„Mi a fene folyik itt? Melyik elnök beszél így? Mi nem ilyenek vagyunk” – mondta Joe Biden utódjáról, Donald Trumpról a BBC-nek, amikor a jelenlegi kormányzat Amerika szövetségeseivel való bánásmódjáról kérdezték.
A szerdán közölt interjú az első volt azóta, hogy az előző amerikai elnök elhagyta a Fehér Házat. Biden elítélte, hogy Trump az Egyesült Államok 51. tagállamává tenné Kanadát, újból amerikai fennhatóság alá venné a Panama-csatornát és területi igényt jelentett be Grönlandra. Szerinte ők nem ilyenek, az Egyesült Államok a demokráciáról, a szabadságról, a lehetőségekről szól, nem pedig arról, hogy másoktól területeket ragad el.
Carney: Kanada soha nem lesz eladó. Trump: Soha ne mondd, hogy sohaDonald Trump nem mondott le Grönland és a Panama-csatorna megszerzéséről, lépéseket is tett az ügybenBiden kevesebb mint négy hónappal a tavaly novemberi választások előtt lépett vissza. Arra a kérdésre, hogy nem lett volna-e előnyösebb, ha ezt korábban megteszi, lévén így több idő maradt volna új jelöltet találni, azt válaszolta: „Nem hiszem, hogy lett volna jelentősége. Akkor léptünk vissza, amikor jó jelöltünk volt. A dolgok olyan gyorsan történtek. Úgy gondolom, hogy nehéz, de helyes döntés volt.” Az MTI beszámolója szerint
Biden igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy Trump ukrajnai rendezési stratégiája – amely a háború befejezésének érdekében területi engedményekre próbálja rábírni Ukrajnát Oroszország javára – az „appeasement” modernkori megfelelőjének tekinthető-e.
Az appeasement kifejezéssel a történetírás a második háborút közvetlenül megelőző időszak brit miniszterelnöke, Neville Chamberlain nevéhez kötődő politikát tartja nyilván. Ennek a központi eleme a kiegyezés volt Adolf Hitler náci diktátorral, abban a reményben, hogy a Hitlernek felajánlott területi engedmények fejében elkerülhető a háború, ami azonban kudarcot vallott.
Aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy „Európa elveszíti bizalmát Amerika, illetve annak vezető szerepe iránt”. Szerinte az európai vezetők azon töprengenek, hogy bízhatnak-e még egyáltalán az Egyesült Államokban. Biden úgy látja, Vlagyimir Putyin orosz elnök „újra létre akarja hozni a Varsói Szerződést, és nem tudja elviselni azt a tényt, hogy a Szovjetunió összeomlott”.
Kijelentette: nem érti, hogy gondolhatják egyesek, hogy ha „egy diktátornak, egy gengszternek” megengedik olyan jelentős kiterjedésű terület elvételét, amely nem az övé, akkor annyival majd megelégszik. Hozzátette: attól tart, hogy az Oroszországgal határos egyes NATO-országok is arra a következtetésre jutnak majd, hogy ki kell egyezni Putyinnal, ha Ukrajna végül feladja a területeit.
Biden szerint az orosz elnök úgy gondolja, hogy Ukrajna „az orosz anyaország része”, és ezért Oroszország történelmi jogot formálhat rá. Arra a felvetésre, hogy sokak véleménye szerint Amerika az ő elnöksége alatt sem nyújtott elégséges katonai támogatást Ukrajnának, azt mondta: az ő hivatali ideje alatt az Egyesült Államok mindent megadott Ukrajnának ahhoz, hogy Ukrajna megőrizhesse függetlenségét.
Amikor arról kérdezte a brit közszolgálati média, hogy félti-e Trumptól az amerikai demokráciát, Biden úgy fogalmazott: jelenleg kevésbé aggódik emiatt, mint korábban, mert érzése szerint a Republikánus Párt is kezd ráébredni arra, „hogy ki is Donald Trump”.
Az amerikaiak mindenkit hajszolnának a béke felé, de azután, hogy Ukrajna területet ad fel, már egy európai ország se érezhetné biztonságban magát