Immár két éve fizeti Magyarország a napi egymillió eurós büntetést azért, mert a Fidesz az EU szabályaival ellentétes menekültügyi rendszert működtetett. Az EU Bírósága 2024 június 13-án 200 millió eurós bírságot szabott ki Magyarországra, amire jön a napi egymillió eurós büntetés, addig, ameddig át nem írják a magyar törvényeket. A Bíróság fő kifogása az volt, hogy lényegében nem lehet senkinek sem menedékkérelmet benyújtani. Ez az immár 930 millió eurós (nagyjából 328 milliárd forint) egyre csak nő, és a hazánknak járó többi uniós pénzből vonja le az Európai Bizottság ezt az összeget.
A Fidesz azt hazudja, hogy Magyarországnak illegális migránsokat kellene befogadnia,
különösen az új migrációs paktum miatt. Most pénteken lépett életbe ugyanis az új szabályokat tartalmazó migrációs paktum. Ennek van egy szolidaritásról szóló szabálya, ez alapján az a tagállam amelyik olyan nehéz helyzetbe kerülne, mint amilyen a 2015-ös menekültválság idején volt, kérheti a többi ország segítségét. Ez lehet menedékkérők átvétele, pénzügyi segítség vagy szakértők biztosítása is. Kötelező „migránskvóta” nincs. Sőt, ha Magyarország nem kérdés nélkül fordítaná vissza a határról a menedékkérőket, akkor akár az is előfordulhatna, hogy Magyarország kérhetné a támogatást.
Magyar Péter az elmúlt hetekben nem válaszolt arra, hogy mikor fogja a Tisza-kormány orvosolni a milliárdos büntetést okozó helyzetet. Azt többször elmondta, hogy Magyarország nem fog befogadni illegális migránsokat,
ha muszáj, akkor szakértői segítséget fog nyújtani más tagállamoknak. De az új migrációs jogszabálycsomag más elvárásokat is tartalmaz, amelyekkel jócskán le vagyunk maradva.
A szolidaritási mechanizmus csak egy kis szelete a tíz jogszabályból álló csomagnak. A tagállamok egy új digitális rendszert építettek ki, amivel a menedékkérők ujjlenyomatát és egyéb adatait tárolják, ezzel ellenőrizve, hogy ugyanaz a személy hol és mikor folyamodott először menedékért. Az EU azon logikája ugyanis nem változik, hogy a dublini rendszerben a menedékkérelem elbírálása alapesetben ott kell történjen, ahol a személy először belépett az EU-ba. A mostani szabályok sokkal szigorúbbak a korábbiaknál. Ha valaki olyan, úgynevezett biztonságos országból érkezik, ahonnan statisztikai alapon valószínűsíthetően nem kapja meg a menekültstátuszt (például Marokkó, Törökország vagy Banglades), akkor őket a határokon fölállított zárt helyen tarthatják három hónapig, amíg gyorsított eljárásban elbírálják a kérelmüket. Magyarország az ehhez szükséges infrastruktúrát, szakértői gárdát és jogi kereteket sem alakította ki az elmúlt két évben.
Magyarország már 322 milliárd forintot bukott, az EU most is levon napi egymillió eurót az Orbán-kormány menekültpolitikája miattMagyar Péter: Kárpátaljai magyarokat fenyegetett az Orbán-kormány, hogy Vitnyéden ötmilliárd forintból migránstábort alakítson kiHogy erre mikor kerülhet sor, kérdéses, de Markus Lammert, az Európai Bizottság szóvivője a Népszava kérdésére megerősítette, az új magyar kormánnyal már kapcsolatban van az Európai Bizottság migrációs kérdésekben is.
Magnus Brunner, az EU belügyekért és migrációért felelős biztosa csütörtökön Brüsszelben újságíróknak úgy nyilatkozott, a rendszer saját magát fogja megerősíteni, mert elesnek a forrásoktól és a szolidaritásra sem lesznek jogosultak azok, akik nem tartják be a szabályokat. A Válasz Online a napokban írt részletesen arról, hogy Magyarországnak 26 milliárd forintra lett volna jogosult, amivel az EU a felkészülést segítette volna.
Pénteken lép életbe az EU migrációs paktuma, Magyarország nehéz helyzetbe fog kerülniPolitikailag nehéz elképzelni, hogy az Európai Bizottság keményen lépjen föl az új kormánnyal szemben, ha tudják, mindössze a belpolitikai nyomás miatt akadozik a végrehajtás, a célokban a Tisza ma már az európai fősodorhoz tartozik, amely az elmúlt években egyre inkább rendészeti kérdésként próbálja kezelni a migrációt.
Bár az EU-ban a menedékkérők száma 2025-ben negyedével csökkent, a problémát részben csak kiszervezték.
Az EU az észak-afrikai és közel-keleti országok sorával állapodott meg, lényegében azért fizetünk, hogy ott tartsák vissza azokat, akik Európa felé indulnának egy jobb élet reményében. A valóságban ezzel az EU félrenéz, amikor Törökországtól Marokkóig a helyi szervek sokszor az alapvető emberi jogokat teljesen figyelmen kívül hagyva „kezelik” a migrációt. Ez különösen súlyos Líbia esetében, ahol az ország jelentős részén valódi kormány helyett csak hadurak működnek a polgárháború 2011-es kezdete óta. Az EU itt azért fizet, hogy a migránsokkal teli csónakok el se induljanak a Földközi-tengeren, a következményekről viszont inkább nem is kérdeznek.
Ahogy a következő szigorítások is úton vannak, várhatóan a jövő héten fogadják el véglegesen a tagállamok és az Európai Parlament az új kitoloncolási szabályokat. Bár senki nem vitatja a valós problémát, hogy azok a menedékkérők, akiknek elutasították a menekültkérelmét, nagy arányban nem hagyják el az EU-t, kérdés, hogy az új „innovatív megoldások” mire lesznek elegek. Az új szabályokkal lehetővé tennék az olyan, EU-n kívüli táborok létrehozását, amivel például Olaszország is próbálkozott, amikor Albániába akart szállítani migránsokat. A kritikusok szerint ezek az egyébként rendkívül költséges kísérletek csak aláássák az alapvető jogokat és rendszerszintű megoldást sem kínálnak.
