Az európai folyók alacsony vízállása miatt lelassult, sőt, egyes szakaszokon teljesen leállt a folyami szállítás, ami jelentős fennakadásokat okozott mind a Dunán, mind a Rajnán. Emellett az európai folyók alacsony vízállása egy sor atom- és vízi erőmű leállítását vagy legalább teljesítménycsökkentését tette szükségessé elsősorban a Dunán és a Rajnán, a kontinens két legfontosabb vízi útján. Az európai bruttó hazai termék (GDP) már a tavalyi hőhullám következményeként is 0,3 százalékkal csökkent, az előretekintő becslések szerint az évtized végére a kontinens éves gazdasági növekedési vesztesége elérheti a 0,9-1 százalékot, vagyis az éghajlatváltozás makrogazdasági kockázattá válik.
Idén a magyar gazdaság is számottevő GDP-csökkenést volt kénytelen elszenvedni a nyári aszályos időszak miatt. A kisebbik gondot a paksi atomerőmű nyári csaknem teljes leállása jelentette. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzői szerint bár az erőmű alig 12 százalékos kapacitáson működött közel egy hónapon keresztül, a nyolcból hét áramtermelő turbina leállításának nem voltak érdemi gazdasági hatásai, mert az európai villamosenergia-rendszer magas szintű integrációja miatt az atomerőmű termelésének kiesése ellenére nem emelkedtek kiugróan a hazai elektromosenergia-árak – olvasható a jegybank legfrissebb Inflációs jelentésében. A kieső nukleáris termelést augusztus elején elsősorban az áramimport növelése ellensúlyozta. Az MNB elemzőinek becslése szerint
az atomerőmű termeléskiesése várhatóan kevesebb mint 0,1 százalékkal mérsékelheti a GDP-t, illetve a GDP kevesebb mint 0,1 százalékával ronthatja a külkereskedelmi egyenleg hiányát – vagyis ez alig mérhető érték.
Az aszály nélkül 2,2 százalékkal nőhetne a gazdaság
Ezzel szemben az aszályos időjárás jelentősen visszavetette a mezőgazdaság teljesítményét. Az agrárium alig 2-3 százalékos gazdasági súlya ellenére az idén 0,4 százalékkal fogja vissza a gazdasági növekedést. Az MNB elemzői szerint idén a magyar gazdaság 1,8 százalékkal növekedhet, vagyis az agráriumon túli szektorok – az ipar és a szolgáltatási szektor – teljesítménye már az idén 2 százalékot meghaladó mértékben nőhet. Ez azért is jó hír, mert az elmúlt három évben gyakorlatilag stagnált a magyar gazdaság teljesítménye, ehhez képest számottevő és tartós élénkülést jelent az agrárium nélkül számított 2-2,2 százalékos gazdasági növekedés. A mezőgazdasági szektor viszont jelentősen megszenvedte a nyári aszályos időszakot: az MNB elemzőinek műholdfelvételeken alapuló terméseredmény-becslése szerint a búza termésmennyisége közel 22, a kukoricáé 51, a repcemagé 26 százalékkal lehet alacsonyabb a megelőző 5 év átlagánál, és mindhárom szántóföldi növény esetében elmaradhat a 2022-es, az ideihez hasonlóan aszályos év eredményétől is. A mezőgazdaság hozzáadott értéke előrejelzésük szerint idén akár 15 százalékkal is visszaeshet az előző évhez képest.
Átfogó vizsgálatot indít a kormány, hogy kiderüljön, milyen mulasztások vezettek a paksi atomerőmű kritikus helyzetéhezMost még inkább a Duna segített Pakson, nem a fenékküszöbJó hír viszont, hogy az idei aszály kisebb területet érintett Európában, mint 2022-ben, így a szárazság miatt a várható élelmiszerár-emelkedés visszafogottabb lesz. A műholdfelvételek alapján európai szinten az aszály mértéke enyhébb a 2022-ben tapasztaltnál, illetve koncentráltabban a Kárpát-medencét és Franciaországot érintette. Az Európai Bizottság hozambecslése alapján a búza és kukorica esetében is a hazai termés maradhat el legnagyobb mértékben az elmúlt öt év termésátlagától. Uniós szinten a búzatermés a 2021–2025-ös átlaghoz hasonló lesz, míg a kukoricától 7 százalékkal alacsonyabb hozamokat várnak. A határidős jegyzésárak alapján a búza és a kukorica 2027-es árai 17, illetve 15,9 százalékkal magasabbak lehetnek az ideinél. Az elemzők szerint ez az áremelkedés elmarad a 2022-ben megfigyelt szintektől, amelyben akkor az aszályos időjárás mellett szerepet játszott a globális energiaválság hatása is.
Az aszály ára jóval magasabb annál, mint amit eddig gondoltunk