A Bokor katolikus bázisközösségi mozgalom kéréssel fordult az országgyűlési képviselőkhöz. Az összes parlamenti politikusnak elküldött levél felidézte, hogy Magyarországon mind a mai napig általános hadkötelezettség van érvényben, amelyet 2004-ben csak felfüggesztettek, de nem szüntettek meg. Ezzel szemben a polgári szolgálat jogintézménye teljesen megszűnt létezni 2011-ben, amikor Hende Csaba akkori honvédelmi miniszter javaslatára kikerült a honvédelmi törvényből – érvelt az erőszakmentességet fontos alapelvének tekintő Bokor Közösség.
Mindez azért aggályos, mert egy esetleges veszélyhelyzet vagy háború esetén az Országgyűlés döntése alapján a hadkötelezettség bármikor könnyedén aktiválható, miközben nincs törvényes lehetőség a lelkiismereti vagy vallási okokból történő polgári szolgálat választására. Pedig – olvasható – a nemzetközi dokumentumok egyértelműen kiállnak az alternatív szolgálati formák választhatósága mellett.
A Bokor Közösség a párbeszéd lehetőségét és a parlamenti képviselők személyes segítségét kéri abban,
hogy a polgári szolgálat jogi lehetősége az emberi jogokkal összhangban ismét szerepeljen az alaptörvényében.
Katolikus és nem katolikus egyházi, felekezeti vezetők is egyetértenek a kezdeményezéssel. Közöttük van Székely János szombathelyi megyéspüspök, a katolikus püspöki kar elnöke is, aki szerint az emberi személy méltósága megköveteli a lelkiismeret szabadságának a tiszteletben tartását. A II. Vatikáni Zsinat tanításai különös súllyal erősítik meg ezt az álláspontot: „Méltányosan kell eljárni azokkal szemben, akik lelkiismereti okokból megtagadják a fegyveres szolgálatot, feltéve, hogy hajlandók az emberi közösséget más módon szolgálni”.
Mindezek fényében – tette egyértelművé Székely János – támogatja a Bokor Közösség kezdeményezését, „imádságommal kísérem szolgálatukat, és Isten áldását kérem felelősségteljes munkájukra”.
Kinyilvánította támogatását Varga László kaposvári megyéspüspök, Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát és utódja, Hortobágyi Cirill vagy például Beer Miklós is. A nyugalmazott váci püspök Jézus Krisztus szavaira hivatkozott: „aki fegyvert ragad, az fegyver által vész el”.
Nem katolikusként Fabiny Tamás evangélikus lelkész, volt püspök is kiállt a kezdeményezés mellett. „Luther Márton nyomán valljuk, hogy a keresztény ember egyszerre él Isten lelki és földi birodalmában. Ebből a kettős polgárságból fakad az a felelősségünk is, hogy a világi törvények tisztelete mellett mindig kövessük a Krisztus által formált tiszta lelkiismeret szavát. A békességre és a felebaráti szeretetre való elhívásunk arra indít, hogy tiszteletben tartsuk azok döntését, akik hitbeli, lelkiismereti vagy vallási meggyőződésük miatt nem foghatnak fegyvert” – írta.
Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője emlékeztetett arra, hogy Bulányi György szerzetes, a Bokor Közösség alapítója evangéliumi alapon hirdette a fegyveres katonai szolgálat elutasítását. Követői közül többeket meghurcoltak, börtönbüntetéssel sújtottak. Az áldozat azonban nem volt hiábavaló, ahogy a hívő embernek tudomásul kell vennie, hogy a tanítványságnak ára van – fogalmazott.
A polgári szolgálat indítéka nem a kockázatvállalás előli megfutamodás, hanem az a csupán evangélium által érthető elv, hogy annak, aki megüti egy orcádat, tartsd oda a másikat is
– hangsúlyozta Iványi Gábor. A lelkész támogatja azokat, akik ma ismét elutasítják a fegyveres katonai szolgálat vállalását, ugyanakkor az életmentés, az egészségügyi segítség és a károk helyreállítása dolgában, valamint a háború sújtotta civil lakosság ellátásában szerepet vállalnak.
Darvas István neológ főrabbi is „örömmel és teljes meggyőződéssel” csatlakozott, hiszen a lelkiismereti és a vallásszabadság szabad megélése a zsidó vallási tradíciónak és az egyetemes emberi méltóságnak is az egyik legfőbb tartóoszlopa. Bár a történelem során a közösség védelme kötelezettségekkel járt, a zsidó hagyomány mindig is tisztelettel adózott azok döntése előtt, akik szent meggyőződésükből vagy vallási okokból elutasítják a fegyveres erőszakot – állapította meg.
Csapody Tamás, az egyik kezdeményező, a Bokor Közösség „Másik arcod” munkacsoportjának tagja elmondta lapunknak, hogy eddig mintegy tíz – különféle pártállású – parlamenti képviselőtől jött válasz a megkeresésükre. Azon túl, hogy a politikusok udvarias hangvételben reagáltak, a válaszuk kevés konkrétumot tartalmazott. Csapody Tamás ennek ellenére reméli, hogy a kérdéses témában megvalósul a párbeszéd a parlamenti pártokkal.
Megvalósulhat a fiatal férfiak rémálma, a társadalomkutató szerint Magyarország nem fogja megúszni a sorkatonai szolgálat bevezetését