oktatás;Magyarország;forradalom;demokrácia;iskola;tanárok;Szentes;igazgatóválasztás;Lannert Judit;

Képünk illusztráció

Csendes forradalom kezdődött a tanári szobákban, úgy tűnik, véget ér a lojális pártkatonák aranykora a magyarországi iskolák élén

A tantestületek végre érdemi beleszólást kapnak az igazgatói pályázatok elbírálásába. Ez a látszólag technikai jellegű változás ennél azért jóval messzebbre mutat, hiszen egy vezető az egész közösség légkörére hatással van. Egy szentesi iskola példáján keresztül mutatjuk meg, hogyan kezd szárba szökkenni a demokrácia az oktatásban. A városi pedagógusok már alig emlékeznek demokratikus igazgatóválasztásra, de örömmel tanulnak bele.

„Megtudtuk, hogy véleményezhetjük a pályázatokat. Azt sem tudtuk, mit kell csinálni, másik iskolánál érdeklődtünk, ahol szintén lebonyolítottak ilyet. Vártuk volna, hogy tájékoztatást kapunk, végül csak annyi történt, hogy a Kréta rendszerben, amit meg ugye vagy néz valaki, vagy nem, értesítést kaptunk, melyik nap lesz a szavazás. Mindenkit behívtak, még a szülési szabadságon lévő kollégákat is.”

A szentesi Koszta József Általános Iskola tanárai arról meséltek lapunknak, hogy miként igyekeznek ismét beletanulni az iskolaigazgató-választás demokratikus folyamatába.

Visszaadják a tantestületek véleményezési jogát, közölte nemrég Lannert Judit tárcavezető. Idén augusztusban közel 450 intézményvezetői megbízás jár le, és a következő hetekben születnek döntések arról, kik vezetik majd ezeket az iskolákat szeptembertől. Első lépésként a beérkezett pályázatok kapcsán kikérte utólag a tantestület véleményét, mert ez is segíthet a jobb döntésben. A lépést azért tartja fontosnak, mert egy iskola életét alapvetően meghatározza az igazgató személye.

Nemcsak szakmai vezetőről kell ilyenkor dönteni, hanem arról is, milyen lesz az adott iskola légköre, közössége, biztonsága, hogyan érzik majd magukat benne a gyerekek, a pedagógusok és a szülők, 

fejtette ki a miniszter a Facebook-oldalán.

Komolyan csinálták

A szentesi iskolában kétkedve, de reménykedve fogadták az újítás hírét. A legtöbben biztosak voltak abban, talán mert belefásultak az elmúlt éra visszásságaiba, hogy majd úgyis azt teszik az intézmény élére, akit „odafent” jónak látnak. Akadt olyan dolgozója is az iskolának, aki – bizonyára ez is egyfajta védekezési mechanizmus – nem is tudta, hogy vezetőválasztás előtt állnak. Mindenesetre második nekifutásra sikerült kijelölni a szavazás napját, a tankerülettől egy jogász érkezett egy munkatársával. Majdnem teljes létszámban jelen voltak. Azon csodálkoztak, hogy a hitoktató miért szavazhat, és mondjuk az óraadó miért nem, de végül túlléptek ilyen apróságokon, idézték fel a napot. Szavaztak a választási bizottságról és a szavazatszámláló bizottságról, illetve arról, hogy a szavazás titkos legyen, de a számlálás nyílt. Nem jó hangulatban teltek az intézményben az elmúlt évek, tartottak is attól, hogy majd valami ügyeskedés szemtanúi lesznek.

Örömmel látták, hogy alaptalanok voltak a félelmeik, és a voksolás tényleg olyan komoly volt, mint egy parlamenti választás. 

Mivel három pályázó indult, köztük a jelenlegi igazgató, Molnárné Tóth Györgyi, így három lapot kaptak, ezeken a „támogatom”, a „nem támogatom” vagy a „tartózkodom” szavakat lehetett aláhúzni. Egy helyiségben kitöltötték a lapokat, egy másikban bedobták az urnába. A szavazatszámláláshoz egy táblára írták a három pályázó nevét, és húzták a strigulákat.

Lannert Judit miniszter

Az iskola vezetése felhívta a tanárok figyelmét, hogy a végeredményről nem beszélhetnek. A Tisza országgyűlési képviselőjét viszont nem köti titoktartás. 

„A tantestület elsöprő arányban nem támogatta a jelenlegi igazgató kinevezésének meghosszabbítását. Az általános iskolában uralkodó állapotokról számtalanszor hallottam a diákoktól, a szülőktől és a város közéletének szereplőitől is. A demokrácia bontogatja a szárnyait Szentesen is” 

– tette közzé a Facebook-oldalán Bárkányi Bence. Más forrásokból úgy tudjuk: a tantestület közel kétharmada szeretné a változást.

Bíznak, mégis fotóztak

Az idáig vezető útról a tanárok azt mondták lapunknak, az iskolaigazgatóval a többségük sem emberi, sem szakmai szempontból nem tud együttműködni. Ez egy nagyon neves iskola volt, kiváló eredményekkel, mindig jó vezetőik voltak. Molnárné jöttének pár éve mindössze azért örültek, mert azt gondolták, hátha kijárja az épület felújítását, lévén pártkatona. Bár nem mondták ki, de Molnárnénak valóban ismert a városban a Fideszhez fűződő jó viszonya és a rövid ideig tartó fideszes önkormányzati képviselői múltja.

A napokban lezajlott szavazásról azt mondták, szinte vakon mentek, azt sem tudták, kérdezhetnek-e a pályázóktól, de örültek a lehetőségnek. 

A szavazólapok sorsáról ők személy szerint semmit nem tudnak, úgy sejtik, valószínűleg a tankerület munkatársai vitték el. Semmit nem akartak a véletlenre bízni, ezért a végeredményről jegyzőkönyv készült, illetve mindent az utolsó adatig többen lefotóztak. Nagyon bíznak abban, hogy a kormányváltással kedvező lesz a szél. A reménykedésnél többen nem nagyon tehetnek. Illetve valamit mégis, tették hozzá. Bárkányi Bencétől azt kérték: meséljen róluk Lannert Juditnak.

Sok kérdés, kevés válasz

Írásban érdeklődtünk az érintetteknél. Miklós Anikó, a Hódmezővásárhelyi Tankerületi Központ vezetője annyit írt, hogy az irányadó jogszabályoknak megfelelően látták el a pályáztatással kapcsolatos feladatokat, az intézmény nevelőtestülete véleményezte a vezetési programokat, a keletkezett dokumentumokat a beérkezett pályázatokkal együtt megküldték a Klebelsberg központnak, a pályázatok vezetési programot tartalmazó részei elolvashatók az intézmény honlapján. Azt azonban sem tőle, sem a megkeresésünkre egyáltalán nem reagáló, a Koszta iskolát jelenleg irányító Molnárné Tóth Györgyitől nem sikerült megtudni, hogyan értékelik a kialakult helyzetet, mi vezetett odáig, hogy a pedagógusok másik igazgatót szeretnének az iskola élére, vagy hogy érkezett-e korábban jelzés, panasz pedagógusoktól, szülőktől Molnárné szakmai munkájával, vezetői stílusával, az iskola légkörével kapcsolatban. Ez utóbbira közvetve ugyan, de szülőktől és tanároktól egybehangzó választ kaptunk.

Állításuk szerint többször, több fórumon, írásban jelezték a panaszaikat, de a labda rendszerint visszapattant a tankerülettől. 

Bár tény, hogy a szabályok értelmében valóban elég csupán a vezetői programot tartalmazó részt közölni az iskolaigazgatói pályázatok esetében, nem sikerült megtudni sem a tankerület, sem az iskola igazgatójától azt sem, hogy akkor miért nem így jártak el mindhárom esetben, miért csak a Molnárnéé olvasható teljes terjedelmében.

Képünk illusztráció

Lannert Judittól írásban megkérdeztük, hogy figyelembe fogja-e venni a pedagógusok véleményét, hasonló esetekben vizsgálni fogja-e a minisztérium annak okát, mi áll a jelölt és a tanári kar közötti ellentét mögött, illetve hogy tudja-e azt garantálni a minisztérium, hogy minden iskolában véleményezhessék a tanárok a vezetői pályázatokat, de ez ne csupán formalitás, hanem valóban demokratikus eszköz legyen, korrekt körülmények között lebonyolítva. Amint megérkezik a minisztérium válasza, frissítjük cikkünket. 

Szakértelem helyett párthűség döntött a NER-érábanAz elmúlt években számos olyan eset kapott nyilvánosságot, amikor az igazgatói kinevezés az iskola tantestületének határozott nemtetszését váltotta ki. Ilyen volt a budapesti Németh László Gimnázium ügye. A tanárok többsége egy belső pályázót szeretett volna vezetőként látni, a döntéshozók ezt nem vették figyelembe, más pályázónak adták a megbízást. Szintén a fővárosban, a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban egy aktuális pályáztatási eljárás során a tankerület és a minisztérium feltehetőleg azért utasított el egy jelentkezőt, mert az illető igazgatóként kiállt a polgári engedetlenség miatt kirúgott kollégái mellett. Püspökladányban a település korábbi, fideszes alpolgármesterét nevezték ki a Karacs Ferenc Gimnázium igazgatói posztjára, pályázat nélkül, a tanévkezdés után egy héttel. 

Minden embernek van egy veleszületett adottsága, és azt kell az életében megtalálnia, kibontakoztatnia, mondja a több díjjal büszkélkedő Tzumo Árpád. A zenész sok visszássággal, igazságtalansággal, szakmai alapokat nélkülöző döntéssel találkozott az elmúlt tizenhat évben, s ehhez mint világot járó, külföldi tapasztalatokat szerző művész nem szokott hozzá. Az Orbán-rendszerről, pályakezdéséről és a jó zene hatalmáról kérdeztük.