Fidesz;kampány;Facebook;algoritmus;parlamenti választás;politikai hirdetések;

Fideszes kampány, szokásos kép. Legalább a Facebook tisztább egy kicsivel

Nem árad, csak szivárog a Fidesz, hiába vet be minden trükköt a Facebookon

Időnként átcsúsznak politikai hirdetések a Facebookon, de ez csak töredéke a korábbi számoknak. A Fidesz minden trükköt bevet, ám a mesterséges intelligencia miatt követők száma már nem olyan fontos, mint korábban. 

– A Meta hirdetésszűrő rendszere egyre profibb. Vannak ugyan olyan hirdetések, amelyek átcsúsznak a rostán, adott esetben akár hosszabb ideig is elérhetők maradnak, de a többségnek ez már nem sikerül, és nem hozzák a korábbi számokat – mondta a Népszavának Lévai Richárd marketingspecialista.

Mint arról többször írtunk, az Európai Unió „Szabályozás a politikai reklámok átláthatóságáról és célzásáról” elnevezésű rendelete miatt a Google – bejelentette, hogy megszünteti a politikai hirdetéseket a platformjain, így a YouTube-on is. Ez 2025. szeptember 22-én meg is történt. Később ehhez csatlakozott a másik techóriás, a Meta is: a Facebook és az Instagram október 6-ával kezdte meg a politikai hirdetések leállítását az unió területén.

A Lakmusz cikke szerint azonban még így is jelentős eléréseket produkáltak egyes kormányközeli szereplők: a Megafonhoz köthető Nemzeti Ellenállás Mozgalom (NEM) hirdetései a karácsonyi időszakban 17 millió megtekintést értek el, míg a Mandiner hirdetései 3,8 milliót. Lévai Richárd ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a NEM-nek jelenleg egyetlen aktív hirdetése sem fut, ráadásul ezek az elérések is csak töredékei a korábbi, milliárdos nagyságrendű költéseknek.

– Sokkal jellemzőbb, hogy a nyíltan politikai üzenetek helyett legfeljebb arra utaló tartalmakkal találkozhatunk azok között a hirdetések között, amik könnyebben átcsúsznak. Ilyenekkel operál például az M1 Híradó portálja is – mondta a szakértő.

A Fidesz nyilvánvalóan minden lehetséges eszközt bevet annak érdekében, hogy üzenetei minél több emberhez eljussanak. Ennek egyik, már régóta alkalmazott módszere a kamuprofílokból álló hálózatok működtetése. Nemrég szintén a Lakmusz tárt fel egy ilyen rendszert, amelyben fiatalos, focikedvelő, magánéleti tartalmakat posztoló profilok mögött valójában szervezett politikai hálózat húzódott meg. Hasonló jelenséget mutatott be a Telex is, amely egy 124 profilból álló hálózatot ismertettek. A fő feladat a kormánypárti üzenetek továbbosztása, a fideszes csoportok felerősítése, valamint a kormánypárti politikusok posztjai alatti aktív kommentelés volt.

Lévai Richárd lapunknak elmagyarázta, hogy ezek a hálózatok az algoritmus működésére is hatással lehetnek, és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egy-egy tartalom olyan felhasználókhoz is eljusson, akik egyébként nem követik az adott politikust. Szerinte nem kizárt, hogy akár több száz ilyen hálózat is működik párhuzamosan. Bár a Meta minden negyedévben beszámol arról, hogy hány milliárd kamuprofilt szűrt ki, a próbálkozások nem szűnnek meg. A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta: a kamuprofíl-hálózatok hatása nem feltétlenül alakítja át gyökeresen az egyes felhasználók platformélményét, mivel a véleménybuborékok továbbra is léteznek. Az elmúlt négy-öt évben azonban a Meta jelentősen átalakította algoritmusát, ami mégis új helyzetet teremtett.

– Hosszú éveken át a Facebook és más platformok elsősorban a követésre építettek: ha nem követtél valakit, alig jutott el hozzád a tartalma.

Amikor a TikTok behozta a mesterséges intelligencián alapuló algoritmusát, ez felborította a piacot, és a többi platform is ebbe az irányba indult el. Ennek következtében ma már nem az a döntő, kinek hány követője van.

Magyar Péternek például feleannyi követője van, mint Orbán Viktornak, de ha a Tisza Párt elnökének posztja elég jó, és sok reakciót kap, az AI tömegekhez juttathatja el – fogalmazott Lévai.

A Meta jelentése szerint 2025 novemberéig az amerikai posztok 37 százaléka már az AI-ajánlónak köszönhetően jutott el a felhasználókhoz. Ez a változás a szakértő szerint egyszerre jelent előnyt és hátrányt a politikai szereplők számára. – Magyar Péter jól kommunikál, ezért profitál ebből, míg Orbán Viktor számára kevésbé kihasználható a korábbi követői fölény – szögezte le. Ugyanakkor úgy tűnik, a Fidesz viszonylag sikeresen pótolja a kieső hirdetéseket, legalábbis abban az értelemben, hogy saját szavazóihoz továbbra is eljuttatja üzeneteit. Ennek kapcsán Lévai Richárd a Megafont is megemlítette. Bár sok kritika éri a kormánypárti influenszerhálózat hirdetés nélküli eléréseit, ő inkább azt látja, hogy többen is kifejezetten jó számokat hoznak. – Nyilván, aki többet posztol, annak nagyobb az esélye, és a chatcsatornák használata is a segítségükre lehet. Vagyis valamennyire megtalálták az ellenszerét annak, hogy hirdetések nélkül is működjenek. Hogy ez politikailag mire elég, az már egy más kérdés – összegezte a marketingspecialista.


Eltűnő lájkok

Több politikusnál – így például Orbán Viktornál is – megfigyelhető, hogy ha valaki megnézné, kik lájkoltak egy-egy posztját, akkor kizárólag azokat a neveket látja, akiket ismer vagy követ. Lévai Richárd szerint ez nem véletlen: a Meta döntése nyomán a legtöbb közszereplő esetében eltűntek a lájkok alatti teljes névlisták. – Ennek alapvetően adatvédelmi okai lehetnek. Ha valaki pontosan látja, kik reagáltak egy-egy bejegyzésre, abból nagyon könnyen komoly adatbázisokat lehet építeni, ráadásul személyes információkkal összekötve – magyarázta a marketingspecialista. Ugyanakkor szerinte ennek a megoldásnak ára is van, a transzparencia csökkenésével nem derülnek ki az egyéb trükközések sem, például az, hogy egy politikus posztjára hány, nyilvánvalóan nem magyar felhasználótól származó – mondjuk vietnámi – lájk érkezett.

De elgondolkoznak a különböző alak- és írásváltozatú nevekről is, mint amilyen az Olivia-Olívia és az Aliz-Alíz.