Feltűnően sok betöltetlen álláshely van a gyermekvédelemben, Borsod megyébe például 20 gyermekvédelmi gyámot keresnek, az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat Jászberényben, Szolnokon, Kaposváron és Tiszafüreden is várja a jelentkezőket. A szakmai tapasztalat nem számít előnynek, de jó eséllyel pályázhatnak – a teljesség igénye nélkül – jogászok, igazgatásszervezők, védőnők, teológusuk, hittanárok, hittantanárok. Azt, hogy mekkora hiány van az intézményekben gyermekfelügyelőből is, jól mutatja, hogy 55 hirdetésben csalogatják a jelentkezőket az ország különböző pontjára a „közszolgállás” portálon erre a területre is.
Tóth Endre, a Momentum politikusa hozta nyilvánosságra az adatokat arról, hogy a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által fenntartott gyermekotthonokban átlagosan 34 százalékos volt a kilépő dolgozó aránya 2024-ben. Az, hogy ez az arány mekkora probléma, a humánerőforrás menedzsment ajánlások mutatják, szerintük ugyanis 30 százalék feletti fluktuáció azonnali beavatkozást igénylő, súlyos problémát jelez.
A 44 válaszadó intézményből 23-ban meghaladta a dolgozói elvándorlás mértéke ezt az azonnali cselekvést igénylő szintet, és mindössze 5 gyermekvédelmi intézményben volt ideálisnak tartott szinten, vagyis 15 százalék alatt az elvándorlás mértéke – írta Tóth Endre. Az ellenzéki politikusnak nemrég sikerült több hónapos titkolózás után megszereznie ezeket az adatokat, ahogy azokat is, hogy összesen 2468 gyermekvédelmi dolgozó távozott 2024-ben a gyermekotthonokat üzemeltető intézményekből.
Nyilvánosságra kerültek az adatok, csak 2024-ben a dolgozók egyharmada távozott a magyarországi gyermekvédelmi intézményekbőlA legsúlyosabb helyzet a Szőlő utcában volt, ott 97 százalékos volt a távozók aránya, a Nógrád Vármegyei Gyermekvédelmi Központban 71-, a budapesti Cseppkő Gyermekotthoni Központban 65-, a Pest Vármegye Gyermekvédelmi Központban 63 százalék volt. A Szőlő utcában egyébként 2024-ben 70 fős dolgozói létszámra 68 távozó és 45 új belépő jutott. Tehát nem tudták pótolni a kilépő munkavállalók számát az azóta letartóztatásban ülő Juhász Péter Pál regnálásának utolsó teljes évében.
Egyébként 2021-től kezdődően minden évben jóval magasabb volt a Szőlő utcában a munkavállalói fluktuáció, mint a többi javítóban. 2021-ben 70-, 2022-ben 54-, 2023-ban 48 százalék volt a távozók aránya.
„Az Orbán-kormány most évszázados, borzalmas visszalépést tett”Meleg Sándor, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete elnöke lapunknak úgy fogalmazott: ezek az adatok menedzsment szempontból a katasztrofálisnál is egy fokozattal rosszabbak. Kijelentette: nagyon rossz az üzenete van annak, hogy a gyermekvédelem alá tartozó javítóintézeteket bezárják, megszüntetik, és egy zárt büntetés végrehajtási rendszer részévé teszik. Ez egy erős kifejezése annak, hogy a gyermekvédelmet rendalapú, kiszolgáló rendszernek tartja a kormány, ahol a fegyelem a mozgatórugó, és mindenkinek azt kell csinálnia, amit föntről mondanak. Beszélt arról is, hogy a szociális ágazatban dolgozók a napokban kapják meg 15 százalékos béremelésüket. Ágazaton belül több különálló bértábla van, a különbség egészen nagy mértékű tud lenni, így előfordulhat, hogy egy középfokú végzettséggel rendelkező bölcsődei dajka vagy kisgyereknevelő magasabb bért visz haza, mint egy egyetemi végzettségű diplomás szociális szakdolgozó. Úgy fogalmazott: sokan a napokban kapják meg az első emelt fizetést, de az már látszik, hogy kaotikus állapotok vannak. Még a fenntartóknak is problémát okoz, mit és hogy kell számolni „a nem ágazati pótlék típusú munkahelyi pótlékokat” hogyan kezeljék, melyik pótlékot kell 15 százalékkal emelni, és melyiket nem annyival.” Őskáosz van jelen pillanatban – mondta.
Az elmúlt években a nemzetgazdasági átlagbér 70-75 százalékát keresték a a szociális ágazatban dolgozók, a béremelés nem hozott jelentős, vagy átütő változást. Azzal összefüggésben, hogy a béremelés elég lesz-e arra, hogy megtartsa, vagy visszahozza a kollégákat a szakmába, Meleg Sándornak kétségei vannak, hiszen a rendszer alapműködése, és a munkakörülmények nem változtak.
