Vlagyimir Putyin még elcsúszhat az olajon, Donald Trump véletlenül elintézte, hogy kevesebb pénze maradjon a háborúra

Akaratlanul, de az amerikai elnök is csapást mért az orosz gazdaságra, miután az importvámjai miatt a hét elején drámai mértékben esett az olaj ára, ami akár végzetes hatással lehet arra, miből tudja a Kreml finanszírozni az Ukrajna elleni háborút.

Bár Donald Trump már választási kampányában is azt hangoztatta, hogy rövid úton véget vet az orosz-ukrán háborúnak, Vlagyimir Putyin mindeddig még egy ideiglenes tűzszünet elől is kitért. Bevallása szerint az amerikai elnököt a Kreml „feldühítette” ezzel, de még nem tett konkrét lépéseket arra, hogy Oroszországot az invázió befejezésére kényszerítse. Nem élt az ígért nyomásgyakorló eszközökkel, és nem váltotta be legutóbbi fenyegetését sem, hogy 500 százalék vámmal sújtja az orosz olajat vásárló országok termékeit. A világ számos országára kivetett, de történetesen Oroszországot megkímélő „felszabadítási napi” vámjai azonban rákényszerítik Vlagyimir Putyin elnököt, hogy átértékelje lehetőségeit, és a Kreml máris pánikba esett – írta Dominic Culverwel, a Kyiv Independent elemzője.

Eközben a Bloomberg hírügynökség rámutat, hogy a nyersolaj ára meghatározó az orosz költségvetés számára, amelynek bevételei a január-februári adatok szerint 30 százalékban az olaj- és gáztermelésből származnak. S mivel az év első két hónapjában az ukrajnai háború miatt felpörögtek a kiadások, a bevételek csökkenése nyomást gyakorolhat az ország pénzügyeire.

Vlagyimir Putyin elnök tavaly azt mondta, hogy Oroszország a nemzeti összterméke (GDP) csaknem 9 százalékát költi védelemre és biztonságra. A háború elhúzódásával a Kreml jelenősen növelte védelmi kiadásait, s a 2025-ös büdzsében már a kiadások 32 százalékát a hadseregre és az Ukrajna elleni hadviselésre szánták. Tervezéskor az oroszok 70 dolláros hordónkénti olajárral számoltak, április 7-én viszont az irányadó Ural típusú orosz nyersolaj ára 21 havi mélypontra, hordónként 51,54 dollárra zuhant a balti-tengeri Primorszk kikötőjében.

„Ha az átlagár egész évben alacsonyabb lesz (mint 70 dollár), Moszkvának kevesebb pénze marad kiadásokra, különösen az Ukrajna elleni műveletek növekvő kiadásainak fedezésére” – mondta az ukrán hírportálnak Wojciech Jakobik varsói energetikai elemző. „A nemzeti vagyonalap így gyorsabban kimerülne, és Oroszországnak hamarabb lenne szüksége tűzszünetre” – vélekedett.

Ukrajna régóta drónokkal támadja az orosz olajipari létesítményeket, hogy leapassza a Kreml olajbevételeit, de Donald Trump az elmúlt héten hatékonyabb munkát végzett azzal, hogy agresszív vámháborújával zuhanásba taszította a világ tőzsdéit. Bár szerdán 90 napra felfüggesztette a tárgyalást választó országokra kirótt magas vámokat, a megtorlással élő Kínával szemben tovább ment: 145 százalékra emelve a kínai áruk importvámját.

Az orosz központi bank vezetője már kedden arra figyelmeztetett, hogy a világpiac csökkenő olajárai megterhelhetik az ország államháztartását. „A kereskedelmi háborúk általában a globális kereskedelem csökkenéséhez vezetnek, s emiatt vélhetően esni fog az energiaforrásaink iránti kereslet” – mondta törvényhozóknak Elvira Nabiullina, bár hozzátette, hogy mindig készülnek „az ilyen kockázatokra”. A pénzügyminisztérium aznapi közlése alapján az ország olajbevételei már az első negyedévben 10 százalékkal csökkentek (31 milliárd dollárra) az egy évvel korábbihoz képest.

Kijev, amely régóta bírálja az orosz energiát vásárló országokat, hétfőn reményét fejezte ki, hogy az áresés hadi kiadásainak csökkentésére kényszeríti a Kremlt. „Minél alacsonyabbak az olajárak, annál kevesebb pénzük lesz a háború finanszírozására” – idézte Andrij Jermakot, Zelenszkij elnök kabinetfőnökét a Moscow Times. Az orosz ellenzéki lap szerint az Ural olaj 50 dollár közeli ára, 15 százalékos esést jelent csak március óta.

Jevgenyij Kogan közgazdász és befektető mindazonáltal nem számít drasztikus következményekre. Ő az AFP hírügynökségnek azt mondta, hogy bár a védelmi kiadások csökkenhetnek, a hatás vélhetően korlátozott és késleltetett lesz. Szerinte Oroszország pénzügyi tartalékai továbbra is erősek. Március 1-jén az olajnyereségekből feltöltött orosz nemzeti jóléti alap 138 milliárd dollárnyi eszközt tartott nyilván, és ebből nagyjából 39 milliárd dollár „likvidnek” minősül, azaz könnyen pénzzé tehető.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov hétfőn azt mondta, szorosan figyelik az olajárcsökkenést, „hogy minimalizálják a gazdasági vihar hatásait". A politikus Donald Trump vámháborúját okolta mindenért, de Oroszország olajbevételei már korábban csökkenésnek indultak, részben a januárban bejelentett amerikai-brit szankciók miatt. Ezek nyomán februárban 21 százalékkal estek az orosz „árnyékflotta” szállításai főként az oroz olaj fő vásárlóinak számító Kína és India irányában – jelentette CREA energetikai kutatóközpont.

Árcsökkenést okozott az is, hogy az OPEC+ olajkartell, amelynek Oroszország is tagja, nemrég a vártnál hamarabb oldotta fel a termelés korlátozását – mondta az ukrán hírportálnak John Gawthrop, az Argus Eurasia Energy szerkesztője. A kartell tagjai a jövő hónaptól napi 140 ezer helyett 411 ezer hordóval növelik kitermelésüket. Ez pedig tovább nyomja majd lefelé az árakat. Ráadásul vámháborújával Trump elsősorban Kína gazdaságát vette célba, így a kínai kereslet még tovább csökkenhet. Márpedig az Ukrajnai háború kezdete óta Oroszország jelentősen függ Kínától, s ezért érzékenyebb a kínai gazdaság állapotára.

Március végén a világpiaci olajárak még emelkedőben voltak, és az irányadó Brent olajat hordónként 72,52 dollárért adták, ám a múlt héten bekövetkezett lejtmenet után a bankok nem számítanak arra, hogy Brent idén vagy jövőre visszatér erre szintre. A Goldman Sachs előrejelzése szerint a Brent ára 2025 decemberére 62, 2026 végére pedig 55 dollár lesz hordónként, szélsőséges esetben azonban akár 40 dollárra is zuhanhat.