A szabályok ellenére sem csökken az olvasói kedv

A fecske ritkán száll le, röptében eszik és egyes megfigyelések szerint még aludni is képes így. Ez a sosem szűnő éber lét mutat párhuzamot Ongjerth Hanna - lapunk rendszeres szerzője - új, Fecskefészek című könyvével, amelyet a kelet-európaiként tapasztalt külföldi élet, az ezzel járó elvárások és az ezt kísérő, rengeteg féle düh, csalódottság és keserűség ihletett.

Ongjerth Hanna 2014-ben költözött Berlinbe, 2016-os megszűnéséig a Népszabadság újságírója volt, azóta hobbiból, szabadúszóként ír, miközben német nyelvet tanít menekülteknek - és ahogy az Ünnepi Könyvhét alkalmából rendezett bemutatón kitért rá, közben “megtörtént vele minden, ami egy átlagos középosztálybeli emberrel megtörténhet”. A regény középpontjában is középosztálybeli, fővárosban élő, katolikus neveltetést kapott szereplők állnak, akiket, mint a ketrecbe zárt madarakat kötik a gyerekkorukban tanult minták és erkölcsök. Mindannyian megtanulták, mit kell csinálni, miközben elfelejtették, hogyan kell azt, amit szeretnének: ez kihat tetteikre, a társadalomban betöltött szerepükre és a testükhöz való viszonyukra is. Idővel ez - ahogy ez előbb-utóbb lenni szokott - összeroppantja az embert. Arra pedig maga a könyv ajánlója is figyelmeztet: Hogy ez végül a szabadság vagy tragikus végkifejlet kérdéses marad.

Útkereső nemzedék

Szintén egy helyét kereső generációról szól Soltész Béla Közös többszörös című új novelláskötete. A szerző társadalomtudományi kutató, de mint az a kötet bemutatóján kiderült, a mű a legkevésbé sem tudományos, inkább csak a szorgalmas megfigyelő képességeit tükrözi - Soltész ugyanis az átlagos turistánál nagyobb érdeklődéssel utazik - meg az a helyzet, hogy “naplót írni lusta volt”. A könyv annak az Y generációnak az útkereséséről szól, amely olyan sajátos helyzetben volt, hogy még megélte az internet előtti világot, aztán pedig villámgyorsan helyeződött át élete jó része az online térbe. “A mi generációnk megélte a világ tágasságát, földrajzi értelemben és az ideák, eszmék révén is.” - mondta Soltész Béla a bemutatón, szemben az őket megelőző generációval, akiket bezárt a politikai tér. A könyv útkeresés, de sokkal inkább szól arról, mennyi mindennel van munka, mint arról, mivel küszködnek a szereplői. Ezeket főképp párbeszédeken keresztül ismerjük meg, amelyekről így beszélt: “Ezek azok a dialógusok, amelyeket ebben az országban, ebben a közegben mi lefolytatunk egymással, lehet, hogy nem ennyire abszurdan, ennyire kiszínezve, de hogy valahogy egymással beszélgetünk.”

Halhatatlanok

Szintén új könyvvel jelentkezett Rónai Egon Prima Primissima díjas újságíró, rádiós-televíziós műsorvezető is, mégpedig a Halhatatlanok Társulata sorozat újabb kötetével. A könyv hátterét az 1996-ban Érdi Sándor és Szegvári Katalin által létrehozott portrésorozat, az azonos nevű Halhatatlanok Társulata adta és a műsorvezető annyi előnyös helyzetből indul, hogy Húzós! című műsorában megfordultak a korszak legfontosabb művészei, tudósai, közéleti szereplői. A kötet bemutatásakor is egy élő legendával, Kovács István színművésszel beszélgetett olyan, egyesek számára hétköznapi dologról, mint a halhatatlanságról. A társulati címet, a közönség szavazatai alapján adományozzák, így Kovács inkább a kérdésben az ő szavukat tartaná mérvadónak - de Rónai Egon kiemelte, a nagyság valószínűleg abban is keresendő, hogy még egy mai, Hunyadi sorozat kapcsán is újra és újra hivatkozzuk azt az Egri csillagok filmet, ami a maga korában 18 millió eladott jeggyel vált hihetetlenül népszerűvé.

Zenei kultúrtörténeti kötettel is gazdagabbak lettünk idén, Tittel Kinga új könyvében ezúttal komponistákon keresztül mesél Budapest történetéről. A szerző a kötet bemutatóján arról beszélt, a XIX századi Budapest páratlan gazdag kulturális életében egymásnak adták a kilincset a legnagyobb zeneszerzők. Történeteiken, lelkes rajongóik akadályt nem ismerő természetén - így borítékba csempészett kutyaszőrön, cigarettacsikket gyűjteményeken - keresztül mutatja be a korabeli fővárost.

Rekord a gátak között

Mind a négy kötet 2025-ben jelent meg, vagyis bő nyolc hónappal azután, hogy a kormány 2024 októberében bevezette az árkötöttséget. Ez a szabályozás megszabja, hogy egy évig maximum 10%-os engedmény adható a friss kiadásokra. Akkor a kormány azzal indokolta a döntést, hogy ezzel a kisebb kiadókat védenék, hogy a szabad versenyben ne tegyenek szert jelentősen tetemesebb bevételre a nagyobb kiadók. A könyvhét alatt a helyszínen - ha persze nem új könyvről beszélünk - a köteteket átlagosan 20%-os engedménnyel árulták, de ki lehetett fogni akár 30-50%-os akciókat is. Sőt, egyes standoknál a leggyorsabbak akár párszáz forintos áron is beszerezhettek jó pár kötetet. A könyvhéten a 180 kiállítóból volt alkalmunk beszélgetni kiadók munkatársaival, akik többsége első tapasztalataik alapján úgy látta, jelentős változás nincs a vásárlói kedvben az árkötés hatására. Még januárban kérdeztük a szabályozásról Dr. Gál Katalint, az Ünnepi Könyvhetet szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnökét, aki akkor még úgy fogalmazott, információ hiányában egyelőre igencsak össze-vissza próbálnak a kiadók alkalmazkodni a helyzethez. Az egyesülés már akkor is próbált beszélni az illetékesekkel a szabályozás végrehajtásának körülményeiről, de Gál, mint mondja, ahogyan akkor sem, úgy most sincs igazán felelőse az ügynek, ezért nagyon nehéz az érdekérvényesítés: “Ahogyan ebben a pillanatban a kormánynak az egészségügy és az oktatás sem slágertéma, úgy a kultúra sem” - foglalta össze gondolatait Gál. Az egyesülés elnöke úgy látja, a döntéshozók bármennyire ódzkodnak attól, hogy elegendő forrást fektessenek a kultúrába, a mostani - véleménye szerint legalább 70 ezres, esélyesen rekordszámú látogatóval megvalósult - Ünnepi Könyvhét is jelzi, mekkora igény van rá. Kiemelte, ez is rámutatott arra, hogy a világban zajló események befolyásolják a közhangulatot, érezhetően megnő a kedv az olvasás iránt, emellett (ahogyan évről-évre mindig) újra megdőlt a “nem olvasnak a fiatalok” közhely, a 14-24 évesek körében elképesztő népszerűségűek például a young adult könyvek. (Amelyet jól mutatott az is, hogy Leiner Laura író dedikálásánál kilométeres sor állt.) Az árkötés hatásairól az Egyesülés elnöke így beszélt: “Nagyon kevés kiadó számolt be sikersztoriról, ami a bolti forgalmat illeti, így az első negyedév drámai volt, viszont a fesztiválon senki nem mondta, hogy kevesebb lett volna a forgalom, mint tavaly. Gondot jelentett a kötött ár, de a kiadók igyekeznek kompenzálni azt különböző megoldásokkal. Például olyan csomagokat állítanak össze, amelyben kötött áras könyv mellett akciósan szerezhetnek be egyéb könyveket az olvasók" - nyilatkozta a Népszavának Gál Katalin.