Az elmúlt évtizedben Magyarországon is jelentősen megnőtt a légi forgalom: a tervezett 3. Ferihegyi terminál megépítésével, valamint a repteret a belvárossal összekötő gyorsvasúttal évi 40 millióra növelnék ezt. A KSH legfrissebb adatai szerint a repülőtér forgalma jelenleg is növekvő ütemű: az idei év első hét hónapjában több mint 10,9 millió utas fordult meg Ferihegyen, ami 13,3 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. A légi teherforgalom ennél is gyorsabban nő, 48 százalékkal meghaladva az elmúlt esztendő adatait.
Nem csak kellemetlenség
A Budapest Airport Zrt. közvetlen környezetében fekvő települések (Vecsés, Üllő, Ecser, valamint a 17. és 18. kerület) lakói számára a zaj nemcsak kellemetlenség, hanem életminőséget rontó tényező. Bár a repülőtér meghallgatja a panaszokat, és több zajvédelmi intézkedést is bevezetett, egyebek között ablakcsereprogramot, a lakosság sokszor kevésnek érzi ezeket. A terhelést a charter- és fapados járatok éjszakába nyúló menetrendje is fokozza.
Egymilliárd euróból kapna gyorsvasúti összeköttetést a Liszt Ferenc Nemzetközi RepülőtérAz Orbán-kormány harmadik terminált építene a ferihegyi repülőtéren, Katart is bevonná az üzemeltetésbeA repülőgépek zajterhelése évtizedek óta központi környezetvédelmi kérdés, ugyanakkor a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér környezetvédelmi működési engedélye mindmáig vitatott. Ezt a Kúria 2023 szeptemberében hatályon kívül helyezte, mivel a repülőtér zajgátló védőövezet nélkül működik, nincsenek megfelelő környezeti hatástanulmányok, miközben a létesítmény kapacitását folyamatosan növelik. A Kúria felülbírálta az elsőfokú bíróság döntését, merthogy érvelése szerint nemcsak a gurulópálya bővítése ad okot új környezeti hatásvizsgálat készítésére, hanem minden fejlesztést, beruházást vizsgálni kell.
A repülőtérnek így a civilek szerint több mint két éve nincs érvényes környezetvédelmi működési engedélye,
ezért a hatóságnak intézkedni kellene a működés felfüggesztéséről. A Budapest Airport Zrt. vitatja ezt, szerinte a bírósági döntés nincs hatással a repülőtér mindennapi működésére. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) jogi szakértő bevonásával levelet küldött a vállalatnak, amelyben tájékoztatást kért a helyzet rendezéséről, válasz október közepe óta nem érkezett.
– Ferihegy forgalma exponenciálisan növekszik, így a zajterhelés kapcsán beérkező panaszok jogosak. Mi lennénk a legboldogabbak, ha ezeket egy elegáns mozdulattal le tudnánk söpörni, de nem, sajnos nem lehet, mert az emberek nem tévednek – hangoztatta a beérkező panaszok kapcsán Marton Miklós, a szövetség éghajlat és energia programvezetője. A légi forgalom növekedése által okozott súlyos környezeti és egészségügyi problémákról, a zaj- és a légszennyezés hatásairól a „Volare necesse est? Konfliktusok a repülés körül” című konferencián beszéltek a szövetség rendezésében.
„Már megszoktuk”
Ha vetünk egy pillantást más európai nagyvárosok térképére, azt láthatjuk, hogy a repterek azok külső területén, lakott övezettől távolabb helyezkednek el. Budapesten is célszerű lett volna így megépíteni a komplexumot, és az utasok utaztatását is tudatosabban, gyorsvasúttal vagy metróval megoldhatták volna. De nem így alakult. Több nyugat-európai nagyvárosban (például Zürichben, Frankfurtban) évek óta nem a repülhetnek a gépek éjfél és 5 óra között. Magyarországon a mélyalvás szempontjából legfontosabb időszakban csak hat járatot lehetne fogadni és indítani, de ezek betartása sokszor nem következetes. Pedig az egészséges környezethez való jogot az alaptörvény is tartalmazza, szemben a repüléshez való joggal. A környékbeli lakosok rendszeresen fordulnak önkormányzati és állami szervekhez a repülési útvonalak felülvizsgálatát, és az éjszakai tilalmi időszak bevezetését kérve, azonban a zajterhelés továbbra is meghaladja a megengedett határértékeket. Ezt Somody László, a 18. kerület alpolgármestere mondta lapunknak.
A szintén kerületi Horváth-Andráskó Éva azt emelte ki, hogy a nyári időszakban nem lehet kiülni a szabadba, és a szellőztetés is gondot okoz, bár a szigetelt ablakokon is beszűrődik a zaj. A tervezett gyorsvasút kapcsán megemlítette a Csévéző út menti erdő védelmének szempontját, és hogy a lakóházak állapota is megszenvedheti a fejlesztést. Kovács Tibor ennek kapcsán megjegyezte, hogy néhányan talán még örülnének is neki, ha a gyorsvasút-építés miatt megvennék tőlük a Csévéző és a Gyömrői út menti lakóházaikat, utalva ezzel az alacsony ingatlanárakra.
Többletből erdőtelepítés
– Mi úgy látjuk, hogy a járatszámok csökkentése lenne az egyedüli megoldás – fogalmazott Marton Miklós. – Közpénzt fordítani arra, hogy bővítsük a legszennyezőbb közlekedési ágat, több, mint helytelen. A légitársaságok időnként felajánlják, hogy ha plusz pénzt fizetünk a jegyért, akkor a többletet környezeti kompenzálásra, például erdők telepítésére fordítják, ez azonban egy búcsúcédula. Voltak már ennek kapcsán klímaperek is, és a jogerős ítéletek arra kötelezték a légitársaságokat, hogy csak akkor beszéljenek fenntartható repülésről, ha ezt alá is tudják támasztani.
Megtudtuk: a nemzetközi légi közlekedés nem fizet áfát és kerozinadót sem.
Érdemes lenne a forrásokat a vasúti közlekedés fejlesztésére irányítani: jelenleg a környezeti szempontból sokkal előnyösebb vonatközlekedés az igazságtalan pénzügyi terhek, és a vasúttársaságok behatároltsága miatt aránytalan nehézségekkel küzd.
Felújítják és kibővítik a ferihegyi repülőtérre vezető utat, mert az Orbán-kormány szerint nemcsak hogy balesetveszélyes, hazánk nemzetközi megítélését is rontja– Tettünk javaslatot az évi egy oda-vissza repülést meghaladó járulékfizetésre is. Egy olyan egyensúlyi állapotot lenne érdemes beállítani, amikor használjuk is a repülést, de a további mértéktelen növekedésnek elejét tudnánk venni – jegyezte meg a szövetség munkatársa.
Érdemes lenne tovább finomítani a repülési irányok szervezését is. Somody László szerint a legnagyobb zajterheléssel járó felszállások jelenleg szélcsendes időszakban, mintegy 80 százalékában Budapest irányába történnek. Szerinte igazságosabb lenne, ha ezeket a felszállási irányokat 50-50 százalékos arányban osztanák meg Budapest és Vecsés között.
A 18. kerület javaslatai között szerepel az is, hogy éjfél és 5 óra között, a mélyalvási időszakban valóban teljes reptérzár lépjen életbe.
Emellett szeretnék, ha a repülőtér szomszédságában található lakóövezetekben bővítenék az ablakszigetelési programot, mivel a korábbi fejlesztések eddig csak a lakóházak mintegy felét érintették. Az alpolgármester szerint még mindig nem késő annak mérlegelése sem, hogy a tervezett bővítéskor elsősorban a cargo és a fapados forgalom részére alternatív repülőteret építsenek kevésbé forgalmas helyen. Gyorsvasúttal ezt is össze lehetne kötni a belvárossal.
Kvóták és kibocsátások
Az Európai Unió az emissziókereskedelem kvótarendszere (ETS) alapján próbálja korlátozni a repülés környezetterhelését, a reptereknek minden tonna kibocsátott CO2 után fizetniük kell. – Ez a rendszer azonban egy többszörösen vitatott szabályozás. A komplexum működését egyben kellene vizsgálni, tehát az összes ehhez adódó járulékos szennyezést, beleértve az épületek fűtését, a kiszolgáló létesítményeket, és az utasok odautazását is – emelte ki Marton Miklós. – Az üvegházhatású gázkibocsátások mintegy 3-4 százalékáért felelős az ágazat, emellett a vasúthoz képest ötszörös, teherszállítás esetén több mint negyvenszeres kibocsátással jár.
A Budapest Airport Zrt. elkötelezett a zöld átállás terén. A vállalat nettó zéró karbonkibocsátást tervez 2035-re, az idei évez megelőző öt évben 52 százalékos csökkentést sikerült elérni. Lapunk megkeresésére közölték, hogy
2019-ben bevezették a légitársaságok mélyalvási üzemelési díját, amely azokat többletdíj megfizetésére kötelezi, ha éjfél és 5 óra között érkeznek a gépek.
A díj teljes összegét lakossági zajvédelmi intézkedésekre fordítja a társaság. Járműflottájuknak ötöde elektromos vagy hibrid hajtású volt tavaly, és hatszázalékos csökkenést sikerült elérniük üzemanyag-felhasználás terén 2019-2024 között. Épületeik energiahatékonyak, a villamosenergia teljes egészét napenergiából fedezik.
Szigetelés nélküli veszedelem: életellenes hanghatások
A zajszennyezés nemcsak halláskárosodást, hanem alvászavarokat, magas vérnyomást, depressziót és cukorbetegséget is okozhat, a kerozin égetése pedig ultrafinom részecskéket juttat a levegőbe, amelyek szív- és érrendszeri, légzőszervi és daganatos betegségekért lehetnek felelősek, tudtuk meg meg Középesy Szilvia környezet-egészségügyi szakértőtől. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása alapján a lakóövezetekben az éjszakai zajszint nem haladhatja meg a 40 decibelt (Lnight), ehhez képest a 2008-as törvényi szabályozás a repülőtér környezetében nappal 65, éjszaka pedig 55 decibel határértéket ír elő. A felszálló és leszálló gépek 80–100 decibel közötti zajszintet is elérhetnek, ami már rövid távon is halláskárosodást okozhat. Mindezzel a repülési zaj Budapesten és környékén mintegy egymillió embert érint. A közlekedési zaj, beleértve a repülőgépekét is, évente több, mint tízezer korai halálesethez vezethet, írta a The Guardian. Az egészségügyi szalértő szerint a becsült többlet-halálesetek száma Budapesten 1400 és 1660 között alakul.
