Ide azért jó bejönni, mert aki bibliofil, és vonzódik a különleges könyvek iránt, az megtalálja a számítását, mivel amik itt kaphatók, azokat nem találja meg máshol, egy átlagos könyvesboltban. Nálunk egyedi, limitált kiadványok is vannak, melyeknek már a megjelenése is extrás: csillogó vagy hologramos a borítójuk, vagy ha kinyitjuk azokat, akkor egy előre kivágott alakzat, például egy épület tárul fel a néző előtt, utóbbit hívjuk térbeli vagy pop up könyvnek – mondja Istvánkó Beáta, a könyvesbolt alapítója, aki kurátor és művészettörténet szakot végzett. Az üzletben azok is kedvükre böngészhetnek, akik nincsenek otthon a kortárs művészetben, de érdeklődnek a téma iránt, hiszen a köteteket fellapozva képet nyerhetnek az egyes művészek alkotásairól. – Ez egy alacsonyabb belépési küszöb, mint ha kiállításra kellene elmenni, hiszen könyvet már mindenki fogott a kezében, és innen csak egy lépés, hogy elkezdjen tájékozódni a kortárs művészet történéseiről – mondja Beáta. Hozzáteszi,
sokan az ISBN+-ba azért szeretnek járni, mert ők békén hagyják a vásárlókat, így mindenki addig nézelődik, ameddig akar – ez így is szokott lenni, sokan beveszik magukat másfél-két órára, és a fotelben ülve böngészik a könyveket.
A kínálatban bárki megtalálhatja a neki tetsző könyvet, hiszen vagy az adott művész világa fogja meg, vagy maga a könyv témája. A boltban ugyanis nemcsak művészeti könyveket találni, hanem társadalmi, pszichológiai, filozófiai, esztétikai és ökológiai témájú kiadványokat és mesekönyveket is.
– Tőlünk amúgy nem szoktak kiszállítással könyvet rendelni, nincs is rendes webshopunk, csak egy webkatalógusunk, mert a vásárlók általában félretetetik a kiszemelt könyvet, hogy személyesen vehessék azokat át, mert körbe akarnak nálunk nézni. Szóval szeretik meglepni magukat, hogy milyen újdonságok vannak a boltban, miközben hagyják, hogy hassanak rájuk a könyvek. Sokan mondják, hogy olyan ide betérni, mintha külföldön lennének, általában Berlinhez hasonlítják a helyet. És sok külföldi is jár hozzánk, kábé a vásárlók fele, és csomóan felsorolnak európai nagyvárosokat, és mondják, hogy még azokban sincs ilyen jó bolt, ami nekem nagyon jó érzés.
Égi jelet kap
Amikor Beáta megtervezte az üzletet, őt is a külföldön látott könyvesboltok inspirálták. Rajong is a múzeumshopokért, egy kiállítás megnézése után mindig dedikált időt szán arra, hogy az adott hely kínálatát A-tól Z-ig végignézze. Prágában hosszabb ideig is tartózkodott, ahol látott olyan kisebb könyvesboltokat, melyek nagy hatással voltak rá, mert azokban is talált mindenféle művészeti kiadványt és nyomatokat is. – Ezután tovább kutattam, hogy még milyen menő könyvesboltok vannak New Yorkban és Ausztráliában, és elkezdtem figyelni a kínálatukat Instagramon – mondja.
A boltot 2017-ben kezdte megtervezni egy határozott koncepció alapján. – Végzettségem szerint művészettörténész és kurátor vagyok, és a korábbi munkáim során azt vettem észre, hogy nincs is művészeti könyvesbolt Budapesten, pláne olyan, ahol a kortársról szóló köteteket lehet venni. A szerzői kiadásokat pedig be sem lehet szerezni, csak ha éppen olyan kiállítás nyílik, amihez rendeznek egy kis vásárt – mondja Beáta. Így határozta el, hogy az általa bérelt tér egy művészeti szakkönyvesboltból és egy galériából fog állni, ahol nonprofit kiállításokat és kulturális eseményeket fognak szervezni.A helynek aztán az ISBN nevet adta, mely a könyvek tizenhárom számjegyből álló nemzetközi szabványos könyvazonosítójára utal (International Standard Book Number).
– Rájöttem aztán, hogy az ISBN összes betűje benne van a nevemben, amivel úgy voltam, hogy ez égi jel – meséli, hozzátéve, a kör alakú logójukat Fridvalszki Márk Berlinben élő képzőművész tervezte meg.
Először a nyolcadik kerületben, a Népszínház utcából nyíló Víg utca 2. szám alatt nyitott meg a hetven négyzetméteres félszuterén hely, melyből harminc volt a könyvesbolt, és negyven a kiállítótér. 2020-ban viszont Beáta úgy érezte, hogy kinőtték a teret, így megvásárolta a szomszéd üzlethelyiséget, de aztán jött a Covid, ezért várni kellett arra, hogy látogatókat tudják fogadni.
Évek múlva viszont úgy vélte, még frekventáltabb helyre kellene költözniük, és egy hirdetésben meg is találta a jelenlegi helyszínüket a Baross utca 42. szám alatt. 2024-ben be is költöztek, felújították az egészet, és akkor a férje, Lukács Máté is csatlakozott hozzá, így a helyet már családi vállalkozásként viszik, és időközben átnevezték ISBN+-ra, mivel még újabb terekkel bővültek. Az első a könyvesbolt, majd jön egy vasfalakkal körbevett projektterem, ahol mágnesek segítségével még könnyebben lehet installálni a műveket, és gyakrabban lehet a kiállításokat váltani.
– Itt olyan tárlatokat rendezünk, melyek a könyvekről, a nyomtatásról és a könyvkészítésről szólnak, és elsősorban papíralapú munkákat állítunk ki. A lenti tér téglafalai között szintén kiállításokat és beszélgetéseket szervezünk, illetve egy negyven férőhelyes mozit is kialakítottunk, ahol tudunk filmeket vetíteni. Nemrég például a Kismutató nevű eseménysorozat első előadásának adtak helyet, melyen az állóképekből mozgókép lett.
Az alkalom során Santé Loisirs belga művész egy performanszot mutatott be, mely arról szólt, hogy egy performanszművészből polgármesterré avanzsált figura ellentmondásos új jogszabályával háborút szít a város fagyizói között.
Az alkotó az előadáshoz ötszáz fametszetet mutatott be a közönségnek, melyeket a használatuk után a földre dobott.
Képekből kibomló sztori
Az ISBN+-ban olyan dolgokat is meg lehet vásárolni, melyek egy átlagos könyvesboltban nincsenek. Ilyen a fanzine, az olyan füzetre hasonlító kiadvány, melynek nincsen kiadója, se ISBN-száma, és az alkotó maga nyomtatja ki azt. Ezt többféle módon megteheti, például kézi rajzzal, fénymásolással, kollázsolással, szitanyomással vagy az úgynevezett rizográf nevű nyomtatóval, mellyel a papírlapokra egyenként viheti fel a színeket – a rizográf nyomatok jellemzője, hogy élénk színűek. – Ezek limitált példányszámban jelennek meg, ami azt jelenti, hogy ötven-száz darab jön ki egy ilyen kiadványból, de maximum háromszáz – mondja Beáta.
A művészkönyv ennél már lehet vastagabb, és az alkotó műveiről, világáról ad benyomást – ez valójában egy könyv formában megjelent művészeti projekt. Jellemzője, hogy jórészt képekből áll kevés szöveggel, illetve ez is limitált, kézzel számozott, így magán viseli a művész keze nyomát, tehát megéri gyűjteni is. Ezen a kategórián belül létezik a photo book, azaz fotókönyv, melyben nem mindegy, milyen sorrendben követik egymást a fotók, hiszen a kötet azok által egy narratívát „mond el”, és a képek nagysága sem mindegy, vagy hogy van-e üres tér vagy üres oldal a kötetben, mely lapozáskor szünetként is funkcionálhat vagy kifejezheti az ürességet. – Azt is mondják, hogy a művész- és fotókönyv nagyon demokratikus médium, mert a benne szereplő művek nem egy kiállítótérben jelennek meg a falon, hanem könyv alakban, melyet bárki megvásárolhat, és azt lapozva akár otthon is különleges befogadói élményben lehet része – mondja Beáta.
