A sikeres alkotmányos átalakulás bizonyítékának, és nem kudarcnak tekintené egy törvény megsemmisítését alkotmánybíróként Chronowski Nóra alkotmányjogász, egyetemi tanár. A Magyar Tudományos Akadémia doktora az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága előtti meghallgatásán az alkotmányosság legfőbb értékének a demokratikus jogállamot és az emberi méltóságot nevezte, amelyek mentén értelmezni kell szerinte az alkotmányt. Fontosnak tartja az egyének, kisebbségek, sérülékeny csoportok védelmét, és az alkotmányjogi panaszok kivizsgálását.
Ligeti Miklós büntetőjogász, jogvédő, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója az Alkotmánybíróság (Ab) újragondolását és újraépítését nevezte a következő időszak legfőbb feladatának. Úgy fogalmazott, jelenleg egy foglyul ejtett Alkotmánybírósággal állnak szemben, amely sok esetben nem jogállami irányban, gyenge érvanyaggal, nem az elesettek oldalán állva működött. – Vissza kell adni a testület méltóságát – jelentette ki Ligeti Miklós.
Egy bíró számára nincs felemelőbb és megtisztelőbb feladat annál, mint hogy a Sólyom László rendszerváltó Alkotmánybírósága által megteremtett magyar alkotmányosság joggyakorlatát újraélesztheti – mondta Kovács András György, a Kúria tanácsvezető bírája. Szerinte az Ab a joggyakorlatot továbbfejlesztheti annak érdekében, hogy egy hosszú távon is működő, konszolidált, demokratikus jogállam legyen Magyarországon.
Magyar Péter nyilvánosságra hozta a Tisza párt öt alkotmánybíró-jelöltjét, Ligeti Miklós is köztük vanOrosz Árpád Gábor, a Kúria Polgári Kollégiumának egykori vezetője, tanácselnök bíró, polgári jogász, európai jogi szakjogász, a Szegedi Tudományegyetem oktatója kiemelte, hogy szerinte megalapozott bírói döntés csak valódi szakmai vitában alakulhat ki, ugyanakkor a döntések során fontos egy-egy ügy körülményeinek, összefüggésinek ismerete, és a döntések következményeinek mérlegelése. Az Ab iránti bizalom visszaállításában a hiteles és független tagokat tartja a legfontosabbnak.
Az alkotmányos párbeszéd hívének vallotta magát Szomora Zsolt, a Szegedi Egyetem professzora, büntetőjogász. – A hatalmi ágak megosztását nem szembeállításként, hanem az alkotmányos párbeszéd tereként kell megközelíteni. Ez alapvetés a többszintű európai alkotmányos gondolatban, és alapvetés kell, hogy legyen a belső alkotmányos megközelítésben is – tette hozzá az alkotmánybíró-jelölt, elutasítva a konfliktusalapú logikát.
Kedden titkos szavazáson választják meg az Alkotmánybíróság új tagjaitA Mi Hazánk jelöltjei közül Bánovics Tamás jogász kgyelmi pillanatnak nevezte az ország alkotmányos berendezésének és jogrendszerének szempontjából az új alkotmányozás lehetőségét. Munkája során az új alkotmány és a Szent Korona, illetve a hatáskörön túlterjeszkedő uniós jog viszonyát tekintené alapkérdéseknek, de a jelenlegi alaptörvényt sem tartja rossznak.
Cservák Csaba, a Károli Gáspár Református Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetője, aki magát pártfüggetlen alkotmányjogásznak nevezte, az átlagember szempontjából is fontosnak tartana elemezni egyes jogi kérdéseket. Szerinte az Ab feladata lehetne a rejtett joghézagok megszüntetése, amelyek sok embernek okoznak jogsértést.
A nemzeti vagyon elherdálásának megakadályozása érdekében a Szent Korona-tanhoz való visszatérést szorgalmazta Laky-Takács Péter volt bíró és diplomata. Úgy vélekedett, súlyos baj, ha csak múzeumi tárgyként kezelik a Szent Koronát, inkább vissza kellene térni ahhoz a megközelítéshez, amely minden hatalom és tulajdon forrásának azt tekinti.
Alkotmánybíróság: az új tagok ellenére is maradhat a fideszes befolyásLigeti Miklós jelölése azt jelenti: független Alkotmánybíróságot szeretne a Tisza
