felületét a síkba süllyesztett mezőből kidomborodó növényi ornamentika díszíti. Alapozása vasbeton tömbalap, melynek talajszint fölé nyúló részét acélhálóból készült gabion kosarakba rakott tört kőből megformázott hármashalom takarja. A művet közadakozásból valósítják meg, az önkormányzattól anyagi támogatást nem várnak.
A városi emlékjel üzenete
A legelterjedtebb keresztény magyarázat szerint a kettős kereszt a Jézus keresztre feszítését ábrázoló feszületből ered. Az alsó, hosszabb vízszintes szár jelképezi azt a gerendát, amelyre Krisztus kezeit szegezték, a felső, rövidebb vízszintes szár azt a táblát szimbolizálja, amelyet Pontius Pilatus parancsára rögzítettek a kereszt tetejére. Ezen a latin INRI felirat állt (Iesus Nazarenus Rex Iudaeorum – Názáreti Jézus, a zsidók királya). A katolikus egyházi hierarchiában a kettős kereszt kiemelt méltóságjelvény, mert míg a sima, egyágú kereszt a püspökök szimbóluma, addig a kettős kereszt az érsekek, metropoliták és patriarchák jelképe.
