Kína felvette a kesztyűt, globális rengések kísérik a párbaját az Egyesült Államokkal

Ha megütöd az Egyesült Államokat, Donald Trump elnök erősebbet fog visszaütni – fogalmazott ­Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője még kedden, ami után még úgy tűnt, hogy az amerikai elnök az összes világkereskedelmi partnerébe igyekszik belekötni. Egy újabb fordulattal aztán szerdán az amerikai elnök 90 napra felfüggesztette a világ országaira kivetett túlzó és következetlen importvámjait, hogy minden gazdasági nyomást a világ első számú exportőrére, Kínára helyezzen át.

A CNN elemzésében történelminek nevezi a két szuperhatalom közti gazdasági törést, amely mindkét fél számára jelentős károkat okoz, és felvázolja egy geopolitikai konfliktus lehetőségét is. A folyamat teljes körű gazdasági szétválást jelenthet a két ország között, amely minden kétoldali befektetést vagy kereskedelmi tevékenységet felszámolna a világ első és második számú gazdasága között.

Donald Trump szerdán még kedélyesen úgy kommentálta a sajtó munkatársainak a kínai gazdaság ellen intézett támadást, hogy Kína bizonyára meg akar egyezni, csak még nem tudja, hogyan fogjon bele. Hszi Csin-ping kínai elnök azonban nem volt ilyen oldott hangulatban, amikor kijelentette, hogy országa nem fog kapitulálni az USA egyoldalú megfélemlítése miatt.

Donald Trump agresszív vámpolitikája láthatóan nem érte felkészületlenül Kínát. A CNN idézi a berlini székhelyű MERICS agytröszt elemzőjét, aki szerint Hszi Csin-ping már jó ideje számított arra, hogy Kína egy elhúzódó küzdelmet hozó korszakba léphet az Egyesült Államokkal, amelyre fel is kellett készülnie. Hszi Csin-ping felvette az elé dobott kesztyűt, és készen áll a harcra.

Kína évtizedeken át a világ gyártósoraként működött, ahol egyre magasabb technológiai szinten automatizált sorozatgyártással állították elő a fogyasztói termékek legszélesebb skáláját a háztartási eszközöktől a ruhaneműkig. Ez versenyképes áron és jó minőségben elégítette ki az USA és más világkereskedelmi partnerek fogyasztóinak igényeit, ám hatalmas külkereskedelmi hiány forrása is lett. A Donald Trumpot hatalomra segítő jobboldali populista Make America Great Again mozgalom antiglobalista üzenetének lényege éppen az olcsó kínai munkaerő miatt leépített hazai gyártókapacitás leépítése.

Nem halálos tétel

Lapunk telefonon érte utol Salát Gergely Kína-szakértőt, akit az Egyesült Államok és Kína között fellángolt új vámháború lehetséges hatásairól kérdeztük. A sino­lógus elmondta, hogy a kínai termékekre kivetett 129 százalékos importvám a meglévő gazdasági problémái mellé nem jön jól Kínának, ám megrendíteni sem fogja az ázsiai ország gazdaságát.

Kína éves GDP-jének mindössze 2,8 százalékát teszi ki az USA-ba irányuló export, amely súlyos, de semmiképpen sem halálos tétel. Látható volt, hogy ahogy kútba esett a Washingtonnal való kiegyezés lehetősége, Peking azonnal tárgyalásokat kezdeményezett Japánnal, Dél-Koreával és az Európai Unióval is további kereskedelmi és befektetésvédelmi megállapodások lehetőségéről. Megfigyelhetjük, hogy az Unió jelenleg mérsékeltebben közelít Kína, mint az USA felé. A globális kereskedelemben tehát ez jelenthet kiutat Kína számára.

Hszi Csin-ping elnök ugyanakkor belpolitikai tőkét is kovácsolhat abból, hogy rájátszik az „ostromlott erőd szindrómára”. Az ázsiai országban már évek óta időszerű egy átfogó gazdasági paradigmaváltás, amelynek lényege egy exportberuházás-központú struktúrában a belső fogyasztásra történő súlypontáthelyezés lenne. A Trump-adminisztráció agresszív vámpolitikája segíthet meggyőzni a hagyományosan takarékos kínai embereket, hogy többet és főként kínai terméket vásároljanak. A terv megvalósításában azonban akadályt képezhetnek a helyi kormányzatok és városok vezetői, akik a meglévő modell fenntartásában érdekeltek.