„Ki fognak dőlni a csontvázak a szekrényből” – Átvizsgálják a kórházi beszerzéseket is

A rendszer az utolsókat rúgja – állapította meg a magyarországi egészségügyi ellátásról Tótth Árpád a Klubrádió Másrészről című műsorában. Hozzátette azt is, hogy pluszforrások nélkül az ellátás fenntarthatatlan, de önmagában több pénz sem elég, a rendszer működését és szerkezetét is át kell alakítani. Konkrétumokat nem árult az átalakítás irányáról a műsorban, de a kórházi vezetők között máris izgalomra adott okot, hogy néhány nappal korábban - az Economx szerint – arról beszélt, hogy kórház igazgatói és gazdasági vezetői posztjára pályáztatot írnak ki.

Az adásban felidézték egy magánellátásban végzett és szövődménnyel végződő csípőműtét esetét, amelyben a beteg 3,5 milliót fizetett , de miután fertőzést kapott, emiatt pedig cserélni kellett a protézist, ennek a költségét, négymillió forintot már az állami biztosító közköltségre finanszírozta. Tótth Árpád jelezte, az ő hatásköre a közkórházakra terjed ki, nem tartoznak hozzá az egyetemi klinikák és a hét egyházi fenntartású kórház sem. – Lehet véleményünk, csak ráhatásom nincsen a magánellátásra – mondta erről.

Magyarország a gazdasági fejlettségéhez szükséges „elképesztően keveset, szégyenteljesen keveset” költ közellátásra. Az európai átlaghoz mérés szerinte félrevezető: ahol fejlett az egészségügy, ott nem 7,3 százalék, hanem kilenc és tizenegy százalék körül mozog a GDP-arányos ráfordítás. Külön kiemelte azt, amiről szinte soha nem beszélnek:

A norvég egészségügy nem attól jobb, hogy négyszer annyit költenek, hanem az, hogy hogyan – milyen elvek, milyen átláthatóság, milyen ellátási sztenderdek mentén költik el – hívta fel a figyelmet Tótth Árpád. Ellenpéldája Venezuela volt, ahol hatalmas kőolajtartalék van, mégis összeomlottak az állami szolgáltatások.

A régi érvet, hogy az egészségügy pazarló, ezért nem kapjon többet, egy hasonlattal utasította el: ha van itt pazarlás, „ez a szegény ember pazarlása”, aki mindig a rossz cipőt veszi meg, mert csak arra van pénze, és két év alatt húsz párat elhord. – Innen nincs hova – mondta.

Beszélgetőtársa, Kunetz Zsombor orvos szerint viszont jobb szervezéssel a jelenlegi forrásokból is ki lehetne hozni valamivel jobb ellátást, de azt is hozzátette, hogy ez nem lenne elegendő a várólisták, a járóbeteg- vagy az alapellátás problémáinak rendezéséhez. Egy komoly szerkezetátalakítás megkezdéséhez szerinte legalább a jelenlegi finanszírozás kétszeresére lenne szükség.

Tótth Árpád szerint nemcsak a finanszírozást, hanem a magyar egészségügy szerkezetét is újra kell gondolni. Felidézte, hogy már 2012-ben azt mondta egy háttérbeszélgetésen,

Ez azóta nem lett jobb. Ezt kell nekünk fölépítenünk – mondta. Beszélt arról is, hogy a kórházak jelenlegi hálózata még abból az időből maradt ránk, amikor az egészségügy egyik fontos mércéje a kórházi ágyak száma volt. Ma már viszont nincs szükség minden egyes bokorban kórházra – fogalmazott Tótth Árpád. Elképzelése szerint a drága technológiát és nagy szakértelmet igénylő ellátásokat centrumokba kellene összpontosítani, miközben az egynapos műtéteket, a járóbeteg-szakrendeléseket és a diagnosztikai vizsgálatokat közelebb kellene vinni a lakossághoz. Így például egy laborvizsgálatért vagy ultrahangért nem kellene 80–100 kilométert utazni. Ez az átalakítás azonban hosszú folyamat, addig a régi intézményeknek működniük kell, ezért az ablakcserét, a fűtés korszerűsítését, a klímaberendezések telepítését vagy egy elöregedett CT cseréjét sem lehet évekre elhalasztani. – Azért vannak ezek az épületek ilyen rossz állapotban, mert ezt kispóroltuk – mondta.

A korábbi egészségügyi beszerzések felülvizsgálatát ígérte. Úgy fogalmazott: az OKFŐ-nél „ki fognak dőlni azok a csontvázak a szekrényből”, amelyekből megmutatható lesz, hogy „bizonyos érdekkörök hogyan pumpáltak ki akár 100 milliárdokat az egészségügyből” rossz beszerzési mechanizmusokon keresztül. Konkrét ügyet, céget vagy személyt nem nevezett meg, az állítását alátámasztó adatokat sem ismertette. Csak azt közölte az adásban, hogy dolgoznak ezen.

A sürgősségi osztályokon tapasztalható hosszú várakozásról Tótth Árpád azt mondta: ezen is változtatni kell. Az OKFŐ triázsadatai szerint a sürgősségi osztályokon megjelenő betegek mintegy 60 százalékát az alapellátási ügyeleteken is el lehetne látni. A cél ezért az, hogy az alapellátást az Országos Mentőszolgálattal együtt úgy szervezzék át, hogy kevesebb olyan beteg jusson el a kórházi sürgősségire, akinek az állapota ezt nem indokolja.

A főigazgató beszélt arról is, hogy ha nincs lepedő, túlórázni kell, vagy 41 fokban, légkondicionálás nélkül kell műteni, az nem feltétlenül az ott dolgozó ember hibája, hanem a rendszeré. „Rajtuk spórolt az ország” – fogalmazott. A legsúlyosabb létszámhiányt a szakdolgozóknál és segédápolóknál látja, de kevés a gazdasági, pénzügyi, beszerzési és műszaki szakember is. Rövid távon ezért szerinte meg kell állítani a szakemberek kilépését, távozását.

Miközben az OKFŐ vezetője a KlubRádió adásában többéves rendszerátalakítási terveiről beszél, az Economx szerint a kórházak vezetőit egy jóval közelebbi változás foglalkoztatja. Tótth Árpád egy július közepén tartott online értekezleten

A portálnak névtelenül nyilatkozó igazgatók szerint a megbeszélés egyébként közvetlen, „kifejezetten nyugat-európai stílusú” volt, ez a mondat azonban feszültséget keltett. A vezetők cseréjének hivatalos ütemezése a beszámoló szerint nem hangzott el. Egyes vezetők úgy tudják, szeptemberben kezdődhetnek a pályázatok, mások attól tartanak, hogy egyszerre írják ki valamennyi posztot. Ennek azért lehet jelentősége, mert ha körülbelül nyolcvan vezetői állást egy időben pályáztatnak meg, annak, aki nem nyeri el újra saját posztját, rövid távon kevés másik kórházi vezetői állás maradhat, amelyre jelentkezhet. Több jelenlegi főigazgatót ráadásul csak az elmúlt egy-két évben neveztek ki határozott időre.

Bár az Economx érdeklődött az Egészségügyi Minisztériumtól, valóban valamennyi vezetői posztot megpályáztatják-e, egyeztetett-e erről Tótth Árpád Hegedűs Zsolt miniszterrel vagy Buga László államtitkárral, és miként illeszkedik a terv a korábbi ígéretekhez. A lap beszámolója szerint többszöri megkeresésre sem érkezett válasz.

Vezetőváltások ugyanakkor már történtek. A Bajcsy-Zsilinszky Kórházban, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórházban és a Dél-pesti Centrumkórházban is változott a vezetés, a Szent Imre Kórház korábbi főigazgatója pedig nyugdíjba vonult. Az OKFŐ-nél a forrásanyag készítésekor négy kórház főigazgatói posztjára volt nyilvános pályázat.