A kormány egy új hivatal létrehozását tervezi, amely a mesterséges intelligencia szabályozásával foglalkozik majd – derül ki az őszi ülésszak törvényalkotási menetrendjéből.
A 444.hu cikke szerint az új intézmény a Mesterséges Intelligencia Hivatal nevet viselné, de a részletekről egyelőre nem közöltek konkrétumokat. Az intézmény felállítását célzó törvényjavaslat összefügg az Európai Unió frissen elfogadott MI-rendeletének hazai átültetésével.
A jogszabályt várhatóan szeptemberben terjesztik a Parlament elé, a jelenlegi ütemterv szerint novemberben szavazhatnak róla. A törvényalkotásért Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter felel, a készülő szabályozás terjedelme közepesnek mondható. Az őszi időszakban a kormány összesen 15 törvényjavaslatot tervez benyújtani, ezek között szerepel többek között a közigazgatási bíráskodásra vonatkozó rendelkezések módosítása is. A teljes jogalkotási program hétfőn jutott el a parlamenti frakciókhoz, és később a Parlament hivatalos honlapján is megjelenik. Az Országgyűlés várhatóan szeptember 22-én tartja az első ülését.
Ismerik és használják a mesterséges intelligenciát a fiatalokMa még nem kell félni a mesterséges intelligenciátólAz Európai Unió weboldalán szereplő tájékoztatás szerint az új AI-rendelet az első olyan átfogó jogi keret a világon, amely kifejezetten a mesterséges intelligencia rendszerekre vonatkozik. A rendelet célja, hogy az MI-rendszerek biztonságos, etikus és megbízható módon működjenek. Az uniós szabályozás négy kockázati szintet határoz meg, ezek alapján eltérő előírásokat alkalmaznak. Vannak olyan MI-megoldások, amelyek nem hordoznak kockázatot – például az MI-alapú játékok vagy spamszűrők –, ezek mentesülnek a szabályozás alól. Az alacsony kockázatú rendszerek – mint például a csetbotok vagy automatikusan tartalmat előállító programok – esetében főként átláthatósági előírások érvényesek: a felhasználó számára világossá kell tenni, hogy a tartalom mesterséges intelligencia segítségével készült.
Doktor ChatGPT szinte hibátlanul azonosítja a bőrproblémákatA magas kockázatú rendszerekre már szigorúbb követelmények vonatkoznak: ilyen például az orvosi diagnosztikában, az önvezető járművek irányításában, illetve a bűnüldözés során használt biometrikus azonosítás. Ezek a rendszerek csak akkor kerülhetnek az uniós piacra, ha szigorú tesztelésen, átláthatósági vizsgálaton és emberi felügyeleten is megfelelnek. Azokat az MI-alkalmazásokat, amelyek jelentős veszélyt jelenthetnek az emberi jogokra, biztonságra vagy megélhetésre, az EU „elfogadhatatlan kockázatúnak” minősíti, és tiltja használatukat. Ebbe a kategóriába tartozik például a kognitív manipuláció, az érzelemfelismerő rendszerek alkalmazása munkahelyeken vagy iskolákban, valamint a rendőrségi célú valós idejű arcfelismerés nyilvános helyeken – ez utóbbi csak kivételes esetekben engedélyezett.
A mesterséges intelligenciáért jelenleg külön kormánybiztos is felel, ő Palkovics László.
Előny, ha egy állásinterjún kiderül, hogy az ember tudja használni a mesterséges intelligenciát, pont azt, ami akár ki is válthatja majd a munkáját