Az orosz gazdaság tavalyi állapotának legnyilvánvalóbb mutatója az árnövekedés volt – írta a minap 2024-re visszatekintő összefoglalójában Dmitrij Pokrovszkij, a Novaja Gazeta közgazdasági szerkesztője. Az orosz statisztikai hivatal adatai szerint az élelmiszer-infláció tavaly éves szinten elérte a 10, 93 százalékot, 2022 november óta nem volt ilyen magas. Néhány termék esetében a drágulás igen jelentős, és egyértelműen azokat sújtja leginkább, akiknek mindennapi költéseiben ezek teszik ki a legnagyobb részt. A krumpli 91,9, a marhahús 12,39, a tej 17,65, a vaj 34,42, a tejföl 18,55 százalékkal drágult egy év alatt.
A közelmúltban bejárta a nemzetközi sajtót a Reuters cikke, amelyben a hírügynökség a Kremlhez közel álló forrásokra hivatkozva arról írt, hogy Putyin orosz elnök egyre nagyobb aggodalommal figyeli a gazdaság helyzetét, bár ő elsősorban azon akadt ki, hogy a hitelek magas költségei miatt csökkent a magánberuházások száma. Az alapkamat az elmúlt év második felétől kezdett emelkedni, 16 majd 18 százalékra, októberben pedig elérte a 21 százalékot, ami rekord. Elemzők ráadásul számoltak azzal, hogy az év végére még ennél is magasabb lesz, de végül maradt ezen a szinten. Ebben nemcsak az játszott szerepet, hogy a legnagyobb bankvezérek folyamatosan győzködik Elvira Nabiullinát, a Központi Bank elnökét, hogy ne emeljék tovább az alapkamatot, hanem az is, és valószínűleg ennek volt a nagyobb súlya, hogy Putyin elnök a nyilvánosság előtt jelezte, kiegyensúlyozott kamatpolitikai döntést vár. Egy ilyen elvárás pedig van annyira homályos, hogy többféleképpen lehessen értelmezni – Nabiullina mindenesetre értett a szóból. Ugyanakkor persze az elmúlt hónapokban az is kiderült, hogy a magas kamat sem fékezte az inflációt, pedig ebben reménykedtek. A legfrissebb adatok szerint az új esztendő első 20 napjában az infláció 0,92 százalékos volt, ebből éppenséggel magasabb évi adatra számíthatunk, mint az elmúlt 12 hónapi, amely az orosz gazdasági minisztérium értékelése szerint 9,92 százalékos volt – adta hírül a Vedomosztyi. Hol van már a 4 százalékos inflációs cél!
A fő ok, a legnagyobb probléma ugyanis a háború. Az idei orosz költségvetésben a GDP 6,3 százalékát költik katonai célokra, ez a legmagasabb arány a Szovjetunió összeomlása óta. A hadiipar étvágyát ki kell elégíteni, emiatt minden másra – nevéhez híven - csak a maradék marad. Más területekre nem jut sem számottevő forrás, sem elegendő munkaerő. A Reuters informátorai szerint már az orosz eliten belül is egyre többen gondolják úgy, hogy le kéne zárni a háborút, ennek feltételeiről azonban Trump amerikai elnök beiktatása után sem tudni többet, mint annak előtte. Putyin mindenesetre igyekszik elhitetni az orosz közvéleménnyel, hogy tulajdonképpen már elérték céljaikat, amit persze csak a rövid emlékezetűeknek lehet beadni. A Rosszija 1 állami televíziónak adott múlt pénteki interjújából az is kiderült, hogy az orosz elnök igazából a közvetlenül érintett másik szereplő, az ukrán fél feje fölött, egyfajta orosz-amerikai megegyezésben gondolkodik.
„Gyorsan vegyél pénzt, mert később drágább lesz”Az inflációs történet valójában az orosz gazdaság két részre szakadásáról is szól – hangsúlyozta a Novaja Gazetában Dmitrij Prokofjev. Idézte az Orosz Tudományos Akadémia Nemzetgazdasági Előrejelzési Intézete jelentését, amely megállapítja, hogy az egyik részben a termelés stabil állami kereslet mellett növekszik, a másik részre viszont csökkenő kereslet mellett a lassulás jellemző. A mezőgazdaság és az építőipar, amelyek 2022-ben a gazdaság motorjai voltak, lassulnak, az agrárium csökken, az építőipar stagnál, a fogyasztói kereslet tavaly nyár óta lassul – általában minden, amit nem közvetlenül a költségvetés fizet, stagnál vagy csökken. A munka termelékenysége nem nőtt, nincs növekedés a fogyasztási cikkek termelésében, a polcokon és a kirakatokban látható áruk az importból jönnek, a Központi Bank becslése szerint a tavalyi év első 11 hónapjában ez 339 milliárd dollárt tett ki. Az import fizetésének forrása a nyersanyagok, elsősorban a szénhidrogének exportja. De mert ezek kitermelése és exportja sem növekszik, az exportbevétel a jelenlegi magas olajárak származéka – mutat rá az elemzés.
Az Orosz Tudományos Akadémia Pszichológiai Intézete kíváncsi volt rá, hogy az emberek hogyan értékelik a gazdaság jelenlegi helyzetét. 20 százalék nem nyilatkozott, 40 százalék azt emelte ki, hogy az árak nőttek, és nehezebb lett pénzt keresni. A maradék 40 százalék maximálisan elégedett. Valószínűleg azért, mert a lakosságnak ez a kisebbik része képes volt fogyasztását növelni, de ezt a 60 százalék fizette meg. Az orosz kormány a magas kamatlábbal és a magas inflációval egyszerűen csak átirányította forrásokat a lakosság egyes csoportjaitól más csoportok javára – summázta a Novaja Gazeta gazdasági szerkesztője.
