Egy rejtélyes kollekció – Kiállítás nyílt Tandori Dezső és Tandori Ágnes eddig nem látott képzőművészeti gyűjteményéből

A budapesti Einspach & Czapolai Fine Art galériában lehet megnézni.

Szükséges képhibák

Szűcs Attila új kiállításán a valóság és a virtualitás kéz a kézben jár, a képeken egy csókjelenetet és egy énekesnő előadását digitális jelek zavarják meg. A művésznél a képhiba viszont nem pusztán esztétikai elem, hanem az emlékezet mulandóságára és a digitalizáció térhódítására is utal. Szűcs Attilával a szürreális művészetéről és a virtuális világ buktatóiról beszélgettünk.

Életre kelt Krasznahorkai-borítók

Ugye nem kell mondanom, hogy nálam jobban senki nem örül Laci sikerének – mondta Víg Mihály zeneszerző mielőtt belekezdett zongorajátékába szerda este a Nyitott Műhelyben, ahol Krasznahorkai-napot tartottak az irodalmi Nobel-díjat december 10-én átvevő magyar író tiszteletére. 

„Amíg mi leírtuk egy dolgozatnál a nevünket, addig ő két-három oldalt is” – Krasznahorkai László előtt tisztelegtek Gyulán

Krasznahorkai Lászlótól olvastak fel egy-egy mondatot a gyulai civilek a helyi Mogyoróssy János Városi Könyvtárban.

Formálni a művészettörténetet

Zsikla Mónika művészettörténész az elmúlt évtizedben számos hazai és külföldi kortárs képzőművészeti kiállítás kurátora és társkurátora volt, például 2022-ben Keresztes Zsófia képzőművész szürreális, üvegmozaikból készült tárlatának az 59. Velencei Képzőművészeti Biennálé magyar pavilonjában. Az esztéta emellett olyan nagy mesterekkel is együtt dolgozik, mint Fehér László, Maurer Dóra és Keserü Ilona, akinek tavaly a modern és kortárs női alkotókat bemutató svájci Muzeum Suschban rendezett kiállítást.

A pandák mint diplomaták

Tajvan kortárs művészetét és történelmét mutatja be a Ludwig Múzeum legújabb kiállítása, a Vihar előtt.

Grimaszok az éjszakában

A Bécsben született, de az Egyesült Államokban híressé vált Lisette Model fotóit mutatja be az Albertina Múzeum kiállítása. A képeken New York járókelői, az éjszakai klubok közönsége és a jazz korszak nagyjai jelennek meg. 

Visszatérni az otthonhoz

A Nobel-díjas Krasznahorkai László egy kézirata is látható a bécsi irodalmi múzeum Honnan jövünk? című kiállításán, amely a hazájukat elhagyó és oda visszatérő írókat mutatja be. 

Mesterien bánt a fénnyel – Most Robby Müller polaroidjaiból nézhetünk meg válogatást a Capa Központban

A 2018-ban elhunyt holland operatőr számos híres filmrendezővel dolgozott együtt, de fotográfiával is foglalkozott.

Felemelni az emberi lelket

Marina Abramović világhírű szerb performanszművész Bécsben, egy sajtóbeszélgetés keretében mesélt a művészetéről, a hosszan tartó performanszairól, és arról, hogy milyen tervei vannak hetvennyolc év felett.

A boszorkányok köztünk élnek

Poór Dorottya Földi boszorkányok című kiállításán nem a középkori történetekből ismerős boszorkányok tűnnek fel, hanem olyan nők, akik itt élnek köztünk, segítenek nekünk, vagy éppen más nők segítenek nekik. A nagy méretű, textilre készült tusrajzok mellett a művész egy képregényt is rajzolt, amelyben a „földi boszorkányok” az idősgondozás, a láthatatlan női munkák és a gondoskodás hétköznapi eseményeibe engednek betekintést.

Öngyógyító üvegöntés

Amikor gyerekként megkérdezték tőle, hogy hol született, mindig azt válaszolta, hogy egy kertben. Nem így volt, de ő így érezte. A mohácsi születésű Koleszár Stella képzőművész színes üvegszobrai és kollázsai ma is egyszerre reagálnak a természet és a lélek rezdüléseire. A művész a mítoszokból és a mesékből inspirálódik, a személyes és univerzális történetek egyaránt érdeklik.

Kérdezni életről, irodalomról — Károlyi Csaba Mondatokon múlik minden című interjúkötetének bemutatója

A könyv huszonhét, 2014 és 2024 között készült beszélgetést tartalmaz.

Festék a motorháztetőn – Hulladék autóalkatrészekre festi önarcképeit és lírai üzeneteit Selma Selman

A boszniai képző- és performanszművész exkluzív interjút adott a Népszavának a budapesti acb Galériában nyílt kiállítása apropóján.

Pezseg az élet a Margit körúton

A Margit-negyed pár év alatt Budapest egyik legfelkapottabb kulturális és közösségi városrésze lett, a Time Out Magazin a világ harmincnegyedik legmenőbb városrészének választotta. Mindez a második kerület 2021-től indult revitalizációs programjának köszönhető, melynek keretében önkormányzati ingatlanokat bérelhetnek vállalkozások, cégek, társulások, civil szervezetek és magánszemélyek. A kezdetekről a program egyik ötletgazdáját, Ongjerth Dánielt, a pezsgő programokról pedig a Margit-negyed osztályvezetőjét, Bakos-Pálinkás Juditot kérdeztük.

A hiány esztétikája

Kabinetkiállítással ünnepelték meg szerda éjszaka a nyolcvannyolc éves Tót Endre képzőművész születésnapját a Magyar Nemzeti Galériában. A megnyitó után az alkotó exkluzív interjút adott a lapunknak.

Bemutatkoznak a fiatal művészek

Hallgatói aukción vehetünk részt november 7-én este hat órakor a Magyar Képzőművészeti Egyetemen (MKE), ahol számos festményre, rajzra és szoborra lehet licitálni. 

Akik a Bolygóhoz gravitálnak

Nekünk az a célunk, hogy kitörjünk a zöld buborékunkból, és elérjük azokat is, akik eddig nem foglalkoztak környezetvédelemmel, ezért kicsit populáris programokat szervezünk – mondja Körner Olga, a Bolygó nevű közösségi tér vezetője a Margit körúti helyszínükön. Szerinte a zöldszervezeteknek és -mozgalmaknak nagy problémája, hogy sokszor csakis ahhoz a kis buborékhoz szólnak, amelynek a tagjai már amúgy is zöldek. Ők pedig azon dolgoznak, hogy olyan fiatalokat is meggyőzzenek, akiket a környezetvédelem és az ökológiai kérdések korábban nem érdekeltek.

Szellemes múltidézés

Halloween alkalmából a bécsi Gothic Modern című kiállítást ajánljuk, melyen kísértetek, boszorkányok és táncoló csontvázak borzolják a kedélyeket.

Hol bujkál az Alien?

Izgalmas lehet látni színpadon Ridley Scott ­1979-es Alien, azaz A nyolcadik utas: a Halál című kultikus sci-fijét.

Legyőzni a szenvedélyeket – Tombor Zoltán nyíltan mesél képekben az egykori alkohol- és szerfüggőségéről

A tárlat az addikció komplexitását és lelki mélységeit is vizsgálja.

Képekben mesélnek érzelmekről, elmúlásról Máray Mariann csendeskönyvei

Nem szavakkal, hanem kizárólag képekkel mesélnek Máray Mariann képkönyvei, olyan fontos témákról, például az autizmusról, a magányról, avagy a halálról, amelyekről olykor nehezünkre is esik beszélni. A szerző a csendeskönyvek (angolul silent books) születésébe avatott be minket, melyeket elmesélhetünk saját szavainkkal, vagy nézegethetünk együtt csendben is.

Festmény mint termék?

Miért ne lehetne hirdetni egy festményen? – teszi fel a kérdést Gresa Márton képzőművész kiállítása, amely görbe tükröt mutat a kortárs képzőművészetnek.

„Milyen cigánylány vagy te, hogy hegyeket mászol?” – Horváth Anita fotói a Bura Galériában

Horváth Anita „Igyekszik az ember lánya” című kiállításán a roma női testet és identitást mutatja be, miközben a roma női ábrázolás kliséit is újrafogalmazza, és feminista kritikát is mond. A roma apa és nem roma anya gyermekeként született alkotóval identitásról és önkutatásról beszélgettünk.

Vásárra viszik a műveket

Új helyszínen, az MTK Sportpark nemrégiben átadott tizenegyezer négyzetméteres alapterületű rendezvénycsarnokában és parkjában várja a látogatókat az Art Market Budapest, Közép- és Kelet-Európa legnagyobb nemzetközi képzőművészeti vására. 

Gép és ember közös alkotása

Az elidegenedés és a magány érzése talán soha nem volt ennyire általános.

„Jó lenne a generációk közti feszültségekre felhívni a figyelmet, főleg, mert manapság sok embernek van baja a másikkal”

Az elsőszülött fiú című film egy dél-koreai család három generációja közti értékkonfliktusokat mutatja be, amivel a magyar nézők is könnyen tudtak azonosulni a Corvin Moziban zajló Koreai Filmfesztiválon. A rendező, Oh Jung-Min interjút adott a Népszavának.

Átlépni a határokat – Marina Abramović bécsi kiállításáról

A tárlaton a szerb művész számos hírhedt performansza elevenedik meg, de a spirituális oldalát is megismerhetik a látogatók.

A bakancslistáján szerepelt az északi fény, végül Lappföldön kezdett új életet, hogy másoknak is megmutassa a csodát

Szekeres Dávid rádiós műsorvezetőként kezdte pályafutását Veszprémben, de egy Lappföldön tett utazása megváltoztatta az életét: amikor először látta meg a zöldes-sárgás színekben játszó északi fényt, elhatározta, hogy ide még visszatér. Azóta ő maga vezet túracsoportokat, hogy saját szemükkel lássák az égi csodát.

Etetjük a tamagocsit