Míg az elmúlt években ellehetetlenítették munkájukat, a Tisza vasárnapi elsöprő győzelme után az állami szervek elkezdték nekik megküldeni azokat az adatokat, amiket eddig hiába kértek – mondta a Klubrádió műsorában Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Alapítvány alapítója.
Gyurkó Szilvia felidézte, „piszok nehéz” volt úgy dolgozni, hogy az ember egyszerre élte meg, hogy ignorálva van, hogy nem számít, amit csinál, hogy átnéznek rajta, hogy nem kapnak adatokat az éves jelentéshez. – Ellenszélben működünk, és miközben a frontvonalban dolgozók kezet nyújtanak nekünk, aközben egész egyszerűen tudjuk, hogy mit kellene tennünk, de ezt nem tudjuk elérni. Nagyon nehéz volt így dolgozni, de talán már túlléphetünk ezen – jelentette ki. Majd közölte,
az elmúlt két napban a Belügyminisztérium és több állami szervezet elkezdett adatokat küldeni, ezért a májusban megjelenő éves jelentésükben – ami tulajdonképpen egy ilyen cenzúrajelentés lett volna – most lesznek adatok.
Tele vagyok reménnyel, hogy fogunk tudni dolgozni, nekem most ez a legfontosabb – mondta.
Már 224 ezer gyerek él súlyos nélkülözésben Magyarországon, az államot is javítóba küldenék miattukA Klubrádió eredetileg azzal kapcsolatban kereste meg Gyurkó Szilviát, hogy írt egy nyílt levelet az új kormánynak, amelyben ismertette javaslatait arról, mit kellene tenni a gyerekvédelemben. Amikor hozzákezdett, még nem tudta, ki lesz a levél címzettje, ki nyeri a választásokat. Hangsúlyozta: nem konkrét intézkedési listát akart adni, csupán szemléletváltást sürgetni. A közhangulat, a területek és a tennivalók oldaláról közelítette meg, mire van szükség ahhoz, hogy végre fordulat történjen. Szerinte a legfontosabb, hogy a „gyerekbarát Magyarország” ne üres politikai szlogen legyen, hanem valós tartalommal töltődjön meg.
A szakértő kiemelte,
rendszerszintű probléma, hogy nem „minden gyerek” jelenik meg egyformán a politikai gondolkodásban. A jövőben egységesen, másfél millió gyerekben kellene gondolkodni, nem pedig kiválasztott csoportokban.
olyan társadalomra van szükség, amely a gyerekeket nemcsak a bántalmazástól védi meg, hanem a jóllétük is fontos.
a rendszer egyik legsúlyosabb problémája a szakemberhiány, amely egyszerre igényel azonnali beavatkozást és hosszú távú stratégiát.
a jelenleg érvényben lévő, még 1997-ben született gyermekvédelmi törvény már nem felel meg a mai kihívásoknak, „egyszerre kell azonnali intézkedés és hosszú távú stratégiai építkezés”.
a következő időszak kulcskérdése az lesz, hogy az új kormány mennyire tekinti prioritásnak a gyerekvédelmet, és hajlandó-e a szükséges forrásokat és konfliktusokat vállalni.
