Az állam csaknem 10 évvel ezelőtt – még Tarlós István főpolgármestersége idején - azzal az ígérettel vette át a fővárosi HÉV-vonalak üzemeltetését, hogy felújítja a pályákat és új szerelvényeket vásárol. 2025 végére addig jutottak az egymást váltó Fidesz-kabinetek, hogy a csepeli, ráckevei vonalak korszerűsítését már nem is ígérik, a gödöllői vonalat újraterveztetik – holott már mindegyik vonalra kész tervek voltak –, a szentendrei (H5-ös) vonal felújításának műszaki tartalmát pedig éppen most racionalizálja a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM). Ennek örve alatt kihagynák például az akadálymentesítést.
A kiszivárgott minisztériumi elképzelések szerint
a felújítás teljes idejére, azaz 1,5 évre lezárnák a H5-ös vonal fővárosi szakaszát, holott lenne műszaki lehetőség a szakaszos lezárásra is, ami jelentős könnyebbséget jelentene az itt utazó napi 60-70 ezer embernek.
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) érveit azonban lesöpörte a minisztérium – derült ki a cég tájékoztatójából, amelyet a Vitézy Dávid vezette Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság hétfői ülésén ismertettek.
A kieső szerelvények pótlása a főváros feladata lesz, márpedig óránként 6500 utas elszállítása nem csekély kihívás. Ehhez a BKK számításai szerint óránként 90 csuklós buszra lenne szükség. Arról viszont egyelőre egy szó sem esik, hogy ezeket milyen forrásból venné meg, illetve üzemeltetné a főváros. A torlódást nem is említve. A BKK érthető módon mielőbb szeretné megismerni a felújítás műszaki tartalmáról - beleértve a tervezett forgalmi kapacitást, akadálymentesítést, közúti kapcsolatok átalakítását, stb. – továbbra sem kaptak tájékoztatást.
„Az akadálymentesítés elhagyása mellett, a szerelvényeken is spórolna a kormány. A korábban meghatározott 120 méteres szerelvények helyett 110 métereseket vennének, míg a kiírás szerint a korábban minimumként meghatározott 14 ajtó helyett elég 12 is, ami jócskán megnöveli majd a megállókban töltött időt.
A járművek ugyan alacsony padlósak lesznek, de a kocsikon belül a forgóvázak felett megengedett a lépcsők kialakítása” – jegyezte meg Vitézy Dávid bizottsági elnök.
Ráadásul az idő egyre inkább szorít.
„A kormány uniós forrásokból valósítaná meg a projektet, csakhogy a támogatások csak 2029 végéig érhetőek el, addig nemcsak a tendert kellene lebonyolítani, hanem a kivitelezést is, a szerelvényeket pedig legyártani, különben elveszik ez a forrás is”
– mutatott rá Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója.
A HÉV-vita alatt feltűnően csendes volt a Fidesz-frakció, ahogy nem szóltak hozzá a Tiborcz Istvánnal jó barátságban, üzleti kapcsolatban álló Balázs Attila két beruházásával kapcsolatos előterjesztések tárgyalásakor sem. Az üzletember által birtokolt Bayer Construct nemrégiben adta át az erősen vitatott zuglói beruházását, de már építkezik az Örs Vezér tér mögött és Újpalota szélén is. Utóbbi helyszínen 3500 lakást építene Szilas-liget néven egy természetvédelmi terület mellé, lezárva ezzel a Budapest egyik átszellőzési csatornáját. A szomszédos lakótelep házaira is árnyékot vető betonkolosszusok szinte összeérnek, még az épületek földszintén is lakások lesznek, üzlet, parkocska egy se. A kerület tiltakozása ellenére a kormány minden közcélú kötelezettség alól felmentette Balázs Attila projektcégeit, miközben 73 ezer négyzetméterrel többet és 11 szinttel magasabbat építhet a területen a kerületi és fővárosi építési szabályzatokban előírtnál. Vitézy szerint ilyen típusú átgondolatlanság az afrikai, egyiptomi, török vagy éppen kínai tömeges lakásépítésekre jellemző.
A Zuglóban már bevetett trükkel tolná át az újpalotai önkormányzaton a Pólus mellett épülő betonmonstrumokat a Bayer ConstructA legnagyobb problémát a közösségi közlekedés elégtelensége jelenti. A BKK számításai szerint legkevesebb 11,8 milliárd forint értékű fejlesztésre lenne szükség ahhoz, hogy be lehessen járni onnan dolgozni. Ha mindenki autóba ül, állandó dugók lesznek, főként ha hozzávesszük, hogy a Bosnyák tér melletti kormányzati negyedhez is ugyanazon az útvonalon lehet eljutni, illetve a Szilas-liget mellett három további gigaberuházás is indult összesen további 4000 lakással. Mindez alsó hangon 15 ezer új beköltözőt jelent a XV. kerületben, miközben az egészségügyi, szociális és gyermekintézmények telítettek.
A helyi Fidesz összefogott néhány DK-s képviselővel, átnyomta a Tiborcz István barátjának lakóparkjáról szóló megállapodást Újpalota önkormányzatánA bizottsági ülésen bírálták a kerület DK-s polgármesterét, Cserdiné Németh Angélát és pártját a DK-t is, mondván összejátszott a Fidesszel. A DK és a Fidesz valóban együtt szavazta meg azt a fejlesztési megállapodást, amelyben a Bayer 4 milliárd forint értékű közhasznú fejlesztést vállalt, amelybe az 1,7 milliárd forint szabadon felhasználható pénzügyi hozzájárulás mellett, út- és zöldfelület-fejlesztés, egy 6 csoportos bölcsőde építése, valamint a Rákospatak rekultivációja és egy játszótér építése tartozik bele.
A projekt összköltsége ehhez képest 320 milliárd forint, a várható profitot 75-90 milliárd forintra becsülték a bizottsági ülésen.
Cserdiné azzal védekezett, hogy semmilyen eszközük nem maradt a projekt leállítására, a károkat próbálják enyhíteni. Kiss Ambrus megjegyezte, hogy a szakhatósági engedélyek kiadása a főváros hatásköre, felhívták a közszolgáltató cégeik figyelmét, hogy kellő körültekintéssel járjanak el. A következő napirendi pontnál mindenesetre a bizottság megadta a Bayer másik projektjének, az Örs vezér tér mögötti 1385 lakásos Kincsem-parknak a folytatásához szükséges fővárosi hozzájárulásokat.
A maratoni hosszúságú bizottsági ülésen sok más mellett terítékre került a fedett utasvárók ügye, amelyből még 400 kellene, de a főváros szerződéses partnere, a JCDecaux már teljesítette a 2031-ig hatályos szerződésben tett vállalását: 713 utasváró létesítését. A cég külön megállapodások alapján további 96 utasvárót telepített. Budapesten jelenleg 4800 felszíni megálló van, amelyből 1900 áll fővárosi tulajdonú közterületen, 1033 helyszínen van fedett utasváró.
Miközben a NER-es cégek milliárdokat kaszálnak, a BKV idén alig 33 millióval nagyobb bevételre számít a reklámfelületek értékesítésébőlIsmét előkerült a Petőfi-híd felújításának ügye. A BKK számításai szerint cirka 10-15 milliárdba kerülne a kisebb ráncfelvarrás, ami 10 évre biztosítaná az átkelő használatát. Míg a teljes felújítás kerékpársávval, gyalogosjárda szélesítéssel és díszkivilágítással, az 1937-es átadáskori arculat visszaállításával, beleértve a kékes tónusú festést mintegy 40-45 milliárdot vinne el. De nem érdemes soká húzni az időt, mert
már az Árpád híd felújítási órája is ketyeg, ami jóval nagyobb, így a költségek ott 100 milliárd felett lesznek. Ha a két rekonstrukció összecsúszik a pénzügyi és forgalmi szempontból is súlyos helyzetet idézne elő
– hívták fel a szakemberek a figyelmet. Csak a Petőfi hídon 100 ezer autó halad át naponta. A teljes felújítás időigénye a Petőfi híd esetében várhatóan 310 nap. Ha jövő februárban közgyűlési döntés születik a tervezés tendereztetéséről – erre 200 milliót tetetne félre a költségvetésben Vitézy –, akkor 2029-ben kezdődhetne meg a kivitelezés.
A bizottság elnöke ezenfelül további 10 módosító javaslatot nyújtott be a jövő évi fővárosi költségvetéshez, amelyben többek között állatvédelem, zöldítés, útfelújítás, defibrillátorok beszerzése, rendészet fejlesztése szerepelt. A módosítókat a Fidesz kivételével mindenki támogatta. A jövő évi költségvetés-tervezetét viszont sem a Fidesz, sem a Tisza nem tartotta alkalmasnak a tárgyalásra, ami elég rossz ómen a szerdai közgyűlés előtt.
Döntött a Fővárosi Közgyűlés, az Orbán-kormány hatmilliárd forintjából újítanák fel a Petőfi hidat és az Árpád hidat, BKK-ra kiszabott bírságot behajtják a cégvezetőkön