A mezőgazdasági célú foglalkoztatásra – ami elsősorban szezonális munkát takar – a munkáltatói igény 66 százalékkal nőtt az elmúlt évhez képest – jelezte kommentárjában Letenovics Roland, az egyik legnagyobb hazai munkaerőközvetítő, a szezonmunkásokkal is foglalkozó Menton Jobs üzletfejlesztési igazgatója. Hozzátette, a szezonmunka iránti teljes szükséglet felét a munkaadók ázsiai munkaerővel tervezték megoldani, de június elsejétől munkaerőközvetítőkön keresztül erre már nincs lehetőség.
A helyzethez alkalmazkodva a pótlásra széles körű toborzás folyt országosan, főleg az északkeleti régióban, különösen Nyíregyháza, Nyíradony, Ózd, Salgótarján, Kazincbarcika, Újfehértó, Nyírbátor, Mátészalka környékén. Sajnos a jelentkezők nagyobbik fele azóta lemorzsolódott – tette hozzá az ügyvezető.
Korábban munkaerőpiaci szakemberek lapunknak úgy nyilatkoztak, hogy bizonyosan érdemi, megoldandó feladatokat okoz a munkaerőpiacon, hogy a Tisza-kormány június 6-tól lezárta a minősített munkaerő-kölcsönzőkön keresztül érkező vendégmunkás tartózkodási engedélyek kiadását. Akkor nevük mellőzését kérve hozzátették: vitán felül áll, hogy a szektor újragondolása és a megváltozott igények, feladatok miatt új szabályok megalkotása előremutató és elengedhetetlen. A lezárt csatorna amúgy a honi munkaerőpiac egyik leginkább ellenőrzött eleme volt.
Vendégmunkás márpedig kell Magyarországon, a piac gyors megoldást remél a Tisza-kormánytólEmellett harmadik országokból munkavállalási céllal érkezők számára tucatnyi más jogcímen (többek között Magyar Kártya, Nemzeti Kártya, diákstátusz, önfoglalkoztatás) ez a lehetőség nyitva maradt, azaz ők ezek segítségével változatlanul alkalmazhatók. Ezek ugyanakkor a munkaerő-kölcsönzésnél kevésbé ellenőrzött csatornák.
Óriási a fluktuáció, mert a magyar munkavállalók ezen a területen sajnos sokkal kevésbé kitartóak, mint a külföldiek, annak ellenére, hogy a nettó átlagkereset egy év alatt nagyjából 15 százalékkal nőtt.
A nyugdíjasok és diákok gyakorlatilag nem vállalnak ilyen munkát, így a közvetítők szerint legéletképesebb megoldás az ukrán munkaerő felvétele, akik Nemzeti Kártyával még jelentkezhetnek a feladatra. Például bodzát, paprikát, barackot talán ők szednek a legnagyobb számban Magyarországon.
Nyáron a szezonális munkaerőre leginkább a mezőgazdaságban van szükség. Jellegzetes feladat a gyümölcsszedés, zöldségtermesztéshez kapcsolódó feladatok, szőlészeti munka, kertészet, csomagolás, válogatás, feldolgozás, illetve más kisegítő feladatok. Fontosak a hibrid kukorica idegenelés, illetve egyéb gabonákkal vagy más táblás növényekkel kapcsolatos munkák is.
Ezeknél a munkáknál rövid idő alatt kell nagyobb létszámot mozgósítani, ezért a szervezés legalább olyan fontos, mint maga a toborzás. Ott a legerősebb az igény, ahol jelentős a gyümölcs-, zöldség-, gabona- vagy szőlőtermesztés. Ilyen Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Békés, Hajdú-Bihar, illetve több borvidéki térség is. Látható, hogy a fenti térségek között nem egy olyan van, ahol ugyanakkor alacsonyabb az állandó munkalehetőségek száma, de évek óta van szezonmunkaigény Nyugat-Magyarországon is, többek között Győr és Mosonmagyaróvár környékén.
Megjelent a Tisza-kormány rendelete, nem adnak ki több vendégmunkás-tartózkodási engedélyt MagyarországonNem meglepő, hogy leginkább a fizikailag megterhelő, korán kezdődő, többműszakos, vagy a nagyobb településektől távol végzendő feladatokra a legnehezebb munkaerőt találni.
Másmilyen, de sok munkaerőt vesznek fel nyáron a vendéglátás, turizmus, szálláshely-szolgáltatás, rendezvények, fesztiválok, strandok és nyári programhelyszínek is. A turizmusban a Balaton, a nagyobb fürdővárosok, üdülőövezetek és rendezvényhelyszínek emelkednek ki. A gyártásban, logisztikában, raktározásban és bizonyos építőipari területeken is megjelenhet nyári többletigény.
Minél őszintébb a kommunikáció a munkáltató részéről, annál kisebb a lemorzsolódás. A szezonális munkánál a gyorsaság fontos, de ez nem jelenti azt, hogy az utolsó pillanatban kell elkezdeni, sőt! Ideális esetben legalább 4-6 héttel a szezon kezdete előtt el kell indítani a toborzást, nagyobb munkaerőigény esetén akár korábban is.
Egyeztetne a szakma a külföldiek foglalkoztatásának új szabályairól
Kerekasztal alakult 25 HR és bevándorlási szolgáltató képviselői, jogi szakemberek, kereskedelmi kamarák, szakmai szövetségek, érdekképviseletek részvételével, és javaslatokat dolgoztak ki a külföldiek foglalkoztatásának megváltozó szabályaihoz. Szempontjaik között szerepelt a terület transzparens működése, az európai uniós rányelveknek való megfelelés, valamint a magyar gazdaság versenyképességét segítő szempontok, és javaslatukat több minisztériumnak, illetékes szervezetnek is megküldték.
Közleményükben hangsúlyozták, hogy a magas hozzáadott értékű munkahelyek és tevékenységek stratégiai fontosságúak a befektetők Magyarországra vonzásában, ehhez, és a gazdaság növekedésének fenntartásához nélkülözhetetlen a harmadik országbeli magasan képzett munkavállalók alkalmazása is. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a harmadik országok foglalkoztatására vonatkozó 2024 januárjában bevezetett, azóta többször is módosított szabályozás nem szolgálja sem a magyar foglalkoztatók, sem a gazdaság érdekeit. A szakértők szerint nem kisebb módosításokra, hanem egyeztetésen alapuló strukturális reformra van. A közlemény alapján szakértői előterjesztésükben nem általános nyitást javasolnak a külföldi munkavállalók előtt, hanem kontrollált rendszerkorrekciót, amelyben a magyar munkavállalók elsőbbsége érvényesül, míg a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatására csak ott adna kiszámítható, jogszerű lehetőséget, ahol a nem áll rendelkezésre hazai vagy EGT-s munkaerő.

