Az olvasás szeretetének megőrzése nemcsak kulturális jelentőségű, hanem társadalmilag is létszükséglet – derült ki csütörtök délután az ország legnagyobb könyvfesztiváljának megnyitóján, miután egy nappal korábban Vámos Miklós író Szolnokon indította el az országos programsorozatot. Gál Katalin, az eseményt szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke arról beszélt, rengeteg nehézséggel küzdött az elmúlt évben a hazai könyvpiac és ez jó eséllyel idén sem lesz másként, de a minőségi könyvkiadás még mindig a stabilitást jelenti a változó világban. Ezt jelzi a több mint 180 kiállító és az évről-évre bővülő könyvfesztivál helyszíne, amely idén a Vörösmarty téren, a Vigadó-téren és a Duna-korzón kap helyet. Gál figyelmeztetett: a kiadók, az írók és maguk az olvasók is érzik a bőrükön, hogyan változik meg a könyvek szerepe, hogyan fordul például a fiatalabb korosztály már a digitális kiadványokhoz, amellett, hogy az időhiány miatt egyre több felnőtt is ezeket választja a klasszikus formátumokkal szemben. A változó fogyasztási szokásokhoz a kiadók, terjesztők is igyekeznek alkalmazkodni, amelyet nehezít a gazdasági helyzet, az infláció, a dráguló könyvek és a könyvterjesztés centralizáltsága. Kérdéses, érzi-e az állam a felelősségét az olvasói kultúra megmentésében, segíti-e ezt a kötött árról hozott jogszabály, vagy a gyermekvédelmi törvény. Ami nem gátolná pozitív jövőképet, az a gazdasági stabilitás, alacsony infláció és vásárlóerő, na meg kulturális trendforduló, amelyben nemcsak az iskolában, hanem közösségi eseményeken népszerűsítik az olvasást.
„A kultúra nem luxus, hanem létszükséglet” – fejezte be gondolatait pozitívan Gál.
Lackfi János költő, író megnyitóbeszédében azt az egyszerre traumatizált és idealizált gyerekkort idézte fel, amelyből az írók felnőttként inspirálódnak: amikor még Petrocelli felügyelő ment a televízióban, és nem tudtuk, hogyan kell mobillal unatkozni. Lackfi kitért rá, milyen, amikor felnövünk, hogyan találgatjuk kávéházakban egymásról, mi lehet a gondja a másiknak könyvek meg podcastok alapján, míg mások hogyan intézik el úgy: „ne félj, egyél egy zsíros kenyeret”. Mindezt feloldhatatlan ellentmondás nevezve Lackfi úgy fejezte be gondolatait: „Csodás gyerekkorunk volt, kár, hogy ez nem igaz és mégis igaz, és ebből születik az irodalom, míg világ a világ meg még két nap, mert minden a gyerekkorral kezdődik.”
Lackfi János maga is dedikál az könyvhét alatt, június 13-án, délután fél öttől. Lapunk munkatársa, N. Kósa Judit pénteken 16, szombaton 11 órakor dedikálja Örök hűség, kis hibával című kötetét a Városháza Kiadó standjánál a Vörösmarty téren. Rekordszámú, még több mint 1000 író és költő dedikál a fesztivál négy napján.
Ezzel a könyvvel a kézben érdemes igazán felfedezni a várostBeszédet mondott Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is, aki Esterházy Péter szavait idézve beszélt arról, kell-e többet mondani a könyvekről annál, hogy vannak könyvek és ez milyen nagy dolog? A főpolgármester szerint nem kérdés, a demokrácia válsága, a politikai közbeszéd romlása az olvasás visszaszorulásával párhuzamos. „A magyar történelemből tudjuk, aki a könyv ellen harcol, előbb-utóbb az emberi közösségek ellen is fog. Az olvasás pont az ilyen összefüggések felismerésében segít és szembesít a saját előítéleteinkkel is” – figyelmeztetett a polgármester, aki szerint az olvasó ember nem manipulálható, ellenáll a leegyszerűsítéseknek, és nem vevő a fenyegetésekre. „Ő az, akit úgy hívunk: szabad polgár.”