Nem fordult még meg az európai tejpiac, de a zuhanás után már akadnak olyan jelek, amelyek arra utalnak, hogy az árak elérhették a mélypont környékét. Az Európai Bizottság augusztus 19-én frissítette a tejpiaci adatokat, és ezek alapján az uniós nyerstej ára júliusban 41,8 euró volt 100 kilogrammonként. Mindez önmagában még nem jelent fordulatot, hiszen az árak az év során jelentősen visszaestek, de a legfrissebb heti adatok legalább már kevésbé egyértelműen mutatnak lefelé.
Magyarországon egyelőre hasonló a helyzet, de itthon még az uniósnál is távolabbinak tűnik a piaci helyzet normalizálódása. Az Agrárközgazdasági Intézet augusztus 24-én közzétett adatai szerint a nyerstej országos termelői átlagára júliusban 126,45 forint volt kilogrammonként. Ez pedig havi összevetésben újabb 2,1 százalékos visszaesést jelent, éves viszonylatban pedig egészen drámai, mintegy 40 százalékos az áresés. Vagyis miközben Európában már a stabilizálódás jelei pislákolnak, a magyar tejtermelőnek továbbra is azzal kell szembesülnie, hogy erről még csak álmodhat.
Magyarok alig akadnak a munkára, így ukránok szedik a hazai gyümölcsötKoncz Máté, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége (MOSZ) elnöke egy picit árnyalta a képet. A tej esetében nincs irányadó tőzsdei ár, amely viszonyítási szintet jelentene, azok az árak ugyanis jellemzően önbevalláson alapulnak. Az egyértelműen látszik a piacon, hogy a felvásárlási árak nagyon széles palettán szóródnak. Akad olyan telep, ahol az európai árak 15–20 százalékkal csökkentett szintjét ajánlják, van, ahol az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) által jelzett hazai átlagokból 10–15 százalékkal visszavett ajánlatokon szerződnek, és vannak olyan helyek, ahol konkrét árakat mondanak, nem viszonyítanak.
Ezzel együtt most a jellemző ár a nyerstej kilogrammja esetében 70–150 forint között van. Ennek a felső szintje tud csak önköltség feletti szintet nyújtani.
A trendek alapján viszont a szakember úgy látja, hogy a hazai piacon a gödör alját már szintén elérhettük. Némi derűlátásra az adhat okot, hogy az uniós tejpiac mintha „megtalálta volna magát”, és a termelés el tud jutni a fogyasztóhoz. Ez az, ami reményt adhat itthon is – fogalmazott. Bár hozzátette, az ad okot az aggodalomra, hogy a brutális hazai alapanyagár-csökkenést a boltokban nem nagyon lehetett látni. A fogyasztói árak mérséklődése az átvételi árakénál jóval szerényebb volt.
A vaj árán látszik igazán, hogy még mindig mekkora a baj
A tejpiaci válság változatlanul meglévő súlyosságát viszont a vaj ára plasztikusan mutatja. Az Európai Bizottság augusztus 19-i adatai szerint az uniós vaj átlagára 398 euró volt 100 kilogrammonként. Ez egy hét alatt ugyan 0,9 százalékos emelkedést jelentett, ám az egy évvel korábbi szinthez képest még mindig 45 százalékkal alacsonyabb. Szakemberek szerint ugyanakkor az éppen említett minimális áremelkedés az, ami reményt adhat az ágazat szereplőinek. Július elején ugyanis még alig 383 euró volt a 100 kilogrammonkénti ár, ami azóta lassan kúszik felfelé. Van mit visszahoznia, miután egy éve még 700 euró feletti szintről indult a zuhanás.
Elvenné az ügyészségtől, miniszteri kézbe adná a Tisza-kormány a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara törvényességi felügyeletétTúl sok tej került a piacra
Az árak visszaesésének egyik markáns oka volt, hogy az év első felében az uniós tejtermelés erőteljesen bővült. A Bizottság friss jelentése szerint január és április között 4 százalékkal több tehéntejet gyűjtöttek be az Európai Unióban, mint egy évvel korábban. Áprilisban önmagában 2,3 százalékos volt a növekedés. Ez pedig nyomás alá helyezte a piacot és persze az árakat. A Bizottság júliusi rövid távú előrejelzése ráadásul még arra számított, hogy 2026-ban tovább nőhet az uniós tejtermelés. A testület szerint az ágazatot növekvő költségek, geopolitikai bizonytalanságok és időjárási kockázatok terhelik. Itt azonban hangsúlyozni kell, hogy ez a prognózis még nem számolt az Európát sújtó nyári hőhullámok hatásával.
Így az valószínűsíthető, hogy a hőstressz és az aszály visszafogta és várhatóan vissza is fogja majd a tejkibocsátást, ez pedig közvetve – minden negatív következmény mellett – csökkentheti az árnyomást, de az említett augusztusi adatok alapján ezt azért korai lenne kijelenteni. Hasonló véleményt fogalmazott meg Koncz Máté is, aki szerint éppen a nyári borzasztó szárazság és hőség miatt a hazai tejhozamokban lesz majd visszaesés, a kérdés az, hogy ennek mértéke mekkora lehet.
Így a szakmai vélemények és elemzések alapján az szűrhető le, hogy a következő hónapokban az lesz a döntő kérdés: az európai tejkínálat növekedése, aminek azért lesz hatása a hazai fejleményekre is, megáll-e, illetve a nyári időjárás mennyire veti vissza a termelést.
Ha kevesebb tej kerül a piacra, miközben a vaj és más tejtermékek iránti kereslet stabil marad, az már valóban megállíthatja az árak esését.
Ebben a helyzetben nem odázható el az érdemi kormányzati beavatkozás sem. A tehenek levágása és a tejtermelés nagy ütemű csökkenése már megkezdődött. Ha a kormány valóban egy komplex, magas hozzáadott értéket előállító, a vidék gazdaságához hozzájáruló, Magyarországot egészséges élelmiszerrel ellátó élelmiszer gazdaságot szeretne építeni, akkor mentőövet kell dobnia a tejtermelésnek – vélekedett a MOSZ elnöke. Nem bújhat ki a felelősség alól a tejipar sem. Amennyiben szeretné, hogy egy-két év múlva is legyen feldolgozható alapanyag, akkor életben kell tartania a termelőket. Lehet, ma kifejezetten olcsón is kaphat tejet, de ezzel azt kockáztatja, hogy holnapután már egyáltalán nem jut alapanyaghoz. A szektornak képessé kell váljon magasan feldolgozott, nagy értékű, minőségi tejkészítmények előállítására, ehhez azonban szándék és a jelenlegi helyzettel való őszinte szembenézés szükséges – jelezte Koncz Máté.
Az aszály végképp kinyírta a gyümölcstermesztést, a tavalyinál is rosszabb betakarítás várható