Szedd magad, abonyi módra

Az ország egyre több zugába fészkeli be magát a „lila pázsit”, amit az utóbbi években például Abony is felvehetett helyi látnivalóinak listájára. Szabó Krisztina őstermelő a családjával öt éve gazdálkodik itt 2,1 hektáros területen, 19 ezer tő francia levendulával. Előtte nem is volt honos a levendula Abonyban, pár év alatt azonban kitartó munkával jól működő családi vállalkozást sikerült építeni rá.

Hamarosan luxus lehet a banán

A banántermő területek akár 60 százaléka is eltűnhet az elkövetkezendő évtizedekben. 

Parajd margójára

Aggasztó események zajlanak az utóbbi években a világban. 

David Attenborough óceánja

Lepra a királyi maszk alatt

Minden bizonnyal sokakban hagyott mély nyomot a 2005-ös Mennyei királyság című film azon jelenete, amikor Szibilla hercegnő leemeli testvérének, Jeruzsálem halott királyáról az ezüst maszkot, és láthatóvá válik, mit tett arcával a lepra.

Fűszeres, édes, krémes és nagyon egészséges, mi az?

Sokan félreértik ezeket a kis rovarokat, mások darázsnak nézik őket, és félnek tőlük. Közben a méhek ezzel mit sem törődnek, évmilliók óta élik precízen szabályozott életüket, és készítik az egyik legkedveltebb csemegénket, a mézet. Jandácsik Attila bioméhész szavai alapján kiderül, hogy a klímaváltozás erre az ágazatra is hat, illetve hogy a „szerhasználat” nem ördögtől való, ha megfontoltan, odafigyeléssel alkalmazzák.

Ujjnyi bölcsők

A földön fellelhető mintegy 20 000 méh- és darázsfaj mintegy 90 százalékát a magányosan élő fajok képviselik. Létezik egy hely, ahol ezek a kis rovarok háborítatlanul élhetnek, pihenhetnek, nevelhetik utódaikat. Ez a méhecskehotel. Akár saját kezűleg is készíthetünk ilyet. 

Tinnitus: a csend hangja

A súlyos, sokakat érintő népbetegségek és a régóta gyógyíthatatlanok korában banális problémának tűnhet az állandó fülzúgás, amelyet minden huszadik ember tapasztal. A lakosság egy-két százaléka az életminőségét nagymértékben rontó tényezőként éli meg e kellemetlenséget. A fülzúgás nem önálló betegség, hanem tünetegyüttes, amelyet mindenképpen érdemes komolyan venni, mert a probléma forrása súlyosabb betegség is lehet.

Csirkét minden házhoz!

Amikor közel öt évvel ezelőtt csirketartásba kezdtünk, nem voltunk tisztában néhány fontos tényezővel. Például, hogy hány tyúkot kell számolni egy kakasra. Ugyanis az első „csirkeosztagot” hobbiból megtartottuk. Nyolc csirkével indultunk, négy kakassal és négy tyúkkal. Közülük már csak két kakas és egy tyúk, Csicsi, Kukucs és Dagi élnek. Eleinte tehát gond volt a nemek arányával is. De az első osztag különös helyet foglal el a szívünkben, őket úgy tartjuk, mint Petőfi az Anyám tyúkját, ha nem jobban. Olyanok, mintha a saját gyerekeim lennének.

Nézz fel az égre, ölelj meg egy fát!

A madarak és fák napja (május 10.) a Föld napjának testvérünnepe, egyben legpatinásabb zöldünnepünk, melynek hagyománya már több mint 100 éves. Először 1906-ban Chernel István ornitológus, a neves magyar zoológus és természetvédő, Herman Ottó barátja szervezte meg gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter támogatásával, hogy e napon „a tanító a hasznos madarak természetével, jelentőségükkel az iskolai ifjúságot megismertesse (…), s hasson arra is, hogy a gyermekek fák és csemeték ültetésével tegyék a madarak és fák napját emlékezetessé és állandóan hasznossá”. A természet folyamatosan beszél hozzánk, a madarak énekével, a fák lombjának susogásával, de készek vagyunk-e végre meghallani a hangját?

Bajban van a magyarországi méhészet, a hideg mellett a kór is tizedeli az állományt

1,2 millió helyett mindössze 600-700 ezer méhcsaláddal tudnak nekifutni az idei szezonnak a magyar méhészek.

Ékszer égi kövekből

„A kevesebb néha több” - Harminc éve segíti a környezettudatos nevelést a Magyar Természetvédők Szövetsége

„A természet világa sem nem végtelen, sem nem sebezhetetlen. Kíméletre és védelemre van szüksége. Vannak, akik – tanácsadói székben ücsörögve, elnökkel a hátuk mögött – azt tervezik, hogy majd az űrutazás fejlődésével a világűrből szerezzük be egyre apadó nyersanyagaink egy részét. Azzal viszont már kevésbé vannak tisztában, hogy egy Földünk van, és hogy két lábbal kellene állni rajta...” – hangoztatta Sir David Attenborough a Föld napja (április 22.) alkalmából. Akiknek a legkevésbé sem kell ezt elmagyarázni, azok a fiatalok, és akiknek a legfontosabb ezt átadni, azok a gyerekek. Ebben aktív részt vállal a hazánkban 30 éve működő Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) civil szervezet. Változatos programjaikról Horváth Kingával, az MTVSZ fenntarthatóságra nevelési programvezetőjével és Farkas Eszterrel, a szervezet fenntarthatóságra nevelési munkatársával beszélgettünk.

Donald Trump csak fúr és fúr

Az elnök amerikai olajat és LNG-t akar exportálni, amit a „Drill, baby, drill!” jelszóval nyomatékosított.

Bindzsisztán mézédes nektárja

Az ókori görög istenek nektárt ittak és ambróziát ettek – tanulhattuk annak idején, középiskolai tanulmányaink során. Az éltető nedű „földi” megfelelője lehetne a jégbor, ami az ára miatt csak kevesek asztalára kerülhet, jobbára csak ünnepekkor. 

Dobolástól a dorombolásig: hogyan gyógyítanak minket a hangok?

A zene az emberi kultúra legősibb részét képezi, tulajdonképpen egyidős vele. Az emberiség kultúrtörténetének archaikus eleme, amely a sámánok által tartott szertartásokban gyökerezik. Akár az istenekkel történő kapcsolatfelvétel sikerességét igyekeztek befolyásolni, akár módosult tudatállapotba akartak kerülni elődeink a ritmusos dobolással, ez a rituálé mélyen beépült az emberi tudatba. A zene fontosságát az emberi kultúrában szintén tükrözi, hogy beszélt nyelvtől függetlenül az emberek 95-97 százaléka szereti, a fennmaradó rész ún. zenei anhedonista, valószínűleg neurobiológiai okokból immúnis rá. A hanghullámok gyógyító ereje szintén tudományosan is bizonyított, aminek háttere talán pont ebben az ősi kapcsolatban rejlik. És hogy mi miatt is hatnak a hangok a testünkre?

A klímaváltozás rárúgta az ajtót az emberiségre, a száraz tél még aszályosabb nyarat hoz

Mindaz, amit most tapasztalunk, csupán a kezdet. A tél végének latyakos, saras emlékei szintén a régmúltba vesznek, átadva helyüket a klímaváltozás szokatlan, bizarr jelenségeinek. A csapadékhiányos időszakok újabban már nem csak nyárra korlátozódnak: az utóbbi években a szárazabb téli időszakok is fokozzák a terhelést a mezőgazdaságon és az élővilágon. Alighanem újabb tikkasztó nyárra és szűkebb pénztárcákra kell készülnünk.

Fakutyától a jéglabdáig: kalandok anno a fagyos Balatonon

„De tud-e az Adria úgy befagyni télen, mint a Balaton? No, ugye, hogy nem tud!” Az idézet báró Eötvös Károlytól származik, aki eképpen vélekedett a befagyott Balatonról és annak ámulatba ejtő szépségéről. A téli sportok kapcsán legtöbbeknek a síelés, korcsolyázás, snowboardozás jut az eszébe. A régmúlt homályába viszont számos olyan tevékenység is visszanyúlik, amiket ma már csak az idősebbek mesélnek élményeik alapján, vagy éppen a Népszava archívumában olvashatunk róluk. Ilyenek többek között a fakutyázás és a jégvitorlázás is, amelyeknek nagy hagyománya bontakozott ki egykoron a befagyott Balaton jegén.

A fiatalok sem értenek egyet a klímatörvénnyel, mert azokra tolná a drasztikus társadalmi-gazdasági változások terhét, akik 2030 után lesznek családfenntartók

A 2020-as magyar klímatörvény elégtelen vállalásaira, hiányosságaira, az ebben foglalt generációs igazságtalanságokra hívta fel a figyelmet az Alkotmánybírósághoz eljuttatott beadványában a Magyar Természetvédők Szövetsége. A jelenlegi társadalmi-gazdasági berendezkedésünk órája már ketyeg, és ha mi nem teszünk eleget a változásért, a természet fogja ezt kikényszeríteni – fogalmazta meg a Visszhangnak az MTVSZ társelnöke, Farkas István Tamás.

Jön az új jégkorszak?

Bindzsisztán-szeletet tessék!