Ha nincs Donald Trump, a kontinensnyi sziget fokozatosan haladhatna a Dániától való függetlenség felé. Ma senki nem tudja megmondani mit hoz a jövő, a főszerep viszont a helyieket illeti.
Egy felmérés szerint Dániában már többen tartják fenyegetésnek Amerikát, mint amennyien Észak-Koreát.
Nem vicc.
Európai lobbikörúton keres segítséget Mette Frederiksen dán kormányfő az amerikai elnök Grönlanddal kapcsolatos agresszív fellépésével szemben. Az EU komolyan veszi a fenyegetést.
Dánia a terület védelmét az utóbbi években meglehetősen elhanyagolta, Koppenhága így most sietve készül arra az esetre, ha a „békepárti” Donald Trump tényleg háborút akarna.
Erről Robert Brieger, az Európai Unió Katonai Bizottságának elnöke beszélt egy interjúban, hozzátéve, reméli, hogy az Egyesült Államok tiszteletben tartja a határok sérthetetlenségéről szóló elvet.
Az amerikai elnök konkrét intézkedésekkel fenyegetőzött.
Anders Vistisen persze ettől még épp saját EP-frakciótársaitól várhatja a legkevésbé, hogy segítenek az országának egy esetleges amerikai agresszió esetén.
Mette Frederiksen telefonon beszélt a megválasztott amerikai elnökkel, aki a Dániához tartozó szigetre pályázik.
Senki nem számított arra, hogy a megválasztott amerikai elnök egy NATO-szövetséges országot fog fenyegetni.
Múte B. Egede sürgette, hogy tartsák tiszteletben a sziget függetlenségi törekvéseit, és közölte, kész tárgyalni Donald Trumppal.
A megválasztott amerikai elnök nehezen helyrehozható károkat okoz a fellépésével a szövetségi rendszerben, egyelőre azonban inkább óvatosság jellemzi az EU-t.
Kanadát egyelőre háború nélkül csatolná az Egyesült Államokhoz.
A megválasztott amerikai elnök a világ legnagyobb szigetén kívül igényt tart a Panama-csatornára is, de a dán védelmi miniszter szerint nincs összefüggés a fenyegetései és a fejlesztések között.
A megválasztott amerikai elnök elejtett egy megjegyzést, hogy az Egyesült Államok igényt tartana Grönlandra, a több mint 600 éve Dániához tartozó sziget azonban ezt nem hagyja szó nélkül.
Tudósok a korai pleisztocén korban Grönland északi csücskén élt növények és állatok gazdag világára tudtak következtetni az általuk egykor elhullajtott DNS-molekulákból.
A grönlandi jégsapka olvadása miatti jelentős tengerszint-emelkedés elkerülhetetlen, még akkor is, ha a fosszilis tüzelőanyag-égetés egyik napról a másikra véget ér. Nem sikerült megállapodni az ENSZ-ben a nyílt nagyvizek 30 százalékának védetté nyilvánításáról.
A világ minden tájáról özönlenek a turisták, hogy megcsodálják Grönland sziget lélegzetelállító jéghegyeit és természeti szépségeit. A helyiek azonban megpróbálják szabályozni a tömeges turizmust, hogy megvédjék a törékeny környezetet, amelyet már a globális felmelegedés elkezdett pusztítani.
Nem találták meg az extrém teljesítményeiről ismert belga tudóst, ezért halottnak nyilvánították.
Nem valószínű, hogy emberi tevékenység hatására került oda a kutatók szerint.
A megakadályozásához nem elég megakadályozni a felmelegedést, jóval az iparosodás előtti szint alá kellene süllyeszteni a hőmérsékletet a szakértők szerint.
Egyelőre nem tudják a kutatók, hogy a vándorút 2018-2019-es kimaradása eseti jellegű vagy a sarkvidéki jég olvadása miatt új korszak kezdetét jelzi.
Akár négyszer nagyobb is lehet a legnagyobb, 1,3 méteres tengerszintemelésre képes gleccserek jégvesztesége, mint amennyire korábban számítottak.
Páratlan fosszíliákat, a múlt klímájának és életének kémiai nyomait tartalmazza a kutatók szerint.
A legabszurdabb terméknek járó Ördög Köve-díjra esélyes volt még a több mint 18 ezer kilométert utazó savanyúuborka és a Peruból Svájcba szállított gránátalma is.
Ez "semmi" a déli félteke mínusz 89,2 Celsius-fokos rekordjához képest.
Az idei nyári meleg megadta a kegyelemdöfést a mintegy 110 négyzetkilométernyi Spalte-gleccsernek: több kisebb darabra törött.
A hőmérséklet 2100-ra 4-6,6 Celsius fokkal emelkedhet Grönland térségében.
