- Áthelyezgetik a javítóintézetben élő gyerekeket, „megállás nélkül ide-oda, hozzák, viszik őket, hiába tart még a tanév” - ezt mondta lapunknak az aszódi javítóintézet egyik dolgozója, aki megjegyezte, kollégáival együtt nem érti, mi ennek az oka, pedagógiai alapja. Azt is kijelentette, nem látják, ők hova fognak majd tartozni, ki irányítja majd a munkájukat, ezt a bizonytalanságot a gyerekek és a felnőttek is nehezen viselik.
A tavaly decemberben bezárt Szőlő utcai javítóintézet dolgozóival összefüggésben pedig megjegyezte: szeretnének elhelyezkedni, de nem lehet őket felvenni a javítóintézetekbe. „Papír erről nincs”, de ha elküldik a pályázatukat, a büntetés-végrehajtás elutasítja őket. Ezt megerősítette lapunknak egy volt Szőlő utcai dolgozó is.
„Szeretnék elhelyezkedni az egyik javítóintézetben, de olyan, mintha billog lenne rajtam. Az első pályázatomat február utolsó hetében adtam be, azóta még hármat küldtem, de választ sem kapok. Tizenhárom év alatt körülbelül ezer mentoráltam volt, ehhez értek, ezt szeretem csinálni. Azt hiszem, engem is szerettek a gyerekek, soha nem bántottam őket.”
Mint ismert, a Szőlő utcai botrány hatására Pintér Sándor akkori belügyminiszter 2026. március 14-i határnappal jogutód nélkül megszüntette az intézmény működését. Ezt megelőzően, 2025 decemberében pedig kormányrendelet született arról, hogy a javítóintézetek irányítása és a fenntartása a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságtól a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságához (BVOP) kerül.
Elbontja a Szőlő utcai javítóintézet épületét az új tulajdonos, lakásokat építtetne a helyéreA Szőlő utcai javítóintézetnek vége, a Belügyminisztérium szerint újról nem született döntésEzért kerestük meg a felmerült problémákkal a BVOP-t, amely kérdéseinkre közölte: a fiatalkorúak intézmények közötti áthelyezése minden esetben szakmai és jogszabályi szempontok figyelembevételével történik. Mint írták, az elhelyezéseknél mérlegelendő a fiatalkorú jogállása, az intézmények feladatellátási rendje, kapacitása, működési és biztonsági szempontjai, továbbá a hozzátartozókkal való kapcsolattartás biztosítása, így a földrajzi közelség is. Az áthelyezések indokai intézményenként eltérhetnek.
Az Aszódi Javítóintézetben jelenleg 87, a Debreceniben 117, a Nagykanizsaiban 50, a Rákospalotaiban 40 fiatal nevelkedik. Január 1-je óta az Aszódi Javítóintézetből 9, a Rákospalotaiból 0, a Nagykanizsaiból 23, a Debreceniből 38 fiatal került át másik intézménybe. Mint írták, a debreceni intézetben a létszámcsökkentés miatt volt szükség több átszállításra, ott folyamatosan 80-90 százalékos feltöltöttséggel üzemelnek a befogadások magas száma miatt. A Szőlő utcai javítóintézetként ismert Budapesti Javítóintézettel összefüggésben pedig közölték:
a munkáltató tárgyalásokat folytatott az intézmény közalkalmazotti tanácsával a jogutód nélküli megszüntetésről, a tárgyalások alkalmával más beosztásokat is felajánlott
a munkavállalóknak.
Letartóztatásban marad Juhász Péter Pál, a Szőlő utcai javítóintézet pedofil exigazgatójaLegfőbb ügyész: Nem tudom, ki az a Zsolt bácsi és hogy létezik-eKözben megjelent a Hintalovon Alapítvány 10. gyermekjogi jelentése. A dokumentumnak még szerkesztője volt Gyurkó Szilvia alapító, aki azóta az új kormány gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára lett. A jelentés készítői szerint 2025 volt az az év, amikor a magyar társadalom legszélesebb körben szembesült azzal, hogy nem bántalmazásokat látni a rendszerben, hanem egy bántalmazó rendszer működését.
Noha az iskolapszichológusoknak nagy szerepük van abban, hogy megelőzzék, felismerjék a gyerekek esetleges problémáit, és továbbítsák őket a megfelelő ellátóhelyekre, a 938 teljes állású iskolapszichológus jelentősen túlterhelt. Az akut helyzetek kezelésével tudnak foglalkozni, prevenciós munkára alig jut idejük.
A szociális munkások átlagosan 8,5 intézményt látogattak, de volt olyan, aki egyszerre 7 óvodát és 7 iskolát látogatott egy olyan járásban, ahol 50 település tartozott 5 szociális munkáshoz.
Az elérhető legfrissebb, 2024-es KSH adatok szerint a veszélyeztetettként nyilvántartott kiskorúak száma 125 ezer 502 fő volt, a védelembe vett gyerekeké 31 ezer 379. Mindkét esetben emelkedés tapasztalható a korábbi adatokhoz képest, 2022-ben az előbbiben 110 ezer 530, utóbbiban 28 ezer 678 ezer gyerek volt érintett. A bántalmazás minden formája sokkal nagyobb arányban érte őket családon belül, mint családon kívül.
A szexuális bántalmazásban érintett gyerekek aránya kiugró, 33,8 százalékos növekedést mutat.
A gyermekjogi jelentés kitér arra, hogy csaknem 400 ezer gyerek él olyan családban, ahol a szülő, vagy mindkét szülő alkoholbeteg, illetve, a 7-16 éves gyerekek a szabadidejük jelentős részét képernyők előtt töltik: hétköznap napi 2-4 órát, hétvégén ennél is többet.
Csaknem 73 ezer gyermeket tartottak nyilván veszélyeztetettként tavaly MagyarországonA gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő kiskorú gyerekek száma 20 ezer 843 volt, amely valamivel kevesebb az előző évekhez képest. Ebből 13 776-an éltek nevelőszülőnél. A speciális és a kettős szükségletű gyerekek helyzete kétségbeejtő:
a 301 speciális szükségletű gyerek közül csak 2-en, a 289 kettős szükségletű gyerek közül pedig senki nem nevelkedett nevelőszülőnél.
A nevelőszülők száma 2025-re lecsökkent 5390 főre, ami 163-al kevesebb, mint egy évvel korábban. A speciális nevelőszülők száma soha ilyen kevés nem volt, mindössze 7-en voltak az egész országban.
Kátai-Németh Vilmos: Lesz következménye a gyermekbántalmazásnak„Magyarországon gyerekek, anyák, nagyszülők lelkét teszik tönkre a bíróságok, ügyészségek, gyermekvédelmisek”