Több százan tüntettek Lázár János minisztériuma előtt a romákért

Zsúfolásig megtelt az Alkotmány utca a fideszes politikusnak a cigányokat megalázó mondatai nyomán, amelyekért ugyan bocsánatot kért, de sokan nem hisznek az őszinteségében.

A végén még Lázár János összehozza a Tiszának a kétharmadot

az építési és közlekedési miniszter ugyanis nyers szavakba öntve arról beszélt, hogy a NER feudális Magyarországán a romák feladata a nemzeti munkamegosztásban a magyarok vécéinek takarítása. Podcast.

A Tisza Párt ezer kistelepülésre juttatja el hangosbemondón és szórólapokon Lázár János cigányságnak szóló üzenetét

Segíts te is, hogy mindenki megtudja, mit gondolnak Orbánék a romákról! – tette közzé felhívását Magyar Péter pártelnök.

Lázár János nem kapott „dorgálást” Orbán Viktortól, de volt véleménye a cigányságot illető kijelentéséről

Az építési és közlekedési miniszter azután döntött bocsánatkérés mellett, hogy cigány barátai felhívták, és elmondták neki, hogy „ez túl sok”. Arról is beszélt, nem tartja kizártnak, hogy igazuknak van a Tisza előnyét mérő közvélemény-kutatóknak. 

Lázár vécékeféje

Amikor a létezés is ellenállást jelent

Galyas Denerak Dóra fotóművész önálló kiállításával nyitotta meg a józsefvárosi Bura Galéria 2026-os évét. Az Egyszer volt, hol nem volt: Not all boys are you egy provokatív felszabadítás, amelyben férfiak bátran merik megélni nőies és lágy oldalukat, így a nők számára is biztonságosabb módokon lehetnek jelen. A portrékban valós terekben, például egy lakótelepen vagy a Duna-parton jelenik meg a színes képzeletvilág, szinte mesebeli figurákkal, természeti lényekkel. A kiállításhoz egy hanginstalláció is készült, ahol még intimebb módon, egy hangszigetelt, besötétített szobában tudunk kapcsolódni saját és kollektív megéléseinkhez. 

Lázár János szerint migránsok hiányában a cigányság jelenti a belső tartalékot, hogy másnak a szaros mosdóját takarítsák

Magyar Péter úgy látja, az építési és közlekedésügyi miniszter ezzel túl ment mindent határon, és felszólította, hogy „takarodjon a közéletből”. A tárcavezető reagált a Tisza Párt elnökének üzenetére.

Ásós Géza megint megfőzött

Szorongató érzés étteremkritikusként inkognitóban befordulni egy olyan vendéglőbe, ahol ismerősnek mondhatjuk, igaz, rég látottnak a séfet és csapatát. Még nagyobb a drukk, ha rokonszenvezünk a konyhaművészetükkel. Pedig jócskán kilógnánk a világ húsevőinek összetartásáról a tejszínes-garnélás tagliatelléhez és a tabulehsalátához fűződő gyengéd érzéseinkkel, nem beszélve a finn lazaclevesről, ami jó ideje betölti vágyaink mértani közepét. A békési Kira vendéglő ilyesmikkel nem szolgálhat, de nem is férnének meg egy étlapon a füstölt csülkös pacal, a húsos rakott tarhonya és a tejfölös töltött káposzta ígéretével, és persze a cigány szenvedélyben és életigenlésben tobzódó fűszerezéssel.

„Cigány, de rendes” – Lehet-e önmagunknak látni magunkat, ha a világ mindig másnak lát?

A békés cigány–magyar együttélés kihagyhatatlan feltétele, hogy megismerjük a másik kultúráját, szokásait. Alighanem a művészet a legjobb módszer ehhez. A Független Színház Magyarország és a Trafó Kortárs Művészetek Háza közös nyílt pályázatán három új, a roma önreprezentáció és a humor kapcsolatát vizsgáló előadói-művészi projekt részesült támogatásban.

„Magyarországon nem könnyű másnak lenni, se cigánynak, se semmi másnak”

„Küldtek már oda minket. De hol is van az?” – teszi fel a kérdést a települési önrendelkezési jog korlátozásait értelmezve Orsós Anna egyetemi tanár, a Társadalmi Diverzitásért Díj kitüntetettje. Az Eperjesi Egyetem professzorának életútja egy kis tolnai romatelepről indult, ma a nevéhez fűződik anyanyelve, a beás írásbeliségének megteremtése, többedmagával pedig a Gandhi Gimnázium és a pécsi romológusképzés elindítása. Eltökélten hisz benne, hogy csak az oktatás segíthet megismerni a cigányság kultúráját, és ameddig ez a folyamat nem erősödik, addig a nemzetiségük törékeny marad. Ez szerinte a többségi társadalomnak sem jó. Interjú.

Fotókon a csatkai búcsú

Hagyományőrzés, vallásos áhítat, csodavárás, szent víz, színek kavalkádja. A kis Komárom-Esztergom megyei falu hétvégén ismét felpezsdült, a csatkai búcsúra idén is több ezer fő zarándokolt el. 

Egymással harcolnak a fideszes romák, súlyos belső konfliktusok terhelik a kormánypárti Cigány Közösségek Szövetségét

A parlamenti választás előtt a Fidesznek sem használ a roma belviszály.

Orbán Viktor: Ha van olyan, hogy magyar álom, az a saját otthon

A miniszterelnök szerint amióta sikerült a cigány közösséggel is egyezségre jutni, nagyon sokan mentek el dolgozni. Orbán azt állította, hogy míg háború van, addig a magyar gazdaság sem tud akkora teljesítményt nyújtani, mint amire képes lenne. Jó hírként értékelte, hogy a jövő héten találkozhat Donald Trump és Vlagyimir Putyin, de eközben szerinte Európa „sértett kisgyerekként ül otthon, és kígyót-békát kiabál” az oroszok elnökére.

Csicskár Dávid – Horváth János Antal: Az éjjel soha nem érhet véget (Részlet a Loupe Színházi Társulás előadásából)

„A kelet-magyarországi Végend mellett öt éve zárt be az üveggyár. A település azóta süllyed: munka nincs, az alkoholisták és az öngyilkosok száma napról napra nő, aki tehette, már rég elköltözött innen. Valószínűleg senkinek nem tűnne fel, ha e szegregált helység egyik napról a másikra valóban örökre eltűnne. Egy láthatatlan erő azonban mégis felszínen tartja a falut: vasárnaponként pályára lép az itt maradtakból verbuvált focicsapat, és kilencven percre életre kel a tetszhalott közösség. A fő attrakció a közönségkedvenc csodacsatár, a kaszálók Maradonája, a falusiak messiása, a falu végén élő Lóri, akinek arany bal lábáról az egész megyében legendák szólnak. Mikor Lórit próbajátékra hívja a Fradi, családja számára egyértelművé válik: a fiú profikarrierje véget vethet nincstelenségüknek. A kitörés lehetősége ráadásul Lóri anyjának, mostohaapjának, barátnőjének és edzőjének is a megfelelő alkalom arra, hogy mentsék önmagukat, és helyrehozzák azt, amit korábban nem tudtak. Vállán az ígéret terhével Lóri felutazik a fővárosba, hogy a próbajátékot követően zsíros szerződést kapjon az ország legnagyobb klubjától, és egyetlen hétvége alatt váltsa meg családja évtizedes nyomorúságát. Vajon léteznek efféle mesék a mai Magyarországon?”

Roma Sajtóközpont: Tömegesen jelennek meg cigányok megölésére buzdító kommentek a közösségi médiában

A Roma Sajtóközpont szerint még gyerekeknek szánt videók alá is kerültek gyűlöletkeltő, rasszista kommentek. A rendőrség közösségi elleni uszítás miatt nyomoz. 

Lakatos Mónika nyitott műhelye

Ötven előadásból álló Szabolcs-Szatmár-Beregi koncertkörútra indult a Kossuth-díjas és Womex életműdíjas énekesnő, Lakatos Mónika. Célja a cigány nyelv és kulturális örökség megélése mellett az esélyteremtés.

Ne a jajgatásról szóljon – Sopotnik Zoltánnal a Cigányvég című verseskötetről

„Itt tegnap lezuhant egy angyal” – egy mottó, amit aztán kibogoz a költő. Az angyalok mellett megjelennek a szegre­gátumban élők, mindennapjaik gondjaival, panaszaikkal, az iróniát sem nélkülözve. Sopotnik Zoltánnal Cigányvég című legújabb verseskötete kapcsán beszélgettünk.

Opre Roma!

Közel 1,4 milliárdot kap adósságrendezésre a roma önkormányzat

Az előző ciklusban a cigányság országos érdekképviseletétől elvonták az állami forrásokat, most, hogy a testületben garantált a kormánypárti többség, zavartalanul érkeznek a támogatások.

Magyarországon száz éve sem vettek tudomást a cigányság problémáiról, lehet és kell roma holokausztról beszélni

A Horthy-korszak sajtójának cigányságképét mutatja be új könyvében Jakab Attila történész. Ahogyan sejteni lehet: a cikkek jellemzően ellenségesek, alapgondolatuk szerint a cigányok élősdiek és kártékonyak.

A szegregáció felszámolásába bele is bukhatna az Orbán-kormány, de ez nem jelenti, hogy egyszer nem lesz a romáknak minden sokkal jobb

A húszéves Menyhért Attila joghallgatóként komolyan veszi az egyetemen szerzett ismereteit, az előítéletekkel szembeni egyetlen lehetséges fellépésként ezen ismeretek integrálását tartja a magyar társadalomba. Többek között családi hátteréről, egyetemi tapasztalatairól, az igazság melletti elköteleződéséről beszélgettünk vele.

A szembenézés optikája

Galyas Denerak Dóra eddigi önportréiban a roma identitásával azt mutatta meg, hogy ki mindenki (avagy mi minden) tudna lenni, ha hagynák az emberek. A budapesti Living Gallery falain látható új önarcképein ezúttal azt a három nőt próbálja magában felfedezni, akiket már elveszített: apai nagyanyját, kedvenc nagynénjét és egy példaképét. Az évek során a saját identitását is átértékelte, az elmúlt időszakban már a származására is büszke, amiben sokat segítettek neki a külföldi útjai.

Mi vagyunk (Balázs András: Nyomorba zárva)

Hajdú László: Black Jack

Ünnepélyesen eltemették az Országos Roma Önkormányzatot

Az elmúlt időszakban csak falakba ütközünk, tisztességes eljárások helyett szánalmas és ostoba kifogásokat kaptunk – mondta az szervezet jelképes temetésén Lakatos Oszkár elnökhelyettes, aki a kormányfőt is felelőssé teszi a kialakult helyzetért. A közeljövőben Alkotmánybírósághoz fordul, „roma népgyűlést” akar összehívni.

Valaha madarak voltunk

(Daróczi Ágnes könyve gyerekeknek)

A világ megváltoztatható (Daróczi Ágnes: Hosszú az út előttem)

„Mi cigányok arra születtünk, hogy dolgozzunk!”

Rostás Árpád dolgos ember, cigány vándorasztalos, aki büszke a keze munkájára, s hogy intézetből indulva restaurátorként dolgozott a versailles-i kastélyban, és bölcsőt készített Vilmos herceg gyermekének. Ha a Mindenható is megsegíti, Ferenc vatikáni rezidenciája sem marad Rostás-féle trónszék nélkül. Ha így, ha úgy, a pápai áldás már attól az igyekezettől megjöhet, amit a 61 esztendős férfi munkában belerakott a cigány-magyar-barokkos intarziákba. Árpádot nem kerülték el az előítéletek, de ezek a súrlódások úgy csiszolták, ahogy a keze nyomán tisztul a fekete dió, és előjön a több száz éves anyag nemessége.

Teljes szerepzavar

Bűn, párt, tologatás – Újra egy borzalmas gyilkosság világított rá, milyen kilátástalanság uralkodik egyes romák lakta településeken

A szakma látja a jeleket, a rendszer kivár, a döntéshozás félrenéz: újfent lehet válogatni a romagyűlölet toposzaiból, miután egy bestiális nyírségi bűncselekmény megint megmutatta a szegények lakta telepek válságát. Családon belüli erőszak, drog, a kisebbségi politika csődje – ezek mind felszínre kerülnek a tágabb problémakör felrajzolásakor. A kormányzati döntéshozás még a látszatra sem igen ad, hogy kezelje az áldatlan állapotokat, inkább a civilek áldozatosságára bízza, hogy ne robbanjon az időzített bomba. Eközben a terepen dolgozók pontosan látják, mikor indul be egy negatív folyamat egy családban, és hogy meddig vár a rendszer a beavatkozással. Gyakorta csak a bűn, vagyis a következmény marad az okok megszüntetése helyett.