Alkotmánybíróság: az új tagok ellenére is maradhat a fideszes befolyás

Öt új alkotmánybírót választ kedden a parlament az Alkotmánybíróságban (AB) megüresedő helyekre. Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága hétfőn hallgatja meg a jelölteket, és másnap a plenáris ülés már szavaz is róluk: megválasztásukhoz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A júliusban elfogadott 17. Alaptörvény-módosítás átírta az alkotmánybírói mandátum szabályait, a mostani jelölteket már csak 9 évre választják az eddigi 12 helyett, nem lehet újraválasztani őket, továbbá az alkotmánybírói megbízatás megszűnik a 70. életév betöltésével.

A 15 fős AB-nek jelenleg csak 11 tagja van, épp az utóbbi szabálynak köszönhetően ugyanis szeptember 1-jétől 4 alkotmánybírói hely üresedett meg: a 70 éves korhatár miatt távozni kényszerült a testületből Polt Péter AB-elnök mellett Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltánt is. Már júliusban mennie kellett az AB-ről Hende Csabának, a 17. módosítás egy másik rendelkezése miatt – a 12 éves képviselői mandátumkorlátozás következtében esetében már nem teljesült az alkotmánybíróvá válás egyik feltétele, hogy országgyűlési képviselők választásán választható legyen. Helyére a parlament a Tisza Párt jelöltjét, Sonnevend Pált választotta – már az új szabályok szerint 9 évre. De miért 5 új tagot választanak most, ha csak 4 hely üresedett meg? November 15-én lejár Czine Ágnes alkotmánybíró 12 éves mandátuma, s törvény szerint az AB új tagját az elődje megbízási idejének lejártát megelőző három hónapon belül kell megválasztani. 

A többi közjogi vezetőhöz hasonlóan Magyar Péter már a kampányban, illetve a választási győzelem után lemondásra szólította fel az AB tagjait. A miniszterelnök – a közvélemény és jogásztársadalom többségének egyetértése mellett – úgy vélte, hogy a kétharmados Fidesz-uralom alatt a testület elveszítette intézményi függetlenségét. Ám az alkotmánybírák nem mondtak le, amire válaszul jött a már említett 17. Alaptörvény-módosítás, aminek következtében Hendének, illetve a négy, 70 éves kort betöltött alkotmánybírónak távoznia kellett.

Míg korábban, 2010-ig egy paritásos bizottság jelölte az AB tagjait, amelyben minden parlamenti frakció képviselte magát, így a jelöltek kiválasztáshoz általában kompromisszumra volt szükség, 2010-től a Fidesz kétharmados többségbe került az alkotmánybírákat jelölő parlamenti bizottságban is. Emiatt kizárólag a Fidesz által jelölt és választott bírák kerültek a testületbe – igaz, 2016-ban az LMP négy ma is hivatalban lévő alkotmánybíró (Horváth Attila, Hörcherné Marosi Ildikó, Schanda Balázs és Szabó Marcel) jelölését és megválasztását is támogatta.

A mostani új szabályozás azonban nem érintette az alkotmánybírák jelölésének a Fidesz által kialakított módját; a Hende helyére került Sonnevend Pált is kizárólag a Tisza jelölte és választotta AB-taggá. Ezt a gyakorlatot azonnal kifogásolta is az Amnesty International Magyarország, röviddel később pedig a Magyar Helsinki Bizottság javasolt új kiválasztási szabályokat. A két jogvédő szervezetnek nem Sonnevend személyével volt gondja, őt alkalmas jelöltnek nevezték, de úgy vélték, az AB valódi függetlensége érdekében szükség van az alkotmánybírák jelölési és megválasztási eljárásának átalakítására, hiszen az újonnan választott bírák is „egypárti” bírák lesznek.

Magyar Péter szeptember 10-én, a Facebook-oldalán ezt írta az öt jelölt megnevezésekor: „A TISZA ígéretéhez híven olyan jelölteket javasol alkotmánybírónak, akik minden szempontból megfelelnek nemcsak az Alaptörvény előírásainak, de minden szakmai követelménynek. Az utóbbi hetekben számos kiváló jogásszal egyeztettünk. Feddhetetlenség, integritás, függetlenség és valódi szakmai teljesítmény, ezeket a szempontokat mérlegeltük. Figyelemmel voltunk továbbá arra is, hogy valamennyi jogterületet lefedjenek a jelöltek: alkotmányjog, büntetőjog, közigazgatási jog, polgári jog és alapjogok.”

Az öt jelölt a következő:

• Chronowski Nóra egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, alkotmányjogász

• Ligeti Miklós jogvédő, büntetőjogász, a Transparency International magyarországi jogi igazgatója

• Kovács András György bíró, kúriai tanácselnök, PhD-fokozattal rendelkező közigazgatási jogász

• Orosz Árpád Gábor, a Kúria Polgári Kollégiumának egykori vezetője, tanácselnök bíró, polgári jogász, európai jogi szakjogász, 1993 óta Szegedi Tudományegyetem oktatója

• Szomora Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok intézetének helyettese, habilitált egyetemi tanár

Bár mindannyian „egypárti” jelöltnek számítanak, felkészültségüket, függetlenségüket, illetve hogy adott esetben a Tisza érdekeivel szemben döntenek majd, a róluk véleményt alkotók többsége nem vonta kétségbe. Kivéve a Fideszt, amely a magyar alkotmányosság újabb megcsúfolásának nevezte a választást, és egyben bejelentette, hogy nem vesz az új alkotmánybírák megválasztásában, mondván, a Tisza Alaptörvény-ellenesen fosztotta meg hivatalától a köztársasági elnököt, illetve a korhatár miatt távozni kényszerült négy alkotmánybírót. A Mi Hazánk ugyanakkor saját jelölteket jelentett be; Bánovics Tamás, Cservák Csaba, Laky-Takács Péter, Pápai Ákos és Szmodis Jenő személyéről azonban bizottsági támogatás híján várhatóan nem szavaznak majd.

A Tisza jelöltjei közül talán Ligeti Miklós a legismertebb, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója az új Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetésére is pályázott. Lapunk külön cikkben foglalkozott jelölésével: Horn Gábor nemcsak méltatta az előző kormányzathoz kötődő korrupciók felderítésében szerzett érdemeit, de azt is kijelentette, hogy „nehéz elképzelni, hogy alkotmánybíróként bármilyen politikai nyomásnak vagy személyes megkeresésnek engedne”.

Chronowski Nóra, a jelöltek közül az egyetlen alkotmányjogász, azon jogtudósok közé tartozik, akik június elején nyílt levélben érveltek a Fidesz által hatalomba juttatott közjogi vezetők leváltása mellett. Kovács András neve pedig onnan lehet ismerős, hogy ő volt az, akit Varga Zs. András, a Kúria elnöke törvénysértően függesztett fel kúriai tanácselnöki pozíciójából. Nézeteltérésük fő oka a kúriai bírák függetlensége és a kúriai ügyelosztás volt; felfüggesztése miatt Kovács perre ment, s a Fővárosi Törvényszék jogerős döntése kimondta, hogy a Kúria elnökének intézkedése jogellenes és semmis. Orosz Árpád Gábor már nyugdíjas kúriai bíró, a polgári jog ismerője, a büntetőjogi szakértő Szomora Zsolthoz hasonlóan a Szegedi Tudományegyetem oktatója.

Nem kétséges, hogy kedden mind az ötüket megválasztják, így Sonnevend Pállal együtt (legalábbis november 15-től, amikor Czine Ágnes mandátuma lejár) 6 új „tiszás” alkotmánybíró dolgozik majd együtt a további 9 „fideszes” taggal.

Utóbbiakkal ellentétben, akiket 12 évre választottak alkotmánybíróvá, a Tisza jelöltjei már csak 9 évre kapnak megbízatást. Jó látható, hogy kritikus helyzetekben, többségi döntés esetében továbbra is a „fideszes” tagok szavazati többsége érvényesülhet majd. Ebből a szempontból is iránymutató lehet, hogy kit választ elnökének a testület, hiszen Polt távozásával az AB-elnöki poszt is megüresedett. (Jelenleg Czine Ágnes vezeti elnökhelyettesként a testületet.) A Tisza törvénymódosításának köszönhetően az AB-elnök megválasztása a parlamenttől visszakerül a testület hatáskörébe, az elnököt – ahogyan 2011 előtt is – újra az AB-tagok választják majd meg maguk közül, de most már pályázat alapján, többkörös eljárásban. 

Hogy milyen erőviszonyok vannak a 15 főre kiegészült testületben, azt vélhetően megmutatja majd, hogy az új, „tiszás” vagy a régi „fideszes” bírák közül kerül majd ki az AB elnöke.

A régi, „fideszes” AB-tagok – Czine Ágnes nélkül – a következők (zárójelben a mandátumuk időszaka):

• Handó Tünde (2020–2032)

• Horváth Attila (2016–2028)

• Hörcherné Marosi Ildikó (2016–2028)

• Kozma Ákos (2025–2037)

• Márki Zoltán (2021–2033)

• Patyi András (2023–2035)

• Schanda Balázs (2016–2028)

• Szabó Marcel (2016–2028)

• Varga Réka (2023–2035)

Közülük a leginkább fideszes elkötelezettnek Handó, Patyi és esetleg Kozma Ákos számít. A korábbi munkaügyi bíró Handó Tünde az Orbán család régi barátja, Szájer József felesége, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) botrányai miatt leváltott elnöke. Patyi András a Nemzeti Választási Bizottság elnökeként, illetve a Közszolgálati Egyetem rektoraként szolgálta ki az Orbán-rendszert, Kozma pedig hat évig (2019 és 2025 között) volt az alapvető jogok szinte láthatatlan biztosa.

A legkevésbé fideszesnek ugyanakkor Schanda Balázs és Szabó Marcel számít. Schanda rendre különvéleményekkel és párhuzamos indoklással mutatta meg, hogy kevésbé az őt megválasztó pártot, mint inkább a jogállamot szolgálja, a hasonló erényeket felmutató Szabó Marcel pedig azzal keltett feltűnést, hogy áprilisban az AB ülésén szólította fel lemondásra Polt Péter AB-elnököt, mondván: az intézmény megítélése annyira leromlott, hogy csak a távozása mentheti meg a szervezet presztízsét. Az AB sajtóosztálya akkor „kizárólag politikai és nem szakmai természetűnek” nevezte a lemondásra való felszólítást, amely nincs közjogi következménye. Kettejük „átállása” már csak 8:7-es fideszes fölényt, illetve egyensúlyi helyzetet jelentene, de hozzá kell tenni, hogy a társadalom elvárásai miatt több régi bíró is másként szavazhat a jövőben, mint eddig.

Hacsak időközben nem mondanak le a régi „fideszes” bírák közül, ötük mandátuma egészen a 30-as évekig tart. Kérdés, addig hogyan működik majd az Alkotmánybíróság és milyen döntéseket hoz majd.