Az, hogy a jelenlegi vezetők részt vesznek az átalakítás kezdeti szakaszában, nem jelenti azt, hogy ők fogják vezetni az új gyermekvédelmi rendszert – a többi között ezt válaszolta lapunknak a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekvédelmi helyettes államtitkára.
Both Emőkét azzal kapcsolatban kerestük, hogy Csipkés Attila és Both Éva (csak névrokon) lett az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat két felső vezetője, akik felkérést kaptak a gyermekvédelmi szakellátás egészének átszervezésére.
Both Éva, aki az előző kormányzás alatt az OGYSZ szakmai-koordinációs igazgatóhelyettese volt, a magyarországi gyermekvédelmi és örökbefogadási rendszer módszertanának egységesítésében játszott szerepet, ma megbízott országos igazgató. Csipkés Attila 2024 áprilisától szintén az OGYSZ-nél dolgozott megbízott országos igazgatóként, korábban az intézmény általános igazgatóhelyettese volt, jelenleg igazgatóhelyettes.
A Népszavát megkereső gyermekvédelmi szakemberek úgy fogalmaztak:
azok a vezetők maradnak az OGYSZ élén, akik a gyermekvédelem leépítését, a Fidesz minden helyzetben való politikai kiszolgálását valósították meg.
Ezért kerestük meg a minisztériumot azzal a kérdéssel: milyen szakmai – vagy bármilyen más – alapja van annak, hogy a gyermekvédelem korábbi – Fidesz-kormány alatt teljesítő – vezetői felelnek a megújításért, reformért.
Both Éva került az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat éléreGyermekvédelmi vezetőket menesztettek, a bántalmazások feltárására miniszteri biztost neveznek kiBoth Emőke államtitkár úgy fogalmazott: egy több ezer munkatársat, intézményeket, gyermekotthonokat, lakásotthonokat és területi szakszolgálatokat érintő szervezeti átalakítását úgy kell végrehajtani, hogy közben a gyermekek ellátása ne kerüljön veszélybe.
Ehhez az átmenetben szükség van azokra az emberekre is, akik ismerik a jelenlegi rendszer jogi, szervezeti és működési folyamatait. Ez azonban nem feltétlenül jelent korlátlan bizalmat vagy akár automatikus felhatalmazást a jövőbeni vezetésre.
A Gyermekjogi és Gyermekvédelmi Államtitkárság kiindulópontja pontosan az, hogy a jelenlegi struktúra nem működik jól. A gyermekvédelmi rendszer országos állapotfelmérésének eredménye, hogy a már megkérdezett több száz szakember visszatérően és következetesen jelezte, hogy
az elmúlt évek erős centralizációja egy lassú, nehézkes, túlbürokratizált működést eredményezett, aminek inkább csak a hátrányát, mint bármilyen előnyét élvezték volna.
Az állapotfelmérés egésze ugyanakkor arra az alapelvre épül, hogy nem elsősorban személyi felelősöket keresnek, hanem azt vizsgálják, milyen rendszerszintű hibákat kell korrigálni és milyen szakmai erőforrásokra lehet támaszkodni.
A helyettes államtitkár szerint az OGYSZ jelenlegi megbízott vezetése az átmeneti működés folyamatosságáért felel.
Az új struktúra kialakításakor a vezetői pozíciókról új döntések születnek, az új igazgatói pozícióra pedig pályázatot írnak majd ki.
A cél tehát nem személyek vagy korábbi pozíciók megőrzése, bebetonozása, hanem egy olyan rendszer létrehozása, amelyben a szakmai alkalmasság, a gyermekjogi szemlélet és a gyermekek biztonsága az elsődleges, mindezt úgy, hogy az átmeneti időben is működni tudjon a rendszer.
Both Emőke tájékoztatása szerint megkezdődött a gyermekvédelmi szakellátás szervezeti átalakításának előkészítése. Az első lépést 2027. január 1-jétől tervezik, a gyermekvédelmi feladatok egy önállóbb, kifejezetten gyermekvédelmi fókuszú háttérintézményi struktúrába kerülnek. Ennek jogi és szervezeti részletein jelenleg dolgoznak.
A hosszú távú stratégiai cél nem a további centralizáció, hanem éppen annak megszüntetése. A jelenlegi rendszerben túl sok döntés került messze az intézményektől és a gyerekektől.
A következő időszakban azt vizsgálják – írta az államtitkár –, mely döntéseket kell országos szinten megtartani és melyeket lehet és kell is visszaadni a megfelelő szakmai és gazdasági kapacitással rendelkező intézményeknek.
A gyermekvédelem más területein – például az örökbefogadás szakmai szabályozásánál – ugyanez az irány jelenik meg: erősebb szakmai-módszertani támogatás mellett több helyi döntésre van szükség, nem további merev központosításra.
Az átalakítás jelentős részben meglévő intézmények, feladatok és az ezekhez tartozó munkatársak szervezeti áthelyezését jelenti, az OGYSZ-nél jelenleg mintegy 1600-an dolgoznak.
Both beszélt arról is, hogy az átalakítás értelmét nem az mutatja meg, hány fő szerepel egy szervezeti ábrán, hanem az, hogy mit éreznek majd ebből a gyerekek. A mostani, nagyon erősen központosított rendszerben egy egészen hétköznapi probléma megoldása is hosszú engedélyezési folyamaton megy keresztül. Ha egy gyermekotthonban eltörik például egy szék vagy elromlik egy babamérleg, az intézmény nem tud egyszerűen egy másikat vásárolni: az igény még egy ilyen egyszerű és kis költséget érintő ügy esetén is több szervezeti szinten halad át, és engedélyekre, központi beszerzésekre kell konkrétan 2–3 hónapot várni.
Ugyanez a logika érvényes a sokkal fontosabb szakmai döntésekre is. A cél az, hogy amit helyben gyorsan, biztonságosan és szakmailag megfelelően el lehet dönteni, arról helyben dönthessenek. A központi irányítás feladata pedig ne a mindennapi működés mikromenedzselése legyen,
hanem a szakmai minimumok, követelmények garantálása, a nehéz helyzetekben nyújtott támogatás, a minőség biztosítása és a gyermekek biztonságának számonkérése.
Az államtitkár kijelentette: a gyermekvédelemben élő gyerekek már eleve veszteségekkel és traumákkal érkeznek a rendszerbe. Ezért az átalakítás során különösen fontos a kiszámíthatóság: nem lehet úgy rendszert reformálni, hogy közben újabb bizonytalanságot teremtünk körülöttük.
Brutális és sorozatos gyermekbántalmazás miatt indult eljárás, a rendőrség 14 Csongrád-Csanád és Békés megyei helyszínen hajtott végre elfogásokatAz 59 egykori Szőlő utcai fiatal közül már csak 19-en vannak javítóbanMinden ötödik állami gondozott gyereket bántottak már Magyarországon