Donald Trump vámjai letarolták a világot, és Kína mellett a másik legérintettebb terület Délkelet-Ázsia.
A legmagasabb vámok listája élén van Vietnám és Kambodzsa is, előbbi 46 százalékkal, utóbbi 49 százalékkal. Thaiföld 36 százalékot kapott, Indonéziát pedig 32 százalékkal sújtotta. Malajzia 24 százalékot, a Fülöp-szigetek 17-, Szingapúr pedig 10 százalékot kell fizessen az exportjáért.
És bár Trump bejelentette, 90 napig szünetelteti a bevezetésüket,
ha megtörténne, hatalmas pofon lenne egy olyan területnek, amelynek a megélhetése az árukivitelen nyugszik.
Vietnám GDP-jének 30 százaléka az Egyesült Államokba történő exportjából származik, de az összes exportja adja ki GDP-jének 90 százalékát. Legfőbb cikkei a ruházat, nyersolaj az elektronikai eszközök és a rizs.
Eddig úgy tűnt, hogy Vietnám egy biztos pont Washingtonnak a régióban, mióta 1995-ben rendezték diplomáciai kapcsolataikat.
Kérdés, hogy ezzel a lépéssel Trump mennyire veszélyezteti ezt a szövetséget, ami fontos volt a másik világhatalommal, Kínával szemben.
Hanoi bambuszdiplomáciát folytat, ami arra törekszik, hogy mindenkivel „baráti viszont ápoljon”, azaz egyensúlyoz Kína és az Egyesült Államok között. A kommunista párt új főtitkára, Tô Lâm még korábban célul tűzte ki, hogy 2045-re egy technológiai alapú gazdaságot teremt, és évente 8 százalékkal növeli az állami bevételt. Ennek a tervnek a sarokköve volt az amerikai export, ami most éppen kútba esni látszik. Nem beszélve arról, hogy Vietnám emiatt volt hajlandó magasabb szintre emelni a kapcsolatot Washingtonnal. 2023-ban Joe Biden elnök kötött átfogó stratégiai partnerséget és rengeteg üzleti megállapodást Tô Lâmmmal. Nagy szó volt ez, figyelembe véve, hogy az Egyesült Államok még a hatvanas-hetvenes években pusztította, bombázta Vietnámot és lakosságát.
A régióban továbbmenve, Thaiföld kevésbé támaszkodik az Egyesült Államokra, de gazdasága is sokkal rosszabb állapotban van, mint Vietnámé.
A kormány épp most próbálja a szerencsejáték (pontosabban kaszinók) legalizálásával helyre billenteni a mérleget, de ez ellen tiltakozások törtek ki, így nem valószínű, hogy életbe lép.
A vámok emelése a legnagyobb politikai veszélyt a kambodzsai vezetésre jelenti. Hun Manet kormánya ingatag, mert legalább olyan autoriter, mint apjáé, Hun Sené volt. Ahhoz, hogy a Hun család kezében maradhasson a hatalom, a rivális kambodzsai klánokat földkoncessziókkal és monopolhelyzetekbe hozással kellett lekenni.
Ezek eleve felzúdulásokat keltettek, és most, hogy a vámokkal a ruhagyártásban dolgozó közel 800 ezer kambodzsai szegény munkája veszélybe került, nem tudni, mi jöhet az országban.
Az üzenet Délkelet-Ázsiában egyelőre a „ne pánikoljunk, üzleteljünk”. Ez irányba Vietnám, Thaiföld és Malajzia is tett lépéseket. Kérdés, hogy a turbulens helyzetben ezek mennyire lehetnek sikeresek. Donald Trump tanácsadója, a vámok egyik szülőatyja, Peter Navarro már nekifutásból azzal vádolta meg Vietnámot, hogy sok nem vámjellegű kereskedelmi korlátot tart fenn az USA-val szemben. És azt is felrótta Hanoinak, hogy exportjának harmada valójában kínai árú, amit Vietnámon keresztül adnak el az Egyesült Államoknak.
Kína felvette a kesztyűt, globális rengések kísérik a párbaját az Egyesült ÁllamokkalDonald Trump újra gondolt egyet, 90 napra felfüggesztette az amerikai importvámokat, csak Kínáét emelte 125 százalékosra