Iskolabejárásokra készül az oktatási tárca, a tanévkezdés előtt helyi szintű egyeztetések is indulhatnak

A nyár folyamán is sok dolga lesz az oktatásirányításnak, a tanévkezdés előtt pedig helyi szintű egyeztetések is indulhatnak – értesült a Népszava.

Augusztus végén intézményi szintű egyeztetések indítását tervezi az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium (OGYM). Lapunk információi szerint az elmúlt hetekben lezajlott minisztériumi egyeztetések során többször elhangzott, hogy az OGYM képviselői személyesen látogatnának el országszerte különböző oktatási intézményekbe, hogy első kézből tájékozódhassanak nemcsak a rendszerszintű, hanem a helyi problémákról is, valamint megismerhessék az iskolai közösségek véleményét, tapasztalatait. Az egyeztetési folyamat októberig is eltarthat.

Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter az elmúlt másfél hónapban találkozott mások mellett a pedagógus szakszervezetek, a köz- és felsőoktatásban érdekelt civil szakmai szervezetek, érdekképviseletek, egyházak képviselőivel, rektorokkal, oktatáskutatókkal, a parlament oktatási bizottságának vezetőivel. A minisztérium mindemellett az oktatást érintő jogszabálytervezeteket is társadalmi egyeztetésre bocsátott. Mint Lannert Judit egyik bejegyzésében fogalmazott: “a megfelelő döntések alapja a szakmai párbeszéd és az együttműködés”.

Lapunk kérdésekkel fordult az OGYM kommunikációs osztályához a további egyeztetésekkel, a nyár folyamán várható intézkedésekkel, valamint a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) Lannert Judit miniszternek és Magyar Péter miniszterelnöknek küldött levelével kapcsolatban, de lapzártánkig nem kaptunk tájékoztatást.

A PSZ és a PDSZ közös levélben jelezte: a kormánynak és az oktatásirányításnak sürgősen rendeznie kell az elmaradt jubileumi jutalmak és a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) és egyéb munkakörökben alkalmazott oktatás-nevelési dolgozók béremelését. A jubileumi jutalmak folyósítását egyes munkáltatók törvényi változásokra hivatkozva tagadták meg, s bár azóta bírósági ítélet született ennek jogtalanságáról, még mindig nem történt semmi. A NOKS és egyéb munkakörökben dolgozók (mások mellett pedagógiai asszisztensek, iskolatitkárok, rendszergazdák, dajkák, karbantartók) béremeléséért évek óta küzdenek a szakszervezetek: bár munkájuk nélkülözhetetlen az intézmények működésében, többségük nettó 300 ezer forint alatt keres.

A Tisza-kormány eddig 0,4 százalékos pedagógusbér emelésről döntött, ami inkább bérkorrekció, mint valódi emelés. A korrekcióra azért volt szükség, hogy a pedagógus átlagbér (az uniós vállalásoknak megfelelően) továbbra is elérje a diplomás átlagkereset 80 százalékát, amit az előző kormánynak nem sikerült maradéktalanul teljesítenie. Az Orbán-kormány idén márciusban egyszeri, bruttó 152,4 ezer forintos juttatással kompenzálta az elmaradást, amivel rövid ideig lehetett javítani a bérstatisztikán, de az alapbéreket ez nem érintette. Emiatt idén további bérkorrekciókra is szükség lehet.

A nyár folyamán pedig olyan kérdéseket is tisztázni kell, mint a szakmai egyeztetések intézményesített formájának keretei, a Klebelsberg Központ, a tankerületi központok, szakképzési centrumok további szerepe és feladatkörei, az iskolaigazgatói hatáskörök pontosítása, a tankönyvellátási rendszer és a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének várható átalakítása. A nyár folyamán dőlhet el az is, mi lesz a 2013-ban kormányzati kezdeményezésre létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar sorsa.