A magyar fiatalok 74 százaléka véli úgy, hogy a vesztegetés és a kapcsolatok kihasználása sokszor a legegyszerűbb módja a közszolgáltatásokhoz való hozzájutásnak Magyarországon, sőt, több mint kétharmaduk szerint a korrupció a hazai üzleti kultúra része - derül ki a Special Eurobarometer felmérésének magyar fiatalokra vonatkozó adataiból, amelyet az Index ismertetett az Integritás Akadémia, az Integritás Hatóság (IH) edukációs és kutatórészlegének szakértőinek elemzése alapján.
Az Integritás Hatóság leszögezi, támogatják a fiatalok aktív részvételét a korrupció elleni fellépésben, céljuk megakadályozni az ilyen magatartásforma kialakulását, ugyanis a korrupciós visszaélések korlátozzák a lehetőségeiket és ambícióikat, megfosztják őket az előrejutás lehetőségétől, a színvonalas oktatástól, a megfelelő egészségügyi ellátástól, és a hivatás terén elért sikerektől is.
„Célunk, hogy az eredmények bemutatásával segítsük elő az európai uniós költségvetéssel és támogatásokkal való hatékony pénzgazdálkodást. A különböző társadalmi csoportok, így a fiatalok tapasztalatai és percepciói fontos hozzáadott értékként jelennek meg a hatóság által kiadott jelentésekben és ajánlásokban” - írták.
A KSH 2024-es adatai szerint Magyarországon 1,6 millió 15–29 év közötti fiatal él, a kutatás az ő véleményüket hivatott bemutatni a témában. A kutatásban részt vevő magyar fiatalok 57 százaléka nő, 43 százaléka pedig férfi volt, túlnyomó többségük a 24–29 éves korosztályból került ki és városi lakos. A válaszadók közel fele középfokú végzettséggel, 15 százalékuk felsőfokú végzettséggel is rendelkezik.
Az eredmények nem túl hízelgőek. A megkérdezett 15–29 év közötti fiatalok kevéssé tartják elfogadhatónak azt, hogy közszolgáltatásért cserébe ellenszolgáltatást adjanak akár pénz, akár ajándék, akár szívesség formájában,
87 százalékuk szerint a korrupció nagyon is elterjedt Magyarországon.
Ezen belül 51 százalék szerint „meglehetősen elterjedt”, 36 százalék szerint pedig „nagyon elterjedt”. Ehhez képest csupán a válaszadók 7 százaléka vélekedett úgy, hogy „meglehetősen ritka”, 2 százalékuk pedig, hogy „nagyon ritka” a korrupció Magyarországon.
A 2021–2024-es időszakra fókuszálva a fiatalok úgy érzékelték, hogy Magyarországon a korrupció szintje „nem változott” (38 százalék), „kismértékben emelkedett” (25 százalék) vagy „nagymértékben emelkedett” (25 százalék) - írja cikkében az Index. Nem meglepő módon az is kiderült,
hogy a fiatalok a korrupciós gyakorlatokat leginkább leginkább a politikai pártok (49 százalék) és politikusok (48 százalék) körében látják elterjedtnek. 41 százalékuk az egészségügyi szektorban is korrupciót érzékel.
Személyes tapasztalatokról a fiatalok 17 százaléka számolt be. 42 százalékuk értett egyet azzal, hogy az „elegendő számú sikeres eljárás elrettenti az embereket a korrupciótól”. Ugyanakkor a fiatalok csupán 29 százaléka tudja, hová fordulhat, ha korrupciógyanús cselekmény részesévé vagy tanújává válna. Arra a kérdésre, hogy mi lehet a bejelentések hiányának az oka,
17 százalékuk úgy vélekedett, hogy nehéz bármit bebizonyítani, 16 százalék szerint nem áll rendelkezésre védelem azok számára, akik a korrupcióról bejelentést tesznek,
15 százalék szerint pedig bár mindenki tud ezekről az esetekről, szimplán senki nem jelenti be azokat.
A felmérés teljes magyar mintája 1019 fő volt. Az ebből történő korcsoportos szűrést követően 96 fő adatait tartalmazó adatbázis alakult ki.
Leginkább fideszes körökhöz áramlottak az uniós pénzek, ezért zavarja az Orbán-kormányt a befagyasztásukCáfolja Szijjártó Pétert a Trump-adminisztráció, nem David Pressman diktálta az importvámokat a magyarországi korrupcióval is indokló jelentéstMagyar Péter: Az az Orbán Viktor vádol minket, akinek ipari méretű korrupciója miatt felfüggesztették az uniós források folyósítását