Huszonhét uniós tagállamban mérték fel, mennyire tartanak az országlakók bizonyos biztonsági fenyegetésektől, ezek eredményét tette közzé most az Európai Parlament. Számos országához hasonlóan a magyar válaszadók is az EU közelében zajló aktív konfliktusokat és háborúkat jelölték meg, mint ami miatt a legjobban aggódnak.
A felmérésben egy tízes skálán kellett értékelni mennyire tartanak az adott problémától, a magyar válaszadók 62 százaléka aggódott nagyon a háború miatt, azaz jelölt meg 7 és 10 közötti értéket. Ez jelentősen alacsonyabb, mint az uniós átlag 72 százalék.
A legaggasztóbb biztonsági problémákat a háború után a természeti katasztrófák és a terrorizmus jelentik a magyarok számára, 60, illetve 59 százaléknyian jelölték meg aggódik ezek miatt. A kontroll nélkül áradó migráció csak negyedik lett 57 százalékkal. A migráció iránti magyar aggodalom így jelentősen elmaradt az uniós átlag 65 százaléktól.
Eurobarometer: A magyarok 82 százaléka kötné a jogállamisághoz az EU-s pénzeket, háromnegyedük szerint előnyünkre vált az uniós tagságA legégetőbb kérdések sok helyen hasonlóságot mutattak, uniós átlagban 67 százalék aggódik a terrorizmus, 66-66 százalék pedig a kibertámadások és természeti katasztrófák miatt.
Míg a közelben zajló háború Portugália kivételével mindenhol belefért a 3 legaggasztóbb biztonsági probléma közé, a migráció és terrorizmus esetében sokkal nagyobbak voltak a különbségek. Az olaszok, ciprusiak és görögök körében is több, mint 80 százalék aggódik a kontrollálatlan migráció miatt, ez a szám Svédországban mindössze 34 százalék.
A magyarok derűlátóbbak a jövőjüket illetően az uniós átlagnál. Az Európai Parlament megbízásából készült kutatásban arra is választ kerestek, mit várnak az állampolgárok a jövőtől. Míg az uniós átlag mindössze 44 százaléka derűlátó a jövőjét illetően, 52 százalék pedig kifejezetten borúlátó, addig hazánkban 56 százalék jelezte optimizmusát, és csak 40 százalék jelezte, hogy borúsan tekint előre.
A fiatalok 87 százaléka szerint elterjedt a korrupció MagyarországonAz életszínvonal változása esetében is más országokban sokkal többen várnak romlást, mint nálunk. Uniós átlagban az emberek valamivel több, mint negyede, 28 százalék számít arra, hogy a következő öt évben az életszínvonala romlani fog. Magyarországon ez a szám mindössze 12 százalék.
Igaz, kifejezett javulást sem várnak sokan itthon, mindössze 11 százalék számít arra, hogy jobb lesz az életszínvonala.
A magyar válaszadók tehát majdnem háromnegyede (72 százalék) nem gondolja, hogy öt éven belül jelentősen változna, hogyan fog élni. A 2025 novemberben végzett most bemutatott felmérés ebben egyébként mindössze 1-2 százalékpontos eltérést mutat a korábbi, 2025 májusi számokhoz képest, mind magyar, mind összesített viszonylatban.
A jövőre vonatkozó várakozások esetében egyes országok sokkal rosszabb kilátással rendelkeznek, a franciák 45 százaléka számít romló életszínvonalra, és mindössze 12 százalék remél javulást.
A magyarok EU-ról alkotott képe ugyanakkor valamivel az átlag alatt maradt. Míg a huszonhét tagállamban összesen szinte pont az országlakók felének van pozitív képe az EU-ról, (49 százalék), nálunk csak 46 százalék nyilatkozott így. Igaz, az EU ellen kifejezetten negatív képpel rendelkező magyarok száma (13 százalék) valamivel kisebb az átlagnál (17 százalék). Amíg az uniós lakosok harmada (34 százalék) számára semleges a közösség, nálunk százból negyvenegyen mondták semlegesnek az EU-ról alkotott képüket.
A magyar fiatalok a legkevésbé EU-pártiak EurópábanJött egy nyelvbotlás, úgy tűnik, Orbán Viktor lélekben már kiléptette Magyarországot az Európai Unióból